AJÁNLÓ
 
10:25
2013. 07. 26.
Péntek lévén autós téma kéne. Azt gondoltam, talán akadhat az olvasóink között olyan szülő,...
A bejegyzés folyatódik
 
10:25
2013. 07. 26.
Természetesen abból, hogy a Furdancs egy barkácsblog, nem következik az, hogy mi mindent csakis...
A bejegyzés folyatódik
 
10:25
2013. 07. 26.
Itt a Furdancs blogon többféle tartalom is megjelenik. Vannak saját munkáink, és persze vannak...
A bejegyzés folyatódik
 
10:25
2013. 07. 26.
Mai műtárgyunk egy igazán különleges kis szerszám. Gyerekkoromban még nem tudtam, hogy létezik...
A bejegyzés folyatódik
 
10:25
2013. 07. 26.
Sajnos a vezetékes víz mondhatni mindenhol a kemény, ami ellen elég nehéz védekezni. Látható...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ajtópántok, bútorfogantyúk cseréje

A régebbi, ám még jó állapotú bútordarabok, szekrénysorok ajtói a gyakori használat miatt idővel már nem úgy zárnak mint az régebben megszoktuk. Ennek oka az lehet, hogy a pántok szárainak a fészkei kikopnak, vagy kilazulnak a felfogó csavarjaik. Ilyen esetekben többnyire a pántcsere segít, ám arra nem nagyon lehet számítani, hogy a régiekkel azonos darabokkal lehet majd kicserélni. Nagyot változott a világ és a régi megszokott kivető pántok választéka is jelentősen bővült. Hasonló a helyzet, ha a régi bútorfogantyúkat szeretnénk divatosabbra cserélni. Ezzel a kis változtatással ugyanis viszonylag csekély ráfordítással is látható változást lehet elérni, feltéve, hogy meggondoltan választjuk ki az új fogantyúkat, stílusukra és méretükre tekintettel.

Photo 2013.07.26. 9 00 26 (1).jpg Photo 2013.07.26. 8 59 59 (1).jpg

A régebbi ajtó kivetőpántok gyakori hibája, hogy a műanyagból készült felfogó csészék eltörnek és a pántszárakat már nem vezetik meg. Az ajtó a még ép pántra nehezedik, amely azután ugyancsak hamar tönkre megy. A csere ilyen esetekben elkerülhetetlen. Az ám, csakhogy az ajtóba mart csészeméret esetleg megfelelő, viszont a szárak felfogása jelentősen eltér az újabb pánt változatoktól. Azután az sem lényegtelen, hogy az ajtók korpuszra, azaz ún. ráütők vagy a szekrénytestet alkotó oldalak közé azaz közé záródva csukódnak. Ezekhez ugyanis más és más méretű és szerkezetű pántok szükségesek.

pánt2.jpg

A szekrényajtókba mart csészeméretek általában 35 mm átmérőjűek, a mélységük pedig többségükben 8-11 mm az új kivető pántoknál. Ezek mindegyike önzáró kivitelű, ami annyit tesz, hogy kis távolságról automatikusan a helyére húzza a szekrényajtót. Nem mindegy viszont, hogy az adott ajtóba a szélétől milyen távolságra van a régi pánt fészke. Ez tehát alapvetően meghatározza, hogy milyen pánttípusra cserélhető a régi. Arra is lehetőség van, hogy az ajtót 90 foknál szélesebbre, 105, 110, 120, 164 fokos nyílásszögre lehessen nyitni, bár ehhez már erre alkalmas pánt szükséges. A szokványos nyílásszög azonban 95 fok. A cseréhez tehát nem árt az eredeti pántot mintaként használva kiválasztani a megfelelőt és ha szükséges a szakeladótól lehet tanácsot kérni, feltéve, hogy szakboltban szerezzük be a szükséges kivető pántokat. A pántalátétek viszont szinte biztosan eltérő helyekre kerülnek, ezért a régi csavarfejeket a furatokba ragasztott kis facsapokkal célszerű eltüntetni és az új pántalátéteket csak ezt követően szereljük fel a helyükre, mégpedig pontos beállítás után felcsavarozva. Az új pántok szárai bizonyos állítási lehetőséget is biztosítanak, így pontosan beállíthatók a szekrényajtók.

Photo 2013.07.26. 8 59 50 (1).jpg

Mivel a bútorok meghatározó kellékei a bútorfogantyúk, ezek cseréjével némileg megváltoztatható az arculatuk is. A szaküzletekben, sőt a barkácsáruházakban is bőséges a kínálatuk, ám nem árt megfontoltan dönteni, mert a lehetőségeket jelentősen befolyásolja a fogantyúk felfogási mérete. Ez pedig adott egy adott bútoron levő és lecserélendő fogantyúnál. Ebből adódóan a cserére alkalmas fogantyúk választéka jelentősen lecsökken, annak ellenére, hogy bizonyos típusok mérete akár többféle is lehet. Ez különösen az egyenes, alumíniumból készült változatoknál fordul elő, de nem ritka a galvanizált nikkel, vagy króm fogantyúknál sem. A lényeg, hogy a felfogásukhoz szükséges csavarok távolsága közel azonos legyen és a fogantyúk talpai, vagy felfogó szárai eltakarják az esetleges méretkülönbségből adódó lyukhelyeket. Magyarán szólva, felszerelésük után ne legyen látható a régi lyuka széle. Ha megtaláltuk a megfelelő fogantyút, akkor a régi csavarhelyeket beragasztott kis fa rudakkal tüntessük el, majd ezek középvonalából kiindulva jelöljük fel az új lyukak helyét. Erre azért van szükség, hogy a viszonylag kis eltérésű új lyukak kifúrása ne okozzon problémát. Az így kifúrt lyukak segítségével már elmozdulás mentesen felcsavarozhatók az új fogantyúk, amelyek jellegzetesen trendi  vonalvezetésükkel, anyagukkal és formájukkal láthatóan megváltoztathatják még a régi bútordarabok jellegét is. 

bgombok (1).jpg          

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

 

Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek