AJÁNLÓ
 
05:00
2014. 06. 04.
Ahány ház, annyi szokás, az Internet tele használt palackokból készült mécsesekkel,...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 04.
Sokunk gyermekkorának várva várt pillanata volt a termelési riport a tévében, azon belül is amikor...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 04.
Ez egy kicsit rendhagyó poszt lesz, ma ugyanis nem barkácsolunk semmit. (Esik a eső.) De ettől...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 04.
Ez egy gyors poszt lesz, cserébe legalább rövid. Mostanában permanens témahiányban szenved...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 04.
Tavaly decemberben volt egy kétrészes posztunk arról, mi alapján választottam szerszámos ládát,...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Barátunk, az üveg

A lakberendezési magazinokat nézegetvén sokszor találunk üvegből készült bútorokat, üveglapos asztalokat, polcokat. Ezek igen mutatósak, és általában légies, könnyed megjelenést biztosíthatnak az egész helységnek.

Azonban, amikor az otthoni barkácsolásra kerül a sor, az üvegtől a legtöbben tartanak kicsit. Mert törékeny, mert könnyen okozhat sérüléseket. Ebben a posztban megpróbálunk kicsit közelebb kerülni ehhez az anyaghoz, talán sikerül kedvet csinálnunk a gyakoribb használatához.

Ha elkezdünk üveggel dolgozni, persze biztos lesz pár olyan eset, amikor eltörünk, elrepesztünk egy-egy darabot. Szerencsére a normál síküveg már egyáltalán nem tekinthető luxuscikknek, tehát a kezdeti egy-két baleset nem jelent túl nagy anyagi csapást.

Az alapvető szerszámok köre sem túl széles, egy megfelelő üvegvágó, egy alkalmatos vonalzó, és egy sík felület (asztal, vagy akár a padló), amit célszerű leteríteni egy textil vagy padlószőnyeg réteggel. Ennyi, ami az üvegtáblák méretre szabásához szükséges. A vágott élek csiszolásához csiszolópapír vagy –vászon használható. Házilag igazán szép csiszolt élt nem tudunk produkálni, itt csak a sorjamentességre, a balesetveszély elhárítására szorítkozhatunk. Ha olyan a felhasználás módja, hogy fontos a szép sima, akár polírozott él, akkor az üvegesekhez kell fordulni, ott géppel csiszolják a táblák éleit, akár íves, vagy fazettázott élmegmunkálásra is van mód.

Egy klasszikus kerekes üvegvágó. Hat vágókereket tartalmaz, tehát elég sokáig szolgálhat.

A kézi üvegvágók alapvetően arra szolgálnak, hogy az üveg felületét bizonyos mélységig megkarcolják. A létrejött karcból az üveg – a karcolással ellentétes oldalán történő - kopogtatásakor illetve a hajlításakor kiinduló ellenőrzött repedés következtében válik le a kívánt méretű tábla. Az üvegvágó az otthoni felhasználás esetében a legtöbbször keményfém vagy acél vágókerekes lehet, de létezik sokféle anyagból gyártott vágó, akár gyémánt vágófelülettel is.  

A kézi vágásnál az alábbi menetrend az irányadó:

Az üvegtáblát sík, lehetőleg rugalmas anyaggal borított felületre fektetjük, és bejelöljük a vágás vonalát. (Üveg esetén mindig csak teljes hosszt tudunk vágni, az adott táblát végig kell vágjuk, akkor is, ha csak kisebb darabra lesz szükségünk.):

A bejelölt vonalon egy vonalző segítségével végighúzzuk az üvegvágót. Nem hátrány, ha a vonalzó nem rideg anyagú, vagy az üvegre felfekvő oldalán van valamilyen kicsit rugalmasabb bevonat, mondjuk egy vékony filcréteg, vagy akár pár réteg ragasztószalag:

Ha jól csináltuk, szép egyenletes fehér vonalat látunk:

A bekarcolt üveget felemeljük, vagy kicsit lehúzzuk az asztalról, és alulról, a vágással ellenmtétes oldalon a vágás mentén végig kocogtatjuk. Elvileg látni is fogjuk, ahogy a bekarcolt oldal felől fokozatosan végigreped az anyag a másik oldal felé. Persze ha vékony üveget használunk, mint én a képeken, akkor az első kocogtatásra a levágott tábla szépen le is válik. (Még mielőtt a fényképező időzítése lejárt volna...)

Az egész folyamat titka, hogy megfelelő erővel végezzük mind a bekarcolást, mind az ütögetést. Ezt leírni nehéz, be kell gyakorolni némi üveghulladékon. Ha a karcolás nem folyamatos, nem lesz egyenletes a levágott táblánk széle. Kétszer megkarcolni ugyanott az üveget nem szerencsés, egyrészt nem is igen lehet pont eltalálni, másrészt az üvegvágó élének sem használ, ha már sorjás, sérült (karcolt) üvegfelületen húzzuk. Szóval ez a legfontosabb momentum, ezt érdemes a legtöbbet gyakorolni.

A gépi megmunkáláshoz is vannak persze vágószerszámok, körfűrészre, flex-re lehet kapni üveg vágására alkalmas vágótárcsákat. A motoros kerámia-burkolólap vágó berendezések is alkalmasak lehetnek üvegvágásra, azonban az üveg sokkal ridegebb mint az átlag kerámialap, szóval síküveget így vágni nem nagyon lehet. Ezek főképp akkor jöhetnek jól, ha kiürült italos palackokat szeretnénk vágni.

A üvegek világa meglehetősen széles választékot ölel át. Az alap a mindenki által ismert síküveg. A legtöbb ház körüli funkcióra ezt használjuk. Léteznek ennek bevonatos változatai is, például a félig átlátszó reflexiós üvegek, amelyek csak az egyik irányból átláthatóak. Kaphatóak hő- és tűzálló üvegek (kályhaajtókhoz), vagy épp színes dekorüvegek is. Ezek igen sokrétűen felhasználható anyagok.

Színes üvegbetétekkel például nagyon mutatós fényjátékokat lehet létrehozni a saját lakásunkban is...

Szintén sok változata van a különböző edzett- és biztonsági üvegeknek. Ezeknél általában egy speciális hőkezelési eljárással biztosítják a különleges tulajdonságokat. Az ilyen üvegek azonban rendkívűl ridegek, komoly feszültség van az anyagukban, házilag nem vághatóak.

Természetesen a hőszigetelt (thermo), két vagy háromrétegű üvegek sem alakíthatóak utólag, ezeket az adott méretre kell legyártatni.

Nagyon széles a választék a különböző mintás felületű (katedrál), vagy épp savmart vagy homok fúvott felületű üvegtáblákból. Ezek akár házilag is megmunkálhatóak, de persze némi gyakorlást igényelhetnek. Az alapanyag beszerzésére bármelyik üvegesműhely megfelelő, a legtöbbüknél minta vagy katalógus alapján  igen széles palettából rendelhetünk. Azonban, ha módunk van, érdemes keresni egy nagy üvegkereskedő céget, ahol élőben is láthatjuk az anyagot, és raktárról tudnak kiszolgálni. (Ebben a net segíthet, használjuk a google-t bátran…)

Mintás üvegből hatalmas választékot találunk a nagykereskedésekben

Ha üvegből készítünk valamit, a leszabott üvegtáblákat nyilván rögzítenünk is kell valahogy.

Ajtók, ablakok esetén általában üveglécekkel rögzítjük a betéteket. Régebbi épületek nyílászáróinál még találkozhatunk a gitteléssel is. Szintén sokszor használunk "üveges" szilikont rögzítésre. Ez a szokásos 300 ml-es kartusos kiszerelésben kapható, neutrális és ecetsavas változatban. (Utóbbi jobban ellenáll a külső hatásoknak, azonban nem mindenhol használható, a thermo üvegek beépítése esetében, vagy akvárium építésekor nem alkalmas!) Ezek az anyagok nagyon jól kezelhetőek, meglehetősen komoly kezdeti szilárdságot biztosítanak, és igen hamar száradnak. További előnyük, hogy rugalmasságukat megőrzik, tehát a későbbiekben is lesz egy kis "csillapító hatás" az egyébként igen rideg üvegből épült szerkezetek elemei között. A felesleges szilikont száradás után egy éles szikével el tudjuk távolítani az élek mellől.

Üvegezésre alkalmas szilikont rengeteg gyártó készít, minden festékboltban találunk sokfélét belőlük

Ha csavarral rögzítenénk, netán valamilyen szerelvényt, például bútorpántot szeretnénk az üvegben elhelyezni, szükség lesz az üveg fúrására. Ezt általában az üvegeseknél célszerű megcsináltatni. Természetesen beszerezhetőek a szükséges eszközök az otthoni munkához is, azonban ezek ára általában meglehetősen magas, és persze elég sok selejtet is készíthetünk, mire elsajátítjuk a megfelelő használatukat. Szóval, ha csak esetileg van szükségünk egy-két lyukra, jobban járunk, ha kivisszük az üvegünket a sarki üvegeshez. De a legtöbb esetben ez elkerülhető, ha például keret nélküli szekrényajtót csinálnánk üvegből, érdemes körbenézni a bútorszerelvény kereskedőknél, nagyon sok fúrást nem igénylő megoldást találhatunk. (Ezek általában az üveglapot oldalról közrefogó/megszorító, vagy ragasztható szerelvények.)

A vágásnál, csiszolásnál persze fontos a munkavédelem. Egyrészt nem árt a kesztyű használata (bár egy igazán vékony kesztyű nem sokat véd, vastagabb kesztyűben viszont sokan nem tudnak finom munkát végezni). Fontos viszont, különösen csiszoláskor, a megfelelő porálarc használata.

Üveggel álarc nélkül nem célszerű foglalkozni, a szálló kis üvegszemcsék rendkívűl irritatív anyagnak számítanak!

Az üveggel való munka persze sokkal szélesebb témakör annál, mint ami egy posztba beleférhet. Ez inkább csak egy amolyan kedvcsináló áttekintés. Ha bármilyen további kérdés merül fel a témával kapcsolatban, nyugodtan tegyétek fel itt, vagy a facebook oldalunkon. Igyekszünk válaszolni, ha pedig a kérdés jellege megkívánja, akár komplett posztot is szentelünk a válasznak.

Szintén tervezünk pár posztot néhány konkrét munkadarabnak is, elvégre üvegből építkezni jó!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek