Furdancs

Sok szó esik manapság kiváló hatásfokú kazánokról, utólagos kandalló beépítésről ill. CO₂ semleges fűtésről. Ilyenkor nem szabad megfeledkezni az épület füstgáz-elvezető rendszerének - azaz a kémény - korszerűsítéséről sem. Mielőtt nagyon felbátorodnátok és a cikk elolvasása után azonnal nekiállnátok kéményetek felújításának, képzeletben fogjuk meg egymás kezét és olvassuk el együtt az alábbi piros betűs részt!

Kéményépítés vagy felújítás előtt kérjünk tanácsot szakembertől!

Kazáncsere előtt érdemes a meglévő kéményt bevizsgáltatni, hogy alkalmas-e pl. az új kondenzációs kazánhoz. Jó példa az utólagos kandalló, pellet kályha vagy faelgázosító kazán telepítése is, ugyanis ezekhez a megújuló energiát hasznosító tüzelőberendezésekhez megfelelően szigetelt, a magas hőmérsékletnek és a nedves üzemnek egyszerre ellenálló kéményrendszer szükséges.

Nem kívánjuk, hogy valaha is hosszabb időt töltsetek el a Balatonfüredi Szívkórházban, mindenesetre érdemes egyszer megnéznetek ezt az 1700-as években épült építészeti műremeket. Tekintve, hogy igen öreg épületről van szó, időről időre illik foglalkozni az állagmegóvásával. Nemrég az energetikai korszerűsítésen volt a sor, mely a napokban készült el.

"A hőszivattyú az olyan, mint egy kifordított hűtőszekrény." - Hangzik az ismert hasonlat. Szerintem pont annyi hasonlóság van köztük, mint egy benzines láncfűrész és egy Harley-Davidson között.

A közös pont a két berendezésben az úgynevezett Carnot-körfolyamat. A titokzatos elnevezésű termodinamikai jelenséget Nicolas Léonard Sadi Carnot francia fizikus fogalmazta meg 1824-ben.
Az általa leírt körfolyamatot végző hőerőgép működése során a környezetének egy melegebb részéből energiát vihet át egy hidegebb területre és az energia egy részét mechanikai munkává alakíthatja. A körfolyamat meg is fordítható. A rendszer külső munka bevezetése által hőenergiát képes átvinni egy hidegebb régióból egy melegebbe. Utóbbi a hőszivattyú működésének vázlata.

Ma egy olyan eszközről fogunk tanulni, amivel én gyerekkoromban leginkább kardoztam. A felnőttek legnagyobb örömére. Ez a vízmérték. Nevezik még libella műszernek is, én leginkább vízszintmérőnek szoktam hívni, bár nem vagyok benne biztos, hogy helyesen. Majd ti megmondjátok.

Aztán felnőttkoromban is találkoztam a vízmértékkel, legutóbb nem is olyan rég. Talán emlékeztek rá, hogy amikor Árpi barátommal ajtót szereltünk a helyére, nagy szerephez jutott ez a műszer. Anyáztunk is rendesen, hiszen, mint Árpi mondta: "itt az összes kőműves részeg volt". Én megengedőbb voltam. Talán nem volt jó a vízmértékük.

Új szuperhős jár közöttünk! A már jól ismert cellulózalapú fújható szigetelés mellett a fújható üveggyapot is megjelent a piacon. Ismerkedjünk meg vele!

A fújható üveggyapot már színében is különbözik hagyományos társától. Ez ugyanis fehér. Már ezért is jobban szeretjük, ráadásul könnyen felismerjük. A gyapotdarabok víztaszító tulajdonsággal bírnak és néhány cm hosszú szálai kis vattapamacsként egymáshoz tapadnak. A hópihére emlékeztető anyagot a csomagoláskor összepréselik, bálázzák. Így a felhasználási területtől függően akár 1-1,4 m3 is lehet egy 16,6 kg-os bála tartalma.

Lapfüggöny panelek anyagának választhatunk rolóanyagot, vagy méteráruként kiválasztott és méretre varrt textilt. Előbbi esetében a lézerrel vágott, többnyire poliészter anyagok azért egyedülállóak, mert az oldalsó éleknél nem látszik visszahajtás, nincs eldolgozás, és az anyag így sem bomlik. Milliméter pontossággal szabható a megfelelő méretre. Ugyan a rolóanyagok színvilága és mintái is fantasztikus kínálatban állnak a rendelkezésre ennél már csak a textilek variáció nagyobbak. Itt viszont el kell fogadnunk, hogy a varrás látszani fog az anyagon keresztül. Ne engedjünk a csábításnak, amivel a szép organzák áttetszősége hívogat minket. Csak olyan anyagot válasszunk, ami a tépőzáras fel- és levételnek szakadásmentesen ellenáll. Mintázat: Figyelem - az igazán szép nagymintás lapfüggöny mintázata kinyitott állapotban éppen fedi egymást. Vagyis a panelek azonos mintával kell, hogy készüljenek. Fontos, hogy olyan anyagot válasszunk (vagy úgy kalkuláljuk a panelméretet), hogy kevés leeső felesleg maradjon, különben borsos árat fizethetünk majd a dekorációra.

Ez a kérdés egyre kevesebbszer hangzik el kicsiny országunkban. Szerencsére a Japanese Panel, avagy panelfüggöny, vagyis igazán magyaros nevén lapfüggöny fogalma egyre ismertebb. A határozott stílusa miatt egy bútordarab látványával felérő árnyékolástechnikai eszköz kiválasztása viszont nem olyan egyszerű, mint amilyennek azt gondolnánk. Kifejezetten szépen mutat, egy minimál stílusú lakásban, vagy egyenes vonalú berendezési darabok mellett, különösen ott, ahol nagy ablakfelületeket világít át a napfény. Szerintem a képek meggyőzőek.

Árpival elkezdtük betenni az ajtókat a helyükre. Kalandos körülmények között ugyan, de elég szépen haladtunk. Az előző részben ott hagytuk abba, hogy lemerült a telefonom, besötétedett, nem volt áram, illetve híján voltunk megfelelő mennyiségű pillanatszorítónak.

Egyik barátom, nevezzük Árpinak, vett egy házat. Hónapokkal ezelőtt nekiállt, hogy saját, és családja képére formálja az ingatlant. Tekintve, hogy egy zenekarban játszunk, ennek én kimondottan örültem, mert tudtam, hogy annyira elfoglalt lesz, hogy nem fogunk próbálni. Mint tudjuk, a gyakorlás a tehetségtelenek utolsó mentsvára, vagy aki gyakorol az a zenésztársát szúrja hátba (forrás: J.A.). Szép lassan elfelejtettük Árpit. Eltűnt, nem jelentkezett. Már épp elkezdtünk volna új dobost keresni, amikor jött tőle az e-mail:

Nemrég megígértem, hogy folytatjuk a "Rögzítsünk lyukba" posztot, amely eddig a vékony gipszkarton mögötti üres tér (lyuk) problematikájával foglalkozott és kínált fényképekkel illusztrált megoldást a megfelelő rögzítésre. Most azt követjük nyomon, hogyan rögzítsünk üreges műanyag panelbe.