Furdancs

Akkor használjuk kis méretű szerszámokat! És ha nem kapunk elég apró szerszámokat a boltban, akár magunk is elkészíthetjük azokat. Kedvcsinálónak és ötletadónak szánjuk a mai posztunk témáját:

A kérdés persze lehet az is, egyáltalán kell-e szeretni a szerszámokat, vagy elég használni? Lehet, hogy sokak számára maga a felvetés is furcsa, elmondom gyorsan, nekem miért jutott eszembe. A Furdancs bloghoz hasonló, otthoni, sajátkezű munkavégzést népszerűsítő blogok igazi lelőhelye az Észak-amerikai kontinens. A sokak által praktikusnak tartott amerikaiak és kanadaiak sok hasonló tematikus oldalt és blogot szentelnek a témának.

A régi korokban készült tárgyakat szemlélve általában elsőként a míves és igényes kivitelt szoktuk észrevenni. Aztán tovább gondolva a dolgot, néha eszünkbe jut az is, hogy vajon a modern szerszámgépek kora előtt hogyan is készítették ezeket a valóban művészi kivitelű tárgyakat?

Akkoriban nyilván csak kéziszerszámok álltak a mesterek rendelkezésére. De még az akkori mesterektől elvárható szakmai tudás és igényesség ismeretében sem mindig érthető, hogy egy-egy adott díszítés vagy műszaki megoldás hogyan is készülhetett el, hiszen a ma ismert kéziszerszámok ezekre nem mindig tűnnek alkalmasnak. A megoldás a mára bizony zömében eltűnt speciális kéziszerszámok használatában keresendő. Mindez egy épp most a kezembe került, a Magyar Famíves Cég gondozásában megjelent kiadvány kapcsán jutott eszembe.

A fémlemezek és az idomanyagok már gyártás közben - leginkább a hengerlést követő lehűlés alatt keletkező belső feszültségek következtében - vetemednek, de különösen szállítás, tárolás vagy megmunkálás közben válnak egyenetlenné (meggörbülnek, megnyúlnak stb.).

Az ilyen munkadarabokat egyengetéssel tesszük alkalmassá a további megmunkálásra.
Az egyengetés a munkadarab egyidejű nyújtása és zömítése.

Itt a Furdancs blogon faipari végzettségem okán általában én írom a különböző asztalos témájú írásokat. Bár volt már sok, gépeket, munkafolyamatokat is bemutató írásom, de igazán alapfokú, - például, hogy mondjuk hogyan is kell megfogni egy rókafarkú fűrészt, és azzal hogyan is kell bánni - jellegűek még nem. Főképp azért nem, mert ennyire alapfokú írásoknak nem nagyon látom értelmét. Mi itt a blogon már sokszor hitet tettünk a saját kezű munka mellett, és számtalanszor leírtuk, hogy valójában igen ritkán van szükség valódi szakemberre, egy lelkes és körültekintő amatőr rengeteg mindennel meg tud birkózni. De azt is gondolom, hogy ehhez azért kell némi affinitás, érzék, és ha valaki úgymond saját ösztöneitől vezetve nem jön rá arra, hogyan is kell fűrészelni, vagy hogyan kell használni egy csípőfogót, vagy egy fúrógépet, akkor az inkább ne barkácsoljon...

Kalapálási alapműveletek következnek néhány részben, mint nyújtás, egyengetés, domborítás. Ha láttunk már arab bazárban domborműves tálakat kalapálgató kézművest, tudhatjuk, milyen remekműveket lehet alkotni különböző kalapácsok alkalmazásával. Kezdjük az alapoknál: igyekezzünk eltalálni a vasdarabot és ne a kezünket!

A munkadarab anyaga a kalapácsütések hatására megnyúlik, a munkadarab hosszabb lesz, a keresztmetszete megnövekszik. Ekkor nyújtásról, illetve zömítésről beszélünk.

Abban talán egyetért velünk az olvasóink jó része, hogy egy barkácsblog akkor az igazi, ha mindenféle konkrét javítást és alkotást mutat be. Igen ám, de miről is írjunk az év "legfeleslegesebb" hónapjában, februárban? Az udvar és az egész világ csupa hidegség, fagyás, sőt, most még havas is. A műhelyben is hideg van, és bár tudjuk, hogy a házon és a ház körül rengeteg javítani való volna, de ezek most már igazán kibírnak még egy hónapot, a verőfényes és madárcsicsergős tavaszig. (Persze lehet, hogy akkorra már fél méter hó lesz, de ezzel majd akkor törődünk.)

Kevésbé pontos mérésekhez az acélmértéket, a tokos acél mérőszalagot és a mm-beosztású acélvonalzót használjuk. Ezeknek a nem állítható mérőeszközöknek legnagyobb mérési pontosságuk 0,5 mm. Fél és egész mm közötti értékeket csak "becsléssel" tudunk meghatározni.

A mérték beosztása 1 milliméteres. A beosztás a hosszirányra merőleges és a mérték homlok- felületénél kezdődik. A beosztást osztógéppel készítik, minden ötödik mm-t hosszabbított vonallal, minden tizedik mm-t még hosszabb vonallal jelölnek meg és számozással látnak el. A számozás a cm-ek számát adja.

Pontosabb (0,1-0,05 mm pontosságú) méréseket tolómércével végzünk. A tolómérce a műhelygyakorlatban legáltalánosabban használt mérőeszköz. Többféle mérésre alkalmas (hosszúság, vastagság, külső és belső átmérő, magasság, mélység).

Jött két privát hozzászólás a lemezjátszós sorozathoz, ezek adták ennek a posztnak az apropóját. (Jött több is, de ez a kettő volt úgymond negatív.) Szóval, a hozzászólások lényege nagyjából annyi volt, hogy ez egy fúró-faragó blog, ahol az emberek mindenféle, a napi használati tárgyaikkal kapcsolatos problémára keresnének megoldásokat, ezekkel kapcsolatos információkat. Vagyis, hogy mit tegyenek a csöpögő csappal, wc tartállyal, vagy épp hogyan és mivel ragasszák meg a szétesőfélben lévő széket. És a hozzászólók nehezményezték, hogy mi bizony írunk mindenféle 'úri huncutságról' például házi lemezjátszó-építésről.