Furdancs

Hallom a rádióreklámban, hogy az EON házi napelemes rendszereket árul full-szervizzel "Már havi 96000 forinttól". Nem hangzik túl jól a végső ár becslését illetően. Kedves olvasók kedvéért keresztülverekedtem magam a java-hibáktól hemzsegő kérdőíven és eljutottam a végső fázishoz, az "ajánlatkéréshez". Nem álltak elő tehát a konkrét árajánlattal. Személyes adataim megadása után a honlap ígéretet tett, hogy keresni fognak. Hetekkel ezelőtt történt, azóta is hívnak.

Az új CSOK sokakban ébreszthet reményt arra, hogy belátható időn belül álmaik otthonát teremtsék meg. Azonban kicsit jobban végiggondolva a lehetőségeket, szembesülhetünk pár buktatóval is. A kicsit sebtében összehozott program például felmentést biztosít a programban épült épületek számára az energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet alól, tehát ezeknél az épületeknél nem előírás az 'A' energetikai besorolás, akár 'D' energetikai besorolású házak is épülhetnek Magyarországon, noha a közeljövőben épülő ingatlanok várhatóan 2018-ra készülnek el, vagyis az lenne szerencsés, ha ezek is megfelelnének az akkor már érvényben levő szigorúbb energiahatékonysági szabályoknak.

Csak minden 5. magyarországi otthon szigetelt megfelelően.

Az év leghidegebb hónapjában, januárban a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79%-a nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik és mindössze 21%-ának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon és a tetőtérben is - derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből. A szigetelőanyag gyártó és a portál közös, lakossági kérdőíve rávilágít arra, hogy a nem szigetelt otthonban élő családok 70%-a tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a "nagy projektbe".

A társasházak korszerűsítésével akár 60%-kal is csökkenthető lenne a lakások energiafelhasználása - ez derül ki az Energiaklub nemzetközi projektjének eredményeiből, amelyben konkrét épületeken vizsgálták a felújítási és megtakarítási lehetőségeket, valamint az alacsony beruházási kedv okait. A lakóközösségek ugyan nyitottak a korszerűsítésekre, ám a pénzügyi lehetőségeik korlátozottak, sokaknak már az előkészítés költségei is megterhelőek. Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb kutatása szerint a lakosság közel kétharmada nem vág bele otthona korszerűsítésébe az elkövetkező három évben, ha ehhez csak saját megtakarításaira és hitelekre számíthat. Az elavult épületállomány megújulására vissza nem térítendő állami támogatások nélkül nincs esély. Az állam felelőssége tehát igen nagy, a rendelkezésére álló erőforrások megfelelő felhasználása akár 25000 új munkahelyet és akár 70 milliárd forint költségvetési bevételnövekedést eredményezhetne.

Itt a Furdancsnál már többször szóba került a sörkollektorok alapos körbejárásának igénye. Ezekről a szerkezetekről már sokan hallhattak, pár éve került be a köztudatba ez a kifejezés. Aki nem ismerné, annak egyelőre annyit mondanánk, hogy ez neve ellenére egy komoly fűtőalkalmatosság, a sör-előtag csak a készítéséhez felhasznált italos dobozokat jelöli, amelyek a nagyon kis falvastagságuk miatt különösen alkalmasak erre a célra. Szóval ne a név alapján ítéljünk, lássuk a szerkezetet.

10 év alatt duplájára nőtt a szigetelés vastagsága a magyar családi házakon!

A lakossági energiahatékonyságot segítő termékek, ezen belül is a hőszigetelő anyagok piacának dinamikus bővülésére és a leszigetelt családi házak számának megduplázódására számít 2020-ig a Knauf Insulation. A hazánkban 10 éve jelen lévő gyártó szerint a hőszigetelő anyagok piacát a következő években fellendítik az épületszigetelésre vonatkozó új, szigorúbb jogszabályi előírások, a hosszútávon várhatóan ismét növekedésnek induló energiaárak, valamint az újra erőre kapó építőipar és a mindezek okán megélénkülő kereslet.

Majdnem elsiklottunk itt a blogon a múlt hét egyik neves világnapja fölött. Igaz, manapság már minden naptári napra több ilyen világesemény is jut, de azért vannak köztük tényleg fontosak is.

Március 6-án volt az ENERGIAHATÉKONYSÁGI VILÁGNAP. Ezen a napon minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, milyen sok területen van lehetőség energia megtakarításra.

A legtöbb újság- vagy blogolvasó talán nem is hallott még arról, hogy immár évek óta létezik egy verseny, pontosabban bajnokság nálunk is, amelyen a megújuló energiaforrásokat hasznosító önkormányzatok vesznek részt. Azt már mi is körbejártuk többször, hogy a mindenféle megújuló energiaforrások ideális és optimális mértékben a kistérségek, adott esetben egy-egy önkormányzat számára jelenthetnek alternatívát a hagyományos energiahordozókkal szemben. Ekkora méretben viszonylag jól tervezhetőek a határfeltételek, megfelelően összehangolható a fogyasztás a rendelkezésre álló kapacitásokkal, és a szállítás/elosztás sem jelent indokolatlan többletköltségeket. A rendszer sokszor helyi munkaerővel és helybéli vállalkozásokkal létrehozható, és az üzemeltetése is helyben teremt munkalehetőségeket.

Mint arról a blogon már beszámoltunk, szigetelték és átadták azt a családi házat is, amely a Knauf Insulation - régiónkban mindenképp elsőként - valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító vizsgálatában ezidáig a szigeteletlen ház volt. Ebben a programban egy szigetelt és egy szigeteletlen ház példáján keresztül az derült ki, hogy egy szezon alatt hőszigeteléssel 46% fűtési célú gázt, mintegy 114 ezer forintot lehet megspórolni.

Néhány hónapja állást foglaltunk a Paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Akkor azt ígértük, hogy indítunk egy cikksorozatot a témáról, pontosabban megpróbáljuk kicsit jobban bemutatni a Paks2 esetleges alternatívájául szolgáló technológiákat. Mert ilyenek vannak, elérhetőek és megfizethetőek. Csak épp a legtöbben nem is ismerik ezeket.