Furdancs

Forma- és betonbontó kalapácsot készítettem az újrahasznosítás jegyében. Babkaró leverésnél is érvényesül a fizika, azaz kell a tömeg a sebesség mellé, hogy nyomatékot adjunk ütéseinknek. Ezt egy félkilós kalapács legfeljebb az ujjunkon tudja produkálni. Műhelynapló következik képregény formában.

Gyarlók vagyunk, s mindannyiunknál porosodik jobb sorsra várva egy-egy súlyzókészlet, basszusgitár vagy az elolvasásra váró Nyelvészeti szemle hatodik évfolyama, hogy majd ha időnk és kedvünk engedi, végre használatba vegyük.

A kérdés persze lehet az is, egyáltalán kell-e szeretni a szerszámokat, vagy elég használni? Lehet, hogy sokak számára maga a felvetés is furcsa, elmondom gyorsan, nekem miért jutott eszembe. A Furdancs bloghoz hasonló, otthoni, sajátkezű munkavégzést népszerűsítő blogok igazi lelőhelye az Észak-amerikai kontinens. A sokak által praktikusnak tartott amerikaiak és kanadaiak sok hasonló tematikus oldalt és blogot szentelnek a témának.

Kalapálási alapműveletek következnek néhány részben, mint nyújtás, egyengetés, domborítás. Ha láttunk már arab bazárban domborműves tálakat kalapálgató kézművest, tudhatjuk, milyen remekműveket lehet alkotni különböző kalapácsok alkalmazásával. Kezdjük az alapoknál: igyekezzünk eltalálni a vasdarabot és ne a kezünket!

A munkadarab anyaga a kalapácsütések hatására megnyúlik, a munkadarab hosszabb lesz, a keresztmetszete megnövekszik. Ekkor nyújtásról, illetve zömítésről beszélünk.

Mindennapi életünk egyik fontos velejárója a kalapács. Elég, ha csak az időről időre, szerencsére egyre ritkábban, felbukkanó Kalapács Józsefre gondolunk. A kalapács végig kísér bennünket gyerekkorunktól a koporsóig. Nemrég még e nagyszerű szerszám művészeti vonatkozásairól is megemlékeztünk.

A kalapácsot sok mindenre használjuk. Szöget verünk be vele, falat törünk, árat verünk, a tartós körömfestésről nem is beszélve. Annak idején, szakirányú tanulmányaim során, azt akarták a fejünkbe verni, hogy a kalapácsot a nyél végénél megfogva kell használni. "Ne fojtogasd azt a szerszámot fiam", hangzott a feddés. Nos annyit elmondhatok, hogy ez egy baromság. Szerintem. Én ugyanis kizárólag akkor csaptam rá az ujjamra, amikor rendeltetésszerűen használtam a kalapácsot. Érdekes adat, ha igaz, ha nem, hogy az egyszerű, lakossági kalapács nyelének a hossza, a fej hosszának a háromszorosa. Lehet, hogy nem így van, de jól hangzik. Nos egyáltalán nem mindegy, hogy mit milyen kalapáccsal ütünk. Nézzük át, hogy milyen főbb típusai léteznek ennek a kiváló szerszámnak.

A légkalapácsot Amerikában jackhammernek, az angoloknál pneumatic drillnek nevezik. Az angoloknak külön szavuk van az elektromos légkalapácsra, ez pedig a kangos - ez a celluxhoz és a xeroxhoz hasonlóan egy márkanév köznevesülése.

Először is! Ne mondjátok el senkinek, hogy a "szög beverésére" kerestem rá a neten, amikor szemem elé került az Ezermester, alább olvasható 1974 áprilisában megjelent cikke. A cikk szerzője G. Szabó Judit e példával próbálja bemutatni hogyan csempészne "életszagot" a korabeli, néhol száraznak mondható szakmai cikkekbe. Az alábbi írás, közel harminc év távlatából, leginkább aranyosnak mondható. Mi szeretjük.

Az utóbbi időben tök véletlenül naponta belefutottam olyan dalokba melyeknek így, vagy úgy köze van a kalapácshoz. A dal szövege, a dal címe, vagy maga az előadó utalt erre a remek szerszámra. Novák Péter fogalmazott valahogy úgy, hogy a rockzenekarok szövegei mindig arról szólnak, hogy állnak valahol, néznek valamerre vagy mennek valahova. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy néha kalapálnak is. Összegyűjtöttem tíz dalt, amik legalább a címük okán köthetők a kalapácshoz. Lássuk, halljuk!