Furdancs

A mérőórát a munkadarab méreteinek szabványméretekkel való összehasonlítására, a tömeggyártásban a megmunkálás alatt álló és kész alkatrészek pontosságának meghatározására, a gépek ellenőrzésére (pl. prizmák párhuzamosságának ellenőrzésére), orsók és hengerek hengerességének vizsgálatára stb. használjuk.

Megkülönböztetünk
- 10 mm méréshatárú 0,01 mm osztásértékű,
- 5 mm méréshatárú 0,01 mm osztásértékű és
- 1 mm méréshatárú 0,001 mm osztásértékű mérőórát.

A mérőóra részei: az (1) műszertok, a (2) állítógyűrű, a (3) számlap, a (4) nagymutató, az (5) kismutató, a (6) vezetőhüvely, a (7) mérőcsap és a (8) mérőóra csúcs.

 A mérőóra működése: az egyenesbe vezetett mérőcsap elmozdulását fogaskerék-áttétel viszi a körosztás előtt álló mutatóra, amelynél az alsó és felső méréshatár, ill. a mérőcsap határhelyzetei között levő távolság a mutató több teljes fordulatának felel meg. Az (1) műszertokon belül a mérőcsap a (2) fogasléccel van ellátva, amely több (3) fogaskeréken át a hosszanti mozgást a mutató forgó mozgásává alakítja. A (6,9) rugók segítségével a mérőcsap és a mutató mindig nyugalmi helyzetébe tér vissza. A fogaskerekek a (4) csapágyban forognak. A mechanizmus működését az (5) kettős emelő segíti elő. A tapintócsúcs ütközését a (7) és (8) ütközők biztosítják. Minden mérőórán olyan berendezés található, amely lehetővé teszi, hogy a nagymutató a mérőcsap bármely helyzetében a beosztás nullapontjára állítható legyen. Ez rendszerint a számlap, ill. a recézett állítógyűrű elforgatásával megy végbe.

A számlap rendszerint fehér-fekete osztásvonalú. Minden ötödik osztásvonal legalább l mm-rel, minden tizedik legalább 2,5 mm-rel hosszabb a többinél és számozott. A számlápon a 0.01 mm-eket jelölő beosztáson kívül a nagymutató teljes körülfordulásait jelölő második skála is van kismutatóval. A nagymutató a mérőcsap 1 mm-es elmozdulásakor egy teljes körülfordulási tesz meg. Mivel a számlap 100 egységre van beosztva, a nagymutató egy osztásnyi elmozdulása a mérőcsap 0.01 mm-nyi elmozdulását jelzi.

A mérőórát az egyetemes mérőóra állványba kell befogni, amely a következő részekből áll: (1) talp, (2) oszlop, (3) bilincs, (4) állítócsavar, (5) kar, (6) befogófej, (7) rögzítő csavar és oszloprögzítő-anya. A talp alsó fele prizmatikusan készül, hogy ne csak sík, hanem hengeres felületre is felhelyezhető- és azon rögzíthető legyen.

Egyetemes mérőállvány

Az egyetemes mérőállványt a mérőórával együtt általában a munkadaraboknak szerszámgépeken való centrikus beállításának (körkörösig, futáspontosság, párhuzamosság ellenőrzésére használjuk. Ilyen feladatokhoz először is az egyetemes mérőóra-állvány talpat kell a szerszám gépen elhelyezni és szükség szerint lefogni. Azután a bilincs, a kar és a befogófej kellő állításával a mérőóra mérőcsúcsát kell az ellenőrzendő felülettel érintkezésbe hozni, ügyelve, hogy a szorítócsavarok meghúzásával rögzített merő óra nagymutatója legalább félfordulatul kitérést mutasson. Ezután a mérőóra skáláját 0-ra kel állítani.

Az ellenőrzendő felület lassú mozgatásakor a mérőóra mutatójának kitéréséi jelzik a vizsgált felület pontatlan beállítását, ül. az esetlegei eltéréseket. Az ellenőrzési művelet pontossága végett a mérőóra mérőcsúcsainak a vizsgált felületre merőlegesen kell állnia. Célszerű minden ilyen vizsgálatot a lehető legkisebb karkinyúlással és a bilincsnek az oszlopon minél alacsonyabb helyzetben való rögzítésével végezni.

Tömeggyártásban méretek ellenőrzésére a mérőóra-állványt használjuk

Forgástestek felületeinek a középponthoz való koncentrikus voltát a körfutást ellenőrző paddal mérjük. Ezzel nemcsak a hengeres, hanem a kúp alakú és a sík felületekkel határolt munkadarabok is ellenőrizhetők.

Körfutást ellenőrző pad

Tengelyek körfutása és egyenessége pontos esztergapadon két csúcs között is ellenőrizhető.

Tengelyek körfutásának ellenőrzése

    Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.