AJÁNLÓ
 
05:00
2014. 06. 27.
A fürdőszobák egyik alapvető berendezési tárgya a kád. Élvezetes a vizében ellazulni, majd...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 27.
Egy napsütötte nyár végi napon egy svájci ismerősünk bejelentette, hogy amíg mi vidéken...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 27.
Fürdőszobák tömegei várnak korszerűsítésre. Akár az idő, akár a divat járt el felettük,...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 27.
Többen a fürdőszobájukban sok helyet foglaló kádjukat a helytakarékosabb zuhanykabinok valamelyikére...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 06. 27.
A lelakott, kis lakótelepi lakás lakóhelyiségeit az új tulajdonos pár nagyjából már lakhatóvá...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Lemez-, vagy akrilkád?

Lakás felújítások alkalmával többnyire a fürdőszoba berendezését mindenki az új igényeknek megfelelően igyekszik átformálni. Ebben a helyiségben viszont többnyire egy terjedelmes eszköz foglalja el a főhelyet és ez a kád. Ilyenkor szinte mindig felmerül a kérdés, hogy nem kellene ezt is újra cserélni és főként hogy milyenre?

Az újabb kádak már a különféle technológiáknak köszönhetően főként acéllemezből, vagy akrilból készülnek, amelyek eltérő tulajdonságúak. Az acéllemezből készültek kellően szilárdnak mondhatók, ám ez attól is függ, hogy milyen vastag az anyaguk. Általában 2,3-2,4 mm a lemezvastagságuk, de az olcsó tucat termékek ennél vékonyabbak, csak 1,5 mm-es a lemezük. Kopó felületüket csillogóan fényes zomácréteg fedi, amely molekulárisan kötődik az acélfelülethez, vegyileg nagyon szilárd a rétege és tartósan ellenáll a kopásnak, karcolásnak, sőt még a közepesen agresszív vegyszereknek is elég jól ellenáll. Az olcsóbb gyártmányok azonban nem vehetik fel a versenyt a nagy gyártók 3,5 mm vastagságú, korszerű technológiával  készített lemezkádak masszívságával. Ezek drágábbak, de hosszútávon megérik a jelentősebb ráfordítást. A méreteik elég változatosak a szélességük többnyire 70 cm, mélységük pedig kb. 43 cm körüli. A hosszúságuk sem egyforma, ez 120-170 cm között változó. Alakjuk azonban többnyire szögletes, ún. egyenes kád, bár a medence kialakításuk akár nagy ívben lekerekített is lehet. A kifolyónyílásuk helye típusfüggő, ami csere esetén komplikációkat okozhat a bekötésük miatt.

Bár a vastag lemezkádak elég merevek, az adott típushoz való lábszerkezetet igényel a felállításuk. Ez nemcsak a merevségüket növeli, hanem a beállításukat, bekötésüket is megkönnyíti. A lábszerkezet nem tartozéka a lemezkádaknak, mégis ajánlott a megvételük. A lemezkádak további stabilitását aláfalazással és szilárd burkolatú beépítésükkel lehet növelni. Megfelelő hőszigetelő réteggel csökkenthető a hőveszteségük is, ami a melegvíz betöltésekor azonnal érezhető, de vízhőfok emeléssel kompenzálható. Egyszerűen beépíthetők kerámialapos fedőburkolattal, amibe célszerű szerelő ajtót is kialakítani az esetleges javítások megkönnyítése miatt. E kádaknál a vastagabb alapanyagra és a prémium minőségű zománcozásra érdemes  figyelni és csak ezután célszerű a formai kialakításukat számba venni.

A műanyagkádaknál az akril a leggyakrabban használt anyag. E kiválóan formálható anyagból azonban kétféle módon készítenek kádakat. Az extrudálva formázottak anyaghúzással készülnek, aminek következtében az anyag jellemzői csak szálirányban érvényesülnek, míg az öntött akrilkádak minden irányban formatartók, nem hajlanak, repedeznek meg idővel. Ezért jóval drágábbak az öntött gyártmányok az anyaghúzott kádaknál.

Mivel az akril könnyen megmunkálható, nagyon változatos formájú termékek készíthetők belőle, ami igen változatos méret és formaválasztékot jelent a különféle gyártók termékpalettáján. Az akril anyagnak további előnye, hogy magasfényű és tömör a felülete, amely könnyen tisztítható és antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. Komfortérzet szempontjából kellemesen meleg a tapintása, könnyen és gyorsan melegszik, így a kád soha nem kelt kellemetlen hidegérzetet. Azonban anyagát tekintve kétféle akril kád létezik, a 100 % szaniter akril és az ún. ABS akril. Lényeges különbség közöttük, hogy a szaniter minőségűek kopófelülete 3-5 mm közötti, az ABS típusúaknak pedig csupán néhány tized mm vastagságú az akril rétege, ami alatt egy vastag ABS műanyag réteg van. A vékony akril réteg azonban elég sérülékeny a hibák pedig szinte nem javíthatók. Az akril kádakat a forma további merevítése miatt kívülről testes műgyanta erősítésű üvegszál réteggel, vagy vastag poliuretán bevonattal látják el, továbbá a fenéklemezt beépített merevítő lap is erősíti. Kiváló hőszigetelésűek, merevek, a felületük magas fényű, karc- és savállók, ám az erős koptatóhatású súrolószerek károsan hatnak a felületükre.

Az akril kádakat is külön lábszerkezetre szerelve kell felállítani, ami többnyire garanciális követelmény is. Ez még stabilabbá teszi a kádakat és megkönnyíti a beépítésüket. Az akril kádak formavilága és méretei nagyon változatosak és ennek megfelelően a minőségi gyártmányok ára elég meredeken nő. Ellenszolgáltatásként viszont kiváló minőségű minden formai igényt kielégítő kádak között lehet választani.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni



Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek