Furdancs

A fűtési költségek csökkentésének módjait, az ingatlanok energetikai jellemzőit taglaló írásokat érdeklődve figyelők már biztos többször találkoztak a neten azzal a megállapítással, hogy ha minden szigeteletlen, rossz energetikai besorolású lakóingatlant sikerülne megfelelő hőszigeteléssel ellátni, akár egy komplett "atomerőműnyi" energiát megspórolhatna az ország.

A nyitó mondathoz sokszor még azt is hozzáteszik, hogy ez olyan mértékű takarékosság volna, hogy még akkor is pozitív maradna az előjel, ha a szükséges felújítások és a szigetelés teljes költségét a központi költségvetésből finanszíroznák. Ez persze elég nehezen megfogható állítás. Mi most inkább - posztunk további részében - ennél sokkal kézzelfoghatóbb tényeket járunk kicsit körbe: 

A friss felmérések szerint a megfelelő szigeteléssel nem rendelkező ingatlanok 34%-a többlakásos épület.  Sajnos, azt is mutatják ezek a felmérések, hogy éppen ezeknél az ingatlanoknál a legalacsonyabb azok száma is, akik tervezik, hogy belevágnak a korszerűsítésbe és a szigetelésbe.

A többlakásos épületek energetikai felújításainak elmaradására sokféle magyarázatot lehet találni. A pénzhiány – és a lakók eltérő anyagi helyzete - mellett előkelő helyet foglal el az okok listáján a közös döntés nehézsége, a szervezőerő hiánya és az is, hogy a lakóknak nincs részletes információjuk a saját épületükben megvalósítható lehetőségeikről.  Az ilyen, minden lakást érintő kérdésben együtt kellene döntsön a lakóközösség. Márpedig ez köztudomásúlag nem egyszerű. Egy tegnapi sajtótájékoztatón kiderült, hogy ráadásul ez nem csak ránk jellemző.  Az Európai Unio tagországaiban általános ez a probléma. (Azt is tegnap sikerült megtudnunk, hogy ráadásul messze nem nálunk legrosszabb a helyzet. Például a nálunk előírt közös képviselői „intézmény” nem minden országban kötelező. Gondolhatni, milyen nehéz lehet úgy közös nevezőre hozni a lakókat, hogy még házon belüli szervező erő, tájékoztató személy sincs…)

A most bemutatott LEAF néven futó nemzetközi projektben, melynek az Energiaklub is konzorciumi tagja, 6 európai ország szakértői keresik a megoldásokat az akadályok leküzdésére. A projekt eszköztárában az energetikai tanúsítás mellett a jogi, gazdasági környezet elemzésén alapuló döntéshozatali segédlet, és persze megvalósult példák is szerepelnek.

Mint azt az Energiaklub képviseletében Király Zsuzsanna elmondta, projekt során arra vállalkoznak, hogy egészen közelről vizsgálják a döntési előkészítés dinamikáját, és tapasztalatokat nemzetközi szinten is értékelik és megosztják majd. 

A projekt legfőbb célkitűzései:

• Megmutatni a lakástulajdonosoknak, hogy az energetikai tanúsítvány és az abban foglalt részletes felújítási javaslatok megkönnyítik, és egyértelművé teszik a döntést, ami akár 30-50%-os megtakarítást is hozhat a háznak.
• Megmutatni, hogy a tanúsítványban szereplő megtakarításon túl, milyen hasznokat hozhat a közös felújítás a háztartásoknak, és az egész háznak.
• Bemutatni, hogyan lehet sikeres a közös döntéshozatal és az együttműködés a soklakásos épületben lakó tulajdonosok között.
• Megmutatni, hogy akár panelban, akár hagyományos városi, környezetben is működhet a teljes épületet érintő, jelentős megtakarítást eredményező korszerűsítés.

A kísérleti projektbe 4 budapesti, többlakásos épületet vontak be. A kiválasztásnál az volt a cél, hogy minél jobban reprezentálják a budapesti lakóházakat. Az is fontos volt, hogy műszaki, gazdálkodási körülményeik alapján jó eséllyel ténylegesen végrehajtsák majd a szakértők által javasolt és a lakóközösség által jóváhagyott terveket. A kiválasztáskor figyelembe vették tehát a tulajdonosok és az őket képviselők aktivitását, az előzetes terveket, a házak műszaki állapotát, a lakók terhelhetőségét is.

A program arra is külön hangsúlyt helyez, hogy megmutassa, érdemes rendszerben gondolkozni. Az ilyen jellegű társasház hőszigetelések sokszor az anyagi lehetőségek csekély volta miatt sok, nem kifejezetten előnyös kompromisszumot tartalmaznak. Gyakran előfordul, hogy az eredetileg tervezetthez képest olcsóbb anyagokat kell használni, sokszor kimaradnak egyes fázisok. Márpedig egy többlakásos, többszintes épület hőszigetelésének tervezése igen komplex feladat, biztos hogy a terveken való - pillanatnyilag jelentéktelennek tűnő és meglehetősen esetleges - módosítások hosszú távon problémákat okoznak. A már jól ismert, és a prgramban részt vállaló Knauf Insulation és a Mapei képviselői igen szemléletesen mutatták be, hogy mennyire bonyolult is egy szigetelő rendszer felépítése, és milyen hibákat okozhat, ha egy-egy részt önhatalmúlag megváltoztat a kivitelező, vagy netán bizonyos munkafolyamatokat ki is hagy.

A tegnapi sajtótájékoztatón Czabarka Mihály, az NRG-Mentor  Zrt. vezetője meglehetősen jól átlátható módon világított rá a beruházások megfelelő tervezésének és előkészítésének fontosságára. Az általuk DEK betűszóval jelzett (Döntést Előkészítő Anyag) folyamat valóban fontos lehet a sikeres projekthez. Érdekes adalékként hangzott el, hogy a legutóbbi panelprogram rendelkezésre álló támogatási kerete 7 (azaz hetes) óra alatt kiigénylésre került.  Nyilván belátható, hogy nem szabad várni a pályázatok kiírásra. Egy valóban jól elkészített DEK összeállításához idő kell, mire kiírásra kerül egy pályázat ennek készen kell lennie a szekrényben… 

A projekt részleteit a www.lowenergyapartments.eu oldalon lehet figyelemmel kísérni. A program magyar résztvevője, az Energiaklub is rendszeresen tájékoztatni fogja az érdeklődőket a tapasztalatokról.

És hogy miért fontos mindez, ha egyszer úgysincs pénze a lakóközösségnek? Tudni való, hogy az EU középtávú pénzügyi tervei tartalmazzák a társasházak szigetelésére való támogatások komoly növelését.  Épp ezek megalapozására kezdődnek az itt bemutatott LEAF és más hasonló programok és felmérések. És mint fentebb olvasható, a jövőben biztosan meghirdetésre kerülő programokat célszerű kész, megalapozott döntést tükröző programokkal várni.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.