Mai posztunkat egy olvasói hozzászólás szülte, melyet legutóbbi bojleres cikkünk kapcsán intézett hozzánk egyik olvasónk. A komment így szólt:

„Esetleg lehetne egy cikk a bojler üzemeltetéséről, karbantartásáról. Pl. hány fokon érdemes a vizet tárolni, hogy gazdaságosabb, 40-50-60 fokon? Hogyan kell szétszedni, mit-hogyan tisztítsunk benne ill. milyen időközönként?”

Íme szakértőnk értekezése a témában:

Beüzemelés:

A legtöbb forgalmazónál egy hagyományos villanybojler beüzemelésére nem ír elő kötelező (és megfelelően kiképzett) szervizpartnert, csak annyit, hogy megfelelő végzettséggel rendelkezzen. Na de melyik az a végzettség? Egy hagyományos fali villanybojlert először is hidraulikusan kell bekötni, azaz a vízhálózathoz kell csatlakoztatni.

Ehhez vízszerelő szakember szükséges! Mégpedig a következők miatt.

A szerelést a hálózati hidegvíz nyomásának mérésével kellene kezdeni, amely ha túl magas (kb.:5 bar és e feletti) akkor először is nyomáscsökkentő beépítése szükséges! Mégpedig azért, mert a víz felmelegítésével annak nyomása is nő, ezért egy hidegen 5bar túlnyomással feltöltött villanybojler, a víz felmelegítésével annak nyomását a kötelezően beépítendő  biztonsági szelep  (általában 6bar-os) nyitónyomása fölé emelkedik és csepegni ill. folyni fog a szelep. Ezzel nincs is különösebb probléma mindaddig, ameddig nem kerül szennyeződés (Pl.:vízkő) a szelepbe  és az nem akad fel, mert akkor folyamatosan folyni fog.

Tehát a nyomást megmértük és vagy 5bar feletti – és ekkor nyomáscsökkentőt építettünk be – vagy 5 bar alatti és nem szükséges nyomáscsökkentő. Következő fontos szempont a biztonsági szelep. Ezt általában a bojlerhez kapjuk, beépítése kötelező, általában közvetlenül a bojler hidegvíz csonkjára szereljük. Ezt tesszük egyrészt praktikus okokból, valamint azért, mert nem kerülhet elzáró szerelvény (Pl.:gömbcsap) a biztonsági szelep és a bojler közé!

A hideg- és meleg víz bekötését rendszerint flexibilis bekötőcsövekkel szeretik a „szakemberek” bekötni, mivel ez a legegyszerűbb megoldás számukra. A felhasználó számára már kevésbé, mert ezek élettartama nem meghatározható, vannak akár pár nap alatt is szivárgó darabok és van amelyik több évig is bírja. Véleményem szerint ragaszkodjuk legalább rozsdamentes bordázott bekötőcsőhöz (pl.: GEBO), amely gyorsan méretre szabható és alakítható, vagy fix bekötéshez (Pl.:réz csővezeték)

Ha a hidraulikus résszel végeztünk, akkor következik a villamos bekötés. Ehhez legjobb volna egy villanyszerelő közreműködését kérni! Ezt az állításomat lehet, hogy sokan kinevetik ebben a pillanatban, mert 3 vezetéket sokan be tudnak kötni, de ez nem ennyire egyszerű a valóságban.

A bojler biztosan fel fogja fűteni a vizet, ha helyesen kötöttük be a fázis/nulla/földelés vezetékeit, de vajon meddig marad üzemképes? Bekötéskor ellenőrizni szükséges a bekötő villamos vezetékek állapotát és keresztmetszetét, mert nem megfelelő (túl vékony keresztmetszetű) vezeték alkalmazása esetén nem csak a vezeték fog melegedni, hanem a fűtőbetét(ek) tönkremenetelét is okozhatják! Ugyanezen okból a hálózati feszültség értékét is ellenőrizni szükséges a telepítési helyen és ellenőrizni a gyártó által megadott min. és max. értékeket! Szintén villamos szakembert igényel a védőföldelés ellenőrzése (érintésvédelmi mérés), amelyre sokan nem helyeznek megfelelő hangsúlyt egészen addig, ameddig a karbantartás elmulasztása miatt nem lesz testzárlatos a fűtőbetét és nem kezd „csípni” a víz vagy rossz esetben nem ráz meg valakit! A védőföldelés hibája csak az előbbi fűtőbetét hiba esetén fog kiderülni, de akkor már későn.

Karbantartás:

A villanybojlerek működési elvükből adódóan rendszeres karbantartást igényelnek. A fűtőbetétek magas hőmérséklete miatt azon vízkő képződik, amely részben elkerülhetetlen.

bojler_vizkovesedes.jpg

A keletkező vízkő mennyisége többek között függ:

  • a hálózati víz kémiai összetételétől, keménységétől, amellyel nem sok mindent tehetünk (esetleg vízlágyító berendezést alkalmazunk de ez lakossági szinten igen ritka)
  • a tároló hőmérsékletétől (a magasabb hőmérsékletre beállított tárolót hosszabb ideig fűti fel a fűtőbetét, tovább működik, ezáltal több vízkő képződik)

Ebből következően a karbantartás gyakoriságát általában csak az első karbantartás alkalmával, állapotfelmérés után lehet pontosabban meghatározni.

Tanácsom szerint egy új bojler esetében az első év után érdemes karbantartás végeztetni, illetve olyan területeken ahol köztudott a víz magas keménysége, ott inkább fél évre csökkentsük.

A karbantartás alkalmával meg kell tisztítani a tárolót és a fűtőbetét a keletkezett vízkőtől, ellenőrizni a fűtőbetétet (nem található rajta repedés) és ellenőrizni illetve szükség esetén cserélni a védőanódot.

image_2.jpeg

Utóbbi azért is fontos, mivel leegyszerűsítve a védőanód „védi” a tartály belső felületét, zománcozását,  elfogyása esetén a tartály rövid időn belül kilyukad.

Az első karbantartáskor észlelt állapot ismeretében lehet a további karbantartási időközöket praktikusan meghatározni. Például az 1 éves időközből akár lehet 2 vagy 3, de lehet ½ éves időköz is!

Gazdaságosság:

A villanybojlerek hatásfoka gyakorlatilag 100%-ra tehető, vagyis 1kWh hőmennyiség előállításához (víz melegítéséhez) 1kWh villamos energiát fognak felhasználni. Itt csodák nincsenek, „NASA”-technikával üzemelő csodabojlerekről sincs tudomásunk! Mégis a villamos fogyasztási adatuk készülékenként eltérő lehet.

Ez az eltérés pedig a készülékek „készenléti hőveszteségének” köszönhető! Erről korábban írtunk: http://furdancs.postr.hu/nehany-gondolat-a-melegviz-ellatasrol

A különböző bojlerek konstrukciós kialakítása (Pl.:magasság/szélesség aránya) és hőszigetelésének vastagsága sem egyforma. Ez a hőveszteség – mint összehasonlító adat – általában megtalálható a termékek műszaki adatlapjában 24h-ra vonatkoztatva, vagyis például az adott bojler 60⁰C-ra felfűtve, 24h alatt mennyi hőenergiát veszít, egyszerűen mennyit hűl a bojler.

Ez az érték – a konstrukciós jellemzőkön kívül – függ a bojler hőmérsékletétől, mivel alacsonyabb hőmérsékletre állított bojler kevesebb hőt sugároz a környezetébe (kevésbé hül) mint egy melegebb készülék, valamint függ a telepítési helyiség hőmérsékletétől (Pl: egy hideg kazánházban jobban lehül mint egy meleg fürdőszobában)

Ezen adatok ismeretében összehasonlíthatóak az egyes termékek, legalábbis egy adott üzemeltetési hőmérsékleten.

Ha például takarékoskodni szeretnénk és ugyanazt a készüléket alacsonyabb hőmérsékletre vesszük vissza, akkor a kevesebb hőveszteség miatt kevesebb lesz a fogyasztása (takarékosabb).

Ennek általában a szükséges melegvíz mennyisége szab határt, vagyis folyamatosan - napról-napra – visszavett hőmérséklettel, egyszer csak már nem lesz elég a melegvíz.

Ez egy adott bojlerre érvényes. Ha például már a bojler kiválasztásánál is fontos szempont az energiatakarékosság, akkor – a típuson kívül – számításba vehetjük a beépítendő tároló méretét is.

Például egy 60⁰C-ra felfűtött 80 literes bojlerből kb.:133 liter 40⁰C (kevert) víz vehető ki, míg ugyanezen a vízmennyiséghez egy 100 l-es bojler esetében elegendő 50⁰C-os, míg egy 120L-es bojler esetében 43⁰C-os tároló hőmérséklet. Itt könnyen felismerhető, hogy energiatakarékossági szempontból jobban megéri egy eggyel nagyobb készüléket vásárolni (általában nincs hatalmas árkülönbség a két méret között) mert a példából is látható, hogy elegendő 60 helyett 50⁰C-on tartani a bojlert, ami kb. 25% hőveszteség-csökkenést eredményez.

Ha ennél is jobban el szeretnétek merülni a témában, ajánljuk a cikk szakmai partnerét a Stiebel-Eltront.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni. 

Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek