AJÁNLÓ
 
05:00
2014. 12. 08.
Az utolsó részlettel befejeztük az idézést Jakub Vrána Vízszerelés című könyvéből....
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 12. 08.
Hasznos kiadványt mutatunk be mikor, egy teljes fejezetet idézünk Jakub Vrána Vízszerelés...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 12. 08.
Hasznos kiadványt mutatunk be mikor, egy teljes fejezetet idézünk Jakub Vrána Vízszerelés...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 12. 08.
Lakásfelújításoknál, vízvezeték bővítéseknél a hagyományos fémcsöveknél előnyösebben...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2014. 12. 08.
14 hónapja naiv örömmel mutattam be egy német (a neve) - lengyel (feliratai) - kínai (a gyártója)...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Fém vízvezetékcsövek

cimlap.jpg

Hasznos kiadványt mutatunk be mikor, egy teljes fejezetet idézünk Jakub Vrána Vízszerelés című könyvéből. A teljes könyv részletezi a csatornázás és a vízvezeték-rendszer tervezésének alapvető lépéseit, tájékoztat a leggyakrabban használt csövekről, vezetékekről és egyéb szerelvényekről. Tárgyalja a vízvezeték csatlakoztatását a közüzemi vízhálózathoz, de megoldást mutat a saját vízforrásból való víznyerésre is. Ha tetszett, a könyvet megrendelheti a kiadónál.

A házak vízellátását belső (házi) vízvezeték-rendszer biztosítja, amelyet bekötővezetéken át csatlakoztatnak a vízvezeték-hálózatba vagy az önműködő vízműn (automatikus túlnyomásos szivattyúállomás) keresztül a saját víznyerőre, általában kútra.

A belső vízvezetékhez használt csövek
Napjainkban rengeteg alapanyag kapható a házi, belső vízvezeték-rendszer elkészítéséhez. Ez a fejezet a leggyakrabban használt alapanyagokkal ismerteti meg az olvasót.

A vízvezetékhez használt csövek szabványosítása
A vízvezetékhez használt csövek jellemzésére használt alapvető méretek a névleges átmérő, a belső átmérő és a névleges nyomás. A névleges átmérő a vezeték méretét szolgáló megjelölés, amely a DN rövidítésből és egy mértékegység nélküli számból áll, és a milliméterekben megadott külső vagy belső átmérőhöz kapcsolható. A DN rövidítés után álló szám azonban nem mérhető érték. Névleges átmérővel a menettel ellátott acélcsöveket és más fém csöveket jelölik (például DN 15).

A műanyagból és a rézből készült csöveket a D külső átmérővel és a t falvastagsággal jelölik, a jelölés módja Dxt (pl. ∅ 20 × 3,4). A csövek és vezetékek csatlakoztatásánál ismerni kell a névleges és a belső átmérő egymáshoz való viszonyát. Pl. az ∅ 25 × 4,2-es méretű műanyag csövet megfelelő csatlakozóval össze lehet illeszteni a DN 20-as fémcsővel. A névleges DN átmérők és a külső ∅ átmérők, és egymáshoz való viszonyuk áttekintése megtalálható

 A névleges nyomás megjelölése a PN rövidítésből és egy mértékegység nélküli számból áll, amely a csővezeték alkatrészeinek mechanikus és méretjellegű tulajdonságainak kombinációja (például PN 10). A PN rövidítés után álló szám azonban nem mérhető érték. A PN rövidítés és a mögötte álló szám függvénye a csővezeték alkatrészének legnagyobb megengedett üzemi túlnyomása. A nyomás és a PN érték viszonyában jelentős szerepet játszik a vezeték anyaga és a hőmérséklet. A vízvezetékcsöveknek általában 1 MPa nagyságú üzemi túlnyomást kell kibírniuk. A belső vízvezetékekhez csak az előírt vizsgával rendelkező vízvezetékrendszereket lehet alkalmazni.

viz_01.jpg

Fémből készült vízvezetékcsövek
A belső (házi) vízvezeték-hálózathoz használt csövek készülhetnek acélból, öntöttvasból, rézből, ólomból vagy sárgarézből.

Acélcsövek
A belső vízvezeték-hálózathoz már évek óta horganyzott acélcsöveket használnak. Csak az épületekben lehet használni ezeket a csöveket, talajba nem fektethetők. A cink azonban – főleg a meleg vizes csövek esetében – csak rövid ideig véd a rozsdásodás ellen, egy idő után fellép a pontkorrózió, majd az eltömődés (üledékkel és rozsdával), végül a cső kilyukad. 
A horganyzott csöveket menetes idomokkal csatlakoztatjuk, amelyek anyaga temperált öntöttvas. A csatlakozáshoz a csőre menetet kell vágni, e művelethez kézi vagy gépi hajtású menetvágó fejet, vagy motoros menetvágót használunk. Az elkészítés után a menetet vasfűrészlappal érdesítik, majd kenderkócot tekernek rá, amelyet drótkefével átsimítanak. A kócot megfelelő kenőanyaggal síkosítják (pl. élelmiszeripari zsír), és a cső végére rácsavarják a csatlakozóidomot. A kenőanyaggal impregnált kóc biztosítja a menetes csatlakozás víztömörségét. A kenderkóc mellett ma már más tömítőanyagokat is használnak, pl. teflonszalagot. A tömítőanyagok használatakor mindig figyelembe kell venni a gyártó előírásait.

viz_02.jpg

Az utóbbi években már hazánkban is kaphatók korrózióálló (közismerten „korrózióálló”) acélból készült csőrendszerek belső vízvezeték-hálózat készítéséhez. Ezeket a csöveket mechanikus csatlakozókkal (idomokkal), sajtolt kötéssel kapcsolják össze, amelyhez speciális célszerszámot használnak. A csatlakozást ún. O-gyűrű tömíti. Az acélcsövek előnye a műanyag csövekkel szemben a kis hőtágulás, a tűzállóság, a nagy szilárdság és a jó mechanikai ellenállás. Hátrányuk (a korrózióálló acélcsöveket kivéve) a kisebb ellenállás a korrózióval szemben.

Nem vas fémekből készült csövek és idomok
A nem vas fémek közül napjainkban leggyakrabban vörösrézből készítenek csöveket, idomokat a belső vízvezetékekhez. A rézből készült csövek alkalmasak hideg és meleg víz szállítására is. Kaphatók burkolt rézcsövek is, amelyek a talajban vezethetők. A rézcsövek csatlakoztatására idomokat használnak, amelyekkel forrasztásos vagy mechanikus kötéseket lehet létrehozni. A forrasztásos kötésekhez tokos csőkötésben végződő idomokat használnak, amelyeket ún. kapilláris forrasztással rögzítenek a csövekhez (47. ábra). Tisztítás és kalibrálás után a cső végét ún. folyatóval kenik be, az idomot rácsúsztatják a csőre, a forrasztópákával felhevítik, a forrasztódrótot hozzáérintik, amely elolvad és beszivárog a tok és a cső közötti résbe.

Mechanikus kötéssel leggyakrabban sajtolásra alkalmas idomokat alkalmaznak a korrózióálló acélcsöveknél használt módszer szerint. Különböző anyagból készült fémcsövek esetén vigyázni kell arra, hogy a víz az acélcsőből áramoljon a rézcső irányába. Ellenkező irányú áramlás gyorsítja az acélcső korrózióját. Ezt az alapelvet figyelembe kell venni az acéltartályos, tároló rendszerű vízmelegítők bekötésénél is. Az acélból készült vízmelegítőbe nem áramolhat víz a rézcsövekből készült visszatérő vezetékből sem. A rézcsövek előnye a műanyag csövekkel szemben a kis hőtágulás, a szilárdság és a jó mechanikai terhelhetőség. Hátrányuk az, hogy ivóvíz vezetésére csak bizonyos korlátozó feltételek betartásával használhatóak. A rézcsövek nem alkalmasak ivóvíz vezetésére olyan vezetékrendszerben, amelyeket nem használnak folyamatosan, amelyekben a víz hosszabb ideig áll. Az állott víz réziontartalma már olyan nagy lehet, ami egészségkárosító. Gondot okozhatnak azok a kutak is, amelyek nem adnak állandó vízminőséget.

 

viz_03.jpg

A csövek gyártásához használt nem vas fémek közé tartozik még az ólom is. A II. világháború előtt az ólmot gyakran használták csövek készítésére. Az ivóvíz vezetésére használt ólomcsöveket ónbéléssel kell ellátni. Az ólomcsöveket forrasztással csatlakoztatják.

viz_04.jpg

Az Európai Unióban az ólomcsöveket 15 éven belül ki kell cserélni, és új vízvezetékekhez már nem alkalmazhatóak. Egyes kiömlő-szerelvények, tartályos öblítők és berendezések csatlakoztatására használnak sárgarézből készült, hajlított csöveket is, amelyeket általában menettel csatlakoztatnak. Folytatjuk...

 

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.



Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek