Furdancs

Építőipari sorozatunk befejező részében egy destruktív folyamattal, a betonbontással ismerkedhetünk meg. Számos alkalommal ezzel kezdődik a kőművesmunka. Viszont néha ezzel is végződik, ha nem megfelelően végzik a munkálatokat.

Ezért is ajánljuk figyelmükbe ismételten a teljes terjedelmű, nyomtatott könyv beszerzését. Ajánlóként bemutatjuk a teljes kötet tartalomjegyzékét, hogy hány fejezetet, mennyi fontos ismeretet hagytunk ki az utánközlésből. Rengeteget.

A falak készítéséhez nemcsak egész falazóelemeket használunk. Sokszor előfordul, főleg a falak végeinél, hogy részelemekre van szükségünk. A különféle építőanyagokat más és más módon kell megmunkálni.

A hosszúságok mérése, szögek kitűzése, a függőlegesek és vízszintesek ellenőrzése az építés alapműveletei közé tartozik. Munkájának jó eredményében csak az lehet biztos, aki ezeket a műveleteket gyakorlottan és pontosan végzi el.

A beton cementből, vízből és adalékokból áll, megszilárdult állapotában mesterséges kőnek tekinthető. A normál beton adalékanyaga fokozatokba sorolt szemcseméretű természetes kő. Különböző alkalmazási területekhez más és más szilárdságú betonra van szükség.

Nagy választékban kaphatók a különböző tapaszolható és hengerezhető vakolatok, amelyeket simítólapáttal, sőt akár ecsettel vagy mintázó-hengerrel lehet felhordani. A hígvakolat olyan készvakolat, amelyet festőkefével vékonyan hordunk fel, úgy, hogy a fal struktúrája látható maradjon.

A falazóhabarcs készítéséhez hasonlóan a keverési arány a vakolóhabarcsnál is attól függ, hogy a keverést kézzel vagy géppel végezzük-e. A kézi keverésnél az alkotórészek nem elegyednek egymással olyan jól, ezért a homok hányada kisebb legyen, mint a gépi keverésnél.

A vakolóhabarcsoknak kétféle feladatuk van. Az egyik kifejezetten esztétikai jellegű: lehetővé teszik, hogy a fal felülete egyenletes és szép legyen. Nagyon fontos azonban a vakolatok védelmi funkciója is: elsősorban a csapadék ellen védik a falazatot és így óvják azt a lassú tönkremenéstől, emellett azonban az átnedvesedést és a szükségtelen hőveszteségeket is megakadályozzák, különösen akkor, ha festékbevonattal is el vannak látva.

A falazóhabarcsoktól elsősorban azt várjuk el, hogy kellőképpen terhelhetők legyenek. Emellett küszöböljék ki az egyenetlenségeket, és egyenletesen adják át a nyomást.

A habarcs homok, kötőanyagok és víz keveréke. Vannak olyan habarcsok, amelyeket falazáshoz és vakoláshoz egyaránt lehet használni, de olyanok is, amelyek csak az egyik vagy a másik célnak felelnek meg.

A legtöbb habarcs fő alkotórésze a homok. Elsősorban ez határozza meg a habarcs tulajdonságait. A szokásos habarcshoz általában 0…4 mm szemcseméretű homokot használunk. A készhabarcs általában kisebb szemcseméretekkel készül. Finom vakolatokhoz finom homokot használunk. A vakolóhabarcs homokjához adott durva adalékok célja a felület struktúrájának kialakítása.

Az épületen végzett munka sok veszélyt rejt magában. Helyes magatartással azonban elkerülhetők a balesetek és sérülések. Védjük kezeinket, viseljünk megfelelő méretű erős kesztyűt! A durva falazóelemekkel és habarccsal végzett, szokatlan munka könnyen bőrsérüléseket okozhat. Csak biztonsági szárral ellátott vésőt használjunk, amely felfogja a félrecsúszott kalapácsütéseket.