Furdancs

A felhúzós óra egyszerű "gép" a következő fő alkatrészekkel: Motor: az óraszerkezet hajtóerejét szolgáltatja; régi óráknál ez egy súly vagy rugó. Mutatók: az órával mért idő pontos leolvasását teszik lehetővé (a számokkal ellátott számlapon). Járásszabályozó: az egyenletes meghajtást biztosítja. Ingából vagy billegő-kerékből áll. Gátszerkezet: a járásszabályozó mozgását viszi át az óraszerkezetre. A mutatókat mindig csak az óra járásának megfelelően (jobbra) mozdítsuk el.

Vessünk egy pillantást a régi órákra. Aki érdeklődik a régiségek iránt, az előbb vagy utóbb kapcsolatba kerül az órákkal. Az ingás állóórákat általában nem lehet gyűjteni, csak egyes darabokat állíthatunk belőlük lakásunkba, mert helyigényesek, s azzal is számolnunk kell, hogy nem ketyegnek halkan. Gyűjtők körében egyre kedveltebbek a különféle zsebórák, bár a szerkezetük újjáalakítása csaknem megfizethetetlen.

A szivárgó csővezetékek hosszú távon . komoly károkat okozhatnak, még akkor is, ha csak egy kis lyukról van szó. A víz a fában nedves korhadást okoz, ezenkívül, ha az elektromos vezetékek vizesek lesznek, fennáll az áramütés veszélye. Ha saját magunk nem tudjuk a bajt elhárítani, hívjunk szerelőt.

Portalanításhoz használjunk nagyon tiszta tollseprőt vagy puha kefét. Az értékes festményeket ajánlatos üveg mögött tartani, így kíméljük őket a legjobban. Értékes festmények javítását, tisztítását bízzuk restaurátorra. Ha a kép penészes volt, akasszuk ezután melegebb, száraz helyre. A penész puha kefével eltávolítható. Portalanítás után egy leheletnyi bútorfénnyel csillogóbbá tehetjük a színeket. Többet ne várjunk el a képtől magunktól se. Ha egy kép nagyon füstszagú, töröljük át ammóniákba mártott vattacsomóval. (Egy csésze vízhez fél kávéskanálnyit tegyünk.)

A száraz gombásodást és a nagyobb területen fellépő nedves gombásodást szakemberrel kezeltessük.

Az ezekből az anyagokból készült tárgyakat ne tegyük ki közvetlenül á napfénynek, ne állítsuk a fűtőtest, kályha vagy erősebben melegítő lámpa közelébe. Ott ugyanis kiszáradnak és megrepedeznek. Az elefántcsontnak, illetve csontnak azonban mégis szüksége van közvetett fényre, máskülönben megsérül. Ha ezeket a tárgyakat egy időre el kell tennünk, előzőleg csomagoljuk be őket.

A falfelületek nedvesedése okának megállapításához használjunk alufóliát. Ha a külső felületén nedvesség képződött, ezt a helyiség páratartalma okozta, amit több, szellőztetéssel, illetve fűtéssel meg lehet szüntetni. Ha a fólia külső felülete száraz marad, fal felőli oldala pedig benedvesedik, a nedvesség a falon át jön. Ezen azonnal, segíteni kell. Hasonló tesztet lehet PVC-fóliával is végezni. Ha a fólia külső felületén jelenik meg a nedvesség, akkor ennek az az oka, hogy a helyiség párás. Ha mögötte keletkeznek a vízcseppek, kívülről behatoló nedvességre kell gyanakodni.

Ha az emeleti falakon nedves foltok jelennek meg, vizsgáljuk meg a tetőt. A vízfoltokat gyakran az ereszből csöpögő, vagy az azon túlfolyó víz okozza. Az ereszeket tartsuk tisztán, és a lyukakat bádogoztassuk be. Ha a földszinti falak nedvesednek, nézessük meg szakemberrel. Mikor a külső házfalat újra festetjük, a festés előtt használjunk a jobb szigeteléshez víztaszító szilikonos szigetelő folyadékot. Belső falak esetében a tapéta és a festék eltávolítása után szigeteljük le a falakat. Az új rétegeket csak ezután vigyük fel.

A fakeretet áttörölhetjük mosószeres oldatba mártott tiszta kendővel, majd dörzsöljük be bútorfénnyel. Kevésbé értékes aranyozott keretet magunk is tisztíthatunk száraz oldószerrel. Ha terpentint vagy háztartási benzint használunk, azt előzőleg langyosítsuk meg oly módon, hogy az üveget meleg vízbe állítjuk.

A falakon a legtöbb repedés azért keletkezik, mert a ház süllyed. Még a nagy lyukak és repedések is javíthatók fugázással. A fugamasszát egy tányéron kikeverjük, és spaklival jó bőven a repedésbe kenjük. A felesleget lekaparjuk. Száradás után a falat csiszolópapírral simára csiszoljuk. Csak annyi masszát keverjünk, amennyit néhány percen belül feldolgozunk, mivel gyorsan megköt.