Furdancs

Aki dolgozott már fával, tapasztalhatta, hogy a faanyagok túlnyomó többsége még "holtában" vagyis feldolgozott állapotban is "élő" anyagként viselkedik. A környezet változásaira, a hőmérséklet és főképp a levegő nedvességtartalmának emelkedésére/csökkenésére vagy épp a direkt napsütés hatására bármikor képes némi alakváltozásra, vetemedésre.

A fürdőszobák egyik legfontosabb része a csaptelep, köznapi nevén a csap. Nem nagyon kell elmagyarázni, hogy miről van szó, azt viszont sokan tapasztalhattátok már, hogy a nem megfelelő csaptelep kiválasztása egy soha véget nem érő szappanoperává alakíthatja a fürdőszobai létet. Kezdjük azzal a helyzettel, hogy mi van akkor ha viszonylag rövid időn belül kezd csöpögni a nemrég felszerelt csap. Hamar vízkő képződik, és egy állandó nemkívánt párbeszéd arról, hogy kellene már csinálni valamit vele. A férfilakosság részéről egy darabig elodázható a dolog, a fürdőszoba ritkább látogatásával, főleg a feleségünkkel együtt. A vízkő vörös posztó a háziasszonyok szeme előtt. Ne játszunk vele! Aztán könnyen bevonódnak a szomszédok is a szappanoperába (érted: szomszédok), ha mondjuk nem figyelünk arra, hogy a csapoknak bizony van úgynevezett akusztikai besorolásuk. Egy társasházban tud az elviselhetetlenségig hangos lenni egy csaptelep.

Posztunkkal abban próbálunk segítséget nyújtani, hogyan válasszuk ki a szédítően széles választékból a legmegfelelőbb terméket. Nem térünk ki az esztétikai és design szempontokra, hiszen ez nagyon szubjektív és mindenki jól ismeri a saját ízlését. Igyekszünk ellenben, minél részletesebb technikai és műszaki tájékoztatást adni. Kezdjük!

Amikor régen épült ingatlan szigetelését kellene feljavítani a mai kor elvárásainak megfelelően, számos kérdés merül fel. Tekintettel kell lennünk az épület födémszerkezetére. Továbbá ki kell találnunk, hogy milyen jellegű legyen a szigetelés, ha a padlásfödémet kellene szigetelni. Hogyan lesz használható a födém, ha továbbra is terhelhetőnek kell lennie? Milyen módon szigetelhető ilyen feltételek mellett?

Számos esetben van szükség különféle tárgyaknak a falra erősítésére. Ha az nem túl súlyos, azaz alig terheli a rögzítőelemet, akkor többnyire méretesebb acélszeg is elégséges a rögzítésre. Ám ha már erős és kisebb-nagyobb terhet is meg kell tartania a rögzítéshez használt elemnek, akkor ma már általában műanyag dübel, régies nevén tipli és az abba hajtott csavar a megfelelő rögzítési mód. Ám hogy ez megfelelően funkcionáljon, ismerni kell, hogy milyen a szóban forgó fal anyaga és az sem mindegy, hogy milyen anyagú és minőségű dübelt használunk a rögzítéshez. Ez már csak azért is fontos, mert ez meghatározza az alapvetően fontos előfúrást, annak szerszámát is. Közismert, hogy még a betonfalak sem egyforma összetételűek és a téglafalak is eltérőek, nem is szólva az újabban gyakori gipszkartonból készült falakról. Egy azonban biztos, hogy bármilyen is a falazat anyaga, abba csak keményfém lapkás fúróval célszerű lyukat fúrni. A normál csigafúró ugyan téglafalban még hatékony lehet, ám azt már más célra nem lehet utána használni, mert éle elkopik, amit még meg lehet élezni, ám a vezető élszalagja menthetetlenül tönkre megy.

Egy korábbi posztunk nyomán kaptuk az ötletet, hogy írhatnánk néhány, nálunk kevésbé ismert hálózati életvédelmi eszközről. A normál kismegszakítót persze mindenki ismeri, de mondjuk a FI reléről már nem biztos hogy mindenki hallott. Hát, most fogtok.

Azt régóta nem kell bizonygatni, hogy érdemes hőszigetelni. Az emelkedő energiaárak mellett hamar megtérül a beruházás. Azonban a számtalan különböző anyag és ajánlat átböngészése után általában felmerül a kérdés, hogy meddig érdemes növelni a hőszigetelés vastagságát. Hiszen biztos van olyan határ, ahonnan már felesleges a további beruházás. És jó volna tudnunk azt is, ha már áldozunk a dologra, vajon meddig élvezhetjük a kényelmes meleget? Mikor kell majd felújítani a hőszigetelt épületeinket?

Telik az idő. Elröppent a nyár, megjöttek az őszi szelek. Rendszeres olvasóink emlékezhetnek augusztusi írásunkra, ahol a Knauf Insulation épületszigetelési összehasonlító próbájáról adtunk hírt. Azóta elindult a fűtési szezon, sőt már több mint egy hónapja fut a program.

Sokan azt gondoljuk, a penészes lakások a technika fejlődésével és az életszínvonal emelkedésével lassan eltűnnek. Azonban aki már utána olvasott a témának, tudhatja, hogy a tendencia épp fordított. Ebben a posztban összeszedjük, milyen okai lehetnek a lakás penészedésének, milyen kockázatokat rejt magában a penészes fal, és milyen sokféle megoldást kínálnak a penészedés megszüntetésére.

Magyarországon a családi házak, társasházak többsége magastetővel készül. Ezek a szerkezetek megfelelnek az építési hagyományainknak, és jól beillenek a tájba, de többségük a fokozott energetikai követelményeknek már nem minden esetben felel meg. (Különösen, hogy az ilyen tetőterek egyre nagyobb számban kerülnek utólagosan beépítésre.) Újfajta hőszigetelési megoldásokat kell tehát találni.

Szigetelünk megint. Kedvelt téma, és a fejlesztés tempója már-már megközelíti a számítástechnikai eszközökét, ha ráállnánk, akár hetente lehetne új anyagokról blogolni. Az egyre dráguló energia mind hatékonyabb hőszigetelést kíván. Az elvárásainkat vagy extrém vastag hőszigeteléssel, vagy minőségileg jobb szigetelőanyagokkal tudjuk kielégíteni. (Vagy a kettő kombinálásával akár, de erről még később...)