Furdancs

Miután az új lakás tulajdonos pár a szobák falait megszabadította a régi tapétától és kifestették a saját ízlésük szerint, a két szoba közül a kisebb padlóját vették szemügyre. A szobában eléggé megkopott szőnyegpadló volt, amitől mindenképpen szerettek volna rövid úton megszabadulni. Mivel a felújítási keretük elég szűkös volt, nem futotta szalagparkettára, ezért az ennél kedvezőbb áron beszerezhető laminált parketta mellett döntöttek. Ezt ugyanis saját kezűleg lerakhatták és így csak az alapanyagért kellett pénzt adniuk.

Forrás: laminaltparketta.info

Mára, szakértő segítséggel, olyan listát tárunk elétek, amely tisztába tehet néhány dolgot fejetekben, illetve számos, szigeteléssel és energiahatékonysággal kapcsolatos kérdésre is választ kaphattok. A témában felmerülő tévhitek vastaggal szedve, a válaszok pedig alattuk.

Az energetikai korszerűsítés azt jelenti, hogy megújuló energiát használok.

Az, hogy energetikailag korszerű az ingatlan azt jelenti, hogy jelentősen kevesebb energiát használunk ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett, mint azelőtt. A megújuló erőforrások (pl. napkollektor) használata hasznos, de megtérülési ideje lényegesen hosszabb, mint az épület hőtartását segítő beruházásoké.

Minden energiahatékonysági beruházás egyformán megtérül.

Előbb-utóbb valóban megtérülnek ezek a befektetések, hiszen minden energiahatékonysági beruházás csökkenti az épület energiafogyasztását. A megtérülési idő azonban korántsem egyezik: bizonyos beruházások, mint a megfelelő szigetelés vagy egy komplex felújítás akár 2-4 év alatt is megtérülhet a tulajdonosnak, míg az ablakcsere önmagában kb. 19, napelemes rendszer kb. 8 év, a napkollektor pedig kb. 10, sőt, akár 20 év alatt hozza vissza az árát.

Ha megfelelően megtervezik a felújítást, biztos, hogy elérjük a kívánt energia-megtakarítást.

A tervezésnél optimális szigetelést a kivitelezés során a költségcsökkentés miatt gyakran gyengébb hatásfokú anyagra cserélik ki vagy silányabb minőségben helyezik fel és az épületszerkezet hibái is kritikus fontosságúak lehetnek a felújítás hatását tekintve. Hiába tervez be jó minőségű szigetelőanyagot a szakember, ha a tervezett építési vagy felújítási költségek túllépése miatt a megrendelő alacsonyabb árfekvésű vagy rosszabb minőségű szigetelést választ. Ennek később az épület tervezett energiafogyasztása látja kárát, mely azonban nem feltétlenül látszik a lakcímke igazoláson.

Mindig a szigeteléssel kell kezdeni az épület felújítását.

Bár nem lehet egyértelmű sorrendet szabni, általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni nyílászárók szigetelésével vagy cseréjével, illetve épületszigeteléssel. Ahol viszont nyílt égésterű kazán üzemel, ott ezt nem javasolják, illetve csak akkor, ha valami légtechnikai megoldást is alkalmaznak, mert a rosszul elvégzett ablakcsere szakértők szerint életveszélyes lehet.

A nyílászáró csere és a szigetelés csak együtt valósítható meg.

Ablakot úgy is lehet cserélni, hogy a régi tok bent marad; így nem kell bontani a szerkezetet, tehát a cserét a homlokzat szigetelése után, a második ütemben is végre lehet hajtani. Ha viszont kibontják a tokot, akkor előbb kell végrehajtani az ablakcserét, és ehhez lehet majd igazítani a hőszigetelést. A megoldás hátránya, hogy amíg a falakat le nem szigetelik, hőhíd alakulhat ki, elindul a penészedés.

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy új lakásba költözhet, különösen, ha szűkösek az anyagi lehetőségei. Márpedig ilyen esetekben számos körülményt kell figyelembe venni, hogy jusson is, maradjon is. A lakhatás ugyan a legfontosabb, a központtól való távolság, a beszerzési lehetőségek is fontos tényezők. Ezen túlmenően azonban a lakás nagyon alapos állagfelmérése legalább ilyen fontos, mert egy elhanyagolt lakás rendbe tételéhez vagy nagyon sok pénzre van szükség, vagy ennek híján a fokozatos rendbetétel sorrendjét kell ésszerűen meghatározni.

Ha kisiskolásokat kérdeznénk arról, hogy mi az a kémény, akkor nagy százalékban azt a választ kapnánk, hogy egy cső, ami füstöl a ház tetején. Hozzáteszem, hogy valószínűleg felnőttek esetében is hasonló válaszokat kapnánk, némi kiegészítéssel.

A kémény magában álló vagy építményekkel szervesen összekapcsolt függőleges gáz- vagy levegőelvezető csatorna. A gázelvezető kémények rendszerint valamely tűzhellyel kapcsolatosak s céljuk az, hogy a huzat növelésével az égést elősegítsék, a levegőelvezető kémény feladata pedig az épületekben összegyűlő romlott levegőnek eltávolítása, s e réven friss külső levegőnek beszívása, vagy pedig friss külső levegőnek bevezetése. Bővebben: Wikipédia

A kémény tehát, mint azt fent is is olvashatjátok, ennél sokkal bonyolultabb, a jó kémény pedig kimondottan bonyolult dolog. Számos olyan tényezővel találkozhatunk, ami nagyban befolyásolja füstelvezető-rendszerünk hatásfokát. Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár hatásfoknövelő megoldást, amire érdemes odafigyelni kéményünkkel kapcsolatban.

Ha jól érzékelem, manapság a szigetelés korát éljük. A növekvő energiaáraknak köszönhetően egyfajta népi mozgalommá kezd nőni a dolog. Hasonló érzésem támad ezzel kapcsolatban, mint amikor a nyolcvanas években minden háziasszony konyhapultján ott figyelt a japánkristály. De félre a tréfát, szerencsére manapság "divatos" lett átgondolni lakásunk, házunk hőszigetelési paramétereit. Jobb későn, mint soha. Időről időre rálelhetünk olyan kezdeményezésekre, melyek megpróbálják az ember fejébe verni, hogy szabad szemmel is jól látható összeget tudunk megtakarítani egy rendesen szigetelt lakás fenntartása során.

A legutóbbi hőszivattyús posztunkhoz született kommentek kapcsán úgy gondoltuk, hogy szakértő segítségét kérjük és megpróbálunk tisztába tenni néhány fontos részletet és tudnivalót a hőszivattyúkkal kapcsolatban. Segítendő a megfelelő készülék kiválasztását a későbbi csalódások elkerülése végett.

Pinceprojektünk első felvonásában túljutottunk a kipakoláson és a betonozáson. Némi pihenő után következhetett a gipszkartonozás és a téglafal gatyába rázása. Tekintettel arra, hogy a gipszkartonra várni kellett, kicsit összekuszálódtak az eredetileg tervezett munkafázisok. Először a keretet szereltük fel helyére. Erre kerültek később a gipszkarton táblák. Mondjuk eredetileg is ezzel kezdtük volna.

Némi méricskélés után valahogy így nézett ki a tartóváz.

Egyszerűen fogalmazva, a csőhéjak csövek szigeteléséhez használatos műszaki eszközök, melyek esetünkben tekercselt eljárással készülnek. Az utóbbi időben két új termék is piacra került e tárgykörben. Ezek az új fejlesztésű csőhéjak, tervezésüknek köszönhetően, nagyban megkönnyítik a velük való munkát, a felhasználók legnagyobb örömére. Ismerkedjünk meg velük!

Ezek tehát a tekercselt kőzetgyapot csőhéjak, melyeket sima és alukasírozott felülettel is megtalálunk, ha a megfelelő helyen keressük őket. Mint az a nevükből is kiderül, ezek a termékek az úgynevezett tekercselt eljárással készülnek, amellyel simább felület és jobb hőszigetelő képesség érhető el. Az IPS 620 tekercselt koncentrikus szálelrendezésű, csiszolt felületű kőzetgyapot csőhéj fűtő- és klimatizációs csővezetékek hő-, hang- és tűzvédelmi szigetelésére alkalmas. Maximális üzemi hőmérséklete 620°C. A termék A1 tűzállósági besorolású. Ez lefordítva, hogy a nagyi is megértse, a nem éghető kategóriába tartozik. A minimális gyártási tűréseknek köszönhetően nagyon jó méretpontosságú. A csőre való felhelyezés megkönnyítése érdekében egyik oldalán hosszirányú hasíték található (a szemközti oldalon félig vágva).

Forrás: xkcd

Pár ezer évvel ezelőtt az volt a kiindulópont, hogy ha szeretnénk méregetni, akkor a mérőeszköz legyen minél strapabíróbb: készüljön kőből, fából, fémből. És már akkor is tudták, hogy nem egységnyi hosszú mérőeszköz kell, hanem olyan, amivel többféle távolságot lehet mérni:

51,85cm hosszú sumér könyök Kr. e. 2650. Forrás: Wikipedia

Talán emlékeztek Andrásra, ő az a srác, akinek segítettünk bekötni a mosógépét. Kár lenne azt gondolnunk, hogy az azóta eltelt időben nagyobb érdeklődéssel fordult a műszaki felkészültséget igénylő tevékenységek felé. Azt viszont kitalálta, hogy a rendelkezésére álló, borzalmas állapotban lévő pincéjét emberi tartózkodásra alkalmas állapotba kellene hozni. A lehető legegyszerűbb megoldást választotta: szakembereket hívott. Nevezetesen Zolit és az ő hű társát, Lajost. A munka során bőven volt alkalmunk megismerkedni jó pár kétkezi tevékenységgel. A bontástól a betonozáson át a gipszkartonozásig. Az alábbiakban inkább élménybeszámolót olvashattok, semmint egy szakmai értekezést a pincefelújítás mibenlétéről. Szinte biztos vagyok benne, hogy lesz szakirányú mondanivalótok. Semmiképpen ne fogjátok vissza magatokat.

A munka elvégzéséhez, először is be kellett jutnunk az objektumba. Kulcs persze nem volt, de valahogy mégis át szerettünk volna kerülni a pinceajtó másik oldalára, hogy a mesterek elkezdhessék a munkát. Épp azon gondolkodtam, hogy segítségül hívom ügyes kezű nőgyógyász barátomat, aki simán kitapétáz egy lakást a kulcslyukon keresztül. Szerencsére nem volt szükség finom kezekre, mert előkerült Andris aki rögtön javasolta, hogy szabaduljunk meg a lakattól, bárhogyan. Szóba került a flex, de Zoli végül úgy döntött, hogy inkább rombol, és az alábbi megoldást választotta.