Építsünk házat?

A némileg egyszerűbbé és könnyebbé váló önerős családiház építkezések előnyeiről és hátrányairól már írtunk. Meg is kaptuk kommentben, hogy az építész kamara fizetett bértollnokai vagyunk. Való igaz, itt a blogon folyamatosan a saját kezű munka mellett tesszük le a garast, furcsa lehet, hogy pont egy építkezés kapcsán nem felhőtlen az örömünk az adminisztratív terhek, és a betartandó szabályok fogyatkozása felett.

De oka van ennek is, mint mindennek...

építkezés sajáterő kivitelezés építésvezető

 

Egy, a Construma vásár látogatói között végzett friss felmérés szerint egy építkezés elején a laikus építtetők 52%-a érzi úgy, pontosan tudja mivel is jár egy építkezés. Az építészmérnökök tapasztalata szerint viszont alig akad olyan laikus építtető (3%), aki ezt valóban átlátja. A részletesebb kérdésekre adott válaszokból az derül ki, minden más, az építkezés folyamatával kapcsolatos kérdésben is mást lát a szakértő, és mást a magánépíttető.

Az építészmérnökök és magánépíttetők körében végzett felmérésből az is kiderül, hogy az építkezők jellemzően igyekeznek minél több forrásból tájékozódni. Először szakemberekhez fordulnak tanácsért (56%), ezt követően a család és a barátok véleményére kíváncsiak (36%), majd fórumokon (36%) és webshopokon (26%) gyűjtenek információt. Legkevésbé az építőanyag kereskedéseket keresik fel a tájékozódási szakaszban, ezek súlya inkább a megvalósítás során értékelődik fel. A tájékozódás után viszont a legtöbb területen és kérdésben okosabbnak érzik magukat, mint ahogy azt az építészek a gyakorlatban tapasztalják.

építkezés sajáterő kivitelezés építésvezető

A kérdőivek szerint az építtetőknek leginkább az építendő ház belső elosztásával kapcsolatban vannak markáns elképzeléseik (85%). Másodsorban azt tudják határozottan, hogy milyen alap stílusjegyeket szeretnének látni az otthonukon (79%). A megkérdezettek 77%-a teljesen, vagy nagyjából biztos a nyílászárók és a hőszigetelés kérdésében is. A legkevésbé a burkolóanyagokkal kapcsolatban van konkrét elképzelésük az építkezés előtt, illetve korai szakaszában. Az építészek, bár hozzávetőlegesen ezt a fontossági sorrendet tapasztalják a magán építtetőknél, úgy látják, csak 42%-uknak van valójában konkrét elképzelése arról, mit is szeretne.

építkezés sajáterő kivitelezés építésvezető

Markáns elképzelések ide, vagy oda, a laikus építtetők saját bevallásuk szerint a tervezés és a kivitelezés folyamatában is kikérik szakember véleményét: elsősorban a fűtés és általában az épületgépészet (68%), a hőszigetelés (65%) és a tetőszerkezet (64%) kialakításának területén. A legkevésbé az alap stílusjegyekben és a burkolóanyagokban hagyják másra a döntést. A megvalósításban viszont sokkal kevésbé támaszkodnak szakértőre, így az eredeti tervek által képviselt minőség esetenként elcsúszhat a kivitelezés során. A konzultáció után sokan igyekeznek minél több munkát saját maguk kivitelezni a vélt vagy valós költséghatékonyság reményében.

„Az új állami támogatási formák hatására a vásárlók ma újra építkeznek, felújítanak. Már nemcsak meghibásodás esetén nyúlnak például a tetőhöz, hanem hőszigetelési és energiatakarékossági szempontok miatt is. A vásárlók ezért ismét komplexebb szempontok alapján döntenek, különböző forrásokból kiművelik magukat egy-egy építési munkafolyamat kapcsán. Kvázi rögtönzött szakértői lesznek egy-egy területnek a szerint, ahol éppen az építkezés során tartanak.” értékelte a kutatás eredményeit Miheller Gábor, a Bramac Kft. ügyvezető igazgatója. A magánépíttetők a megszerzett tudás és a kapott szakmai tanácsok alapján priorizálnak, eldöntik, a ház mely területei azok, amelyekre kiemelt figyelmet fordítanak, és melyek azok, ahol hajlandóak kisebb-nagyobb kompromisszumokat kötni, akár a minőség rovására is. A laikus építtetők legkevésbé az alapozáson (89%), a vízszigetelésen (88%), és a hőszigetelésen spórolnának a válaszok alapján. A tető és tetőtér kialakításán, a burkoláson és a villanyszerelésen viszont annál inkább, ami teljes mértékben összecseng az építészek tapasztalataival.

Hiába informálódunk különböző forrásokból, ez nem elegendő, mert szaktudás híján nem tudhatjuk, mi az, amit nem tudunk. Jó, ha tudjuk, hogy az épületek energiavesztesége leginkább a tetőknél jelentkezik. Hatalmas költségmegtakarítást jelenthet például egy építkező számára, ha tisztában van azzal, hogy a tető több mint cserép: egy olyan komplex rendszer, ami viharállóságot, vízzáróságot, hőszigetelést is biztosít, és ami energiahatékonysági szempontból bizony pontos tervezést igényel” vélekedik a szakértő. 

Ami ebből a felmérésből számunkra érdekes, és kicsit alá is támasztja a saját véleményünk, az épp egy építkezés meglehetősen komplex volta. Azt persze mindenki ki tudja számolni, hány darab téglára, cserépre, vagy épp hány köbméter betonra lesz szükség. Az ördög azonban a részletekben lakozik. Saját tapasztalatból tudom, hogy milyen rengeteg olyan kérdés merül fel egy építkezés során, amit előre esetleg nem is láttunk. Ráadásul ezek sokszor azonnal megválaszolandó kérdések, az adott kivitelező odajön hozzánk, és azt mondja a tetőhöz kéne még néhány gerenda, vagy épp megkérdezi, hogy a pince sarkánál, ahol a víz és a csatorna csövek mennek, milyen szigetelést is szeretnénk. És ezek azok a szakkérdések, amihez mi az „azonnali válaszok 10 percében” nem tudunk jól hozzászólni. Ilyenkor ráhagyjuk a megoldást a kivitelezőre, aki persze valószínűleg a számára legegyszerűbb és leggyorsabb megoldást fogja választani.

Ami vagy bejön, vagy nem. Utóbbi esetben még 5 vagy 10 vagy 30 év múlva is bánni fogjuk, hogy AZT a bizonyos kérdést nem tudtuk megválaszolni, és nem tudtuk az igazi megoldást.

De szintén áttekintést igényelnek a részfeladatok is. Mi legyen előbb? A villanyszerelés, vagy a fűtésszerelés? A frissen vakolt falat véső vízszerelő látványa is elgondolkoztat a felesleges munka fogalmáról, ennél csak az a jobb, ha az újravakolás után a következő munkás elfúrja a vízcsövet, miközben a villanyvezetékek csatornáit készíti. Persze ezek extrém példák, de láttam már ilyeneket. (Sőt, én magam is lyukasztottam ki a tetőtéri lakás konyhafalában átlósan, mintegy 2 méter magasan menő fűtővízcsövet.)

Szóval az egyszerűsítést persze üdvözöljük, de nem hisszük, hogy mindenki ki tudja váltani a szakembereket, az építészmérnököket és a profi építésvezetőket. Különösen akkor, ha a választás egyértelműen pusztán a pénzen múlik. Mert ne legyenek illúzióink, a profi segítségről épp azok fognak lemondani, akiknek erre nem futja a pénzükből, és vélhetően a kivitelezésen és a műszaki megoldásokon is megpróbálnak majd spórolni...

Lehet hogy 10-25 év múlva, ha a hitelek és támogatási szerződések lejártával a mostanában épülő házak piacra kerülnek, vételi szándék esetén érdemes lesz azzal kezdeni a nézelődést, hogy rákérdezünk, ki volt a tervező és az építésvezető, ki volt a kivitelező...

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek