Furdancs

Aki sikamlós témát sejtve kattint a posztra, az jobb, ha most rögtön odébbáll. Arról a kérdésről fogunk most értekezni, amelyet a "Szereljünk fel karnist!" posztban csak futólag említettünk: hogyan rögzíthetünk lyukba? Lyuk pedig sokszor több van a masszív anyagnak vélt fal mögött, mint egy ementáli sajtban!

Nem tudnám felidézni, hogy miként találtam rá a témára. Lehet, hogy kicsit stresszesebb napokat éltem, vagy csak annyira fáradt voltam, hogy hagytam, hogy a kezem önkéntelenül vándoroljon a billentyűzeten. Soha nem fogom megtudni, mindenesetre ráleltem egy oldalra, ahol egy igen jól sikerült, fotókkal is megtámogatott leírást találtam a korabeli kivégzőipar legsikeresebb eszközének elkészítéséről. Ez a szerkezet nem más, mint a guillotine, más néven a nyaktiló. A rövid bevezetőben jelzik, hogy funkcionálisan ez az eszköz nem az igazi, de mondjuk halloweenra kiegészítő kelléknek remekül megfelel. Tudom, a halloween már elmúlt, de ha minden jól megy lesz jövőre is. Az elkészítés módja IDE kattintva érhető el. A végeredménynek pedig valahogy így kellene kinéznie:

Nyilván szeretnétek áttanulmányozni a nyaktiló történelmi múltját is. ITT megtehetitek.

A munkavédelem fontos. Nem mindenkinek. Vicces fotógyűjtemény a témában, a vasárnapi ebéd mellé.

Elérkezett az örömteli pillanat, amikor a Furdancs Blog olvasói levelet kapott. Ráadásul egy kétgyermekes anyukától, aki a barkácsoláshoz kötődő viszonyáról írt egy rövid merengést. Olvassuk együtt Júlia levelét!

Korunk egyik nagy találmánya a villanybojler. Hozzáteszem, hogy népszerűségén sokat dobott a Star Warsban nagyot alakító R2D2. Legalábbis nálam a bojler volt a sztár a háztartásban. Tekintve, hogy távfűtéses lakásban nőttem fel, csak a nagymamámnál volt lehetőségem közelebbről találkozni "kis" kedvencemmel. Akkor viszont órákig képes voltam a nagy fehér henger előtt álldogálni és a bagzó macska tekintetével nézni a csodát. Én még a Hajdú feliratot is R2D2-nek láttam. Aztán elmúlt a gyerekkor és vele együtt a perverz viszonyulásom ehhez az egyszerű háztartási eszközhöz. A rajongás helyét a műszaki érdeklődés vette át. Itt jegyezném meg, hogy világéletemben féltem az elektromosságtól. Legalább annyira, mint csempész a vámvizsgálattól. Na de egy hibám se legyen?

Minden háztartásban kell lennie legalább egy hangszernek. Én ezt simán törvénybe foglalnám, ha egyszer annyi agysejtemet veszíteném el, hogy a törvénykezés közelébe engednének.

A barkácsolás és javítgatás körülvesz bennünket. Akkor támadnak amikor nem számítasz rá. Nálunk például szombaton a sült hús illatába kavart bele a flex semmivel össze nem téveszthető hangja.

A barkácsolás és építkezés elmaradhatatlan kelléke a sör. A szükség nagy úr, így aztán az úgynevezett melós mindent megtesz annak érdekében, hogy hozzájusson az üveg tartalmához.

Egy kedves barátom örvendeztetett meg ezzel harctéri gyorstalpalóval. Barkácsolni csak pontosan, szakszerűen!

Már most látom a kommenteket, hogy "na ki az a béna állat, aki még egy nyomorult mosógépet sem tud bekötni". Higgyétek el, hogy van ilyen.

Arra ügyeljünk, hogy beüzemelés előtt mindenképpen csomagoljuk ki a gépet. Egyéb esetben nem fogjuk tudni használni. Ha kicsomagoltuk ilyesmit kell látnunk. (a képen látható ember nem én vagyok)

A mosógép mellé ilyeneket is kapunk. A kék végű csövön keresztül jut majd vízhez a gép. A zacsiban vakdugók vannak, majd később lesz rájuk szükség. Az az "U" alakú izé most nem kell.

Az első feladat, hogy a gép hátulján ízlésesen elhelyezett kis fekete dugókat egy tízes kulcsnyílású eszközzel kitekerjük. Érdemes akkus csavarhúzóval melózni. Villáskulccsal az életben nem végzünk. Ez a három kis izé rögzíti a mosógép belső, mozgó részeit. Ennek a szállításkor van szerepe. Gondoljunk bele, mi történne akkor, ha mondjuk egy kamionban száz mosógépnyi rögzítetlen tömeg egyszerre kezdene el önálló életet élni a raktérben, mondjuk az Éles saroknál. Kijönne a Fókusz az biztos. Ha megvagyunk, jöhetnek a vakdugók. Ezekkel takarjuk el a rögzítők helyén maradt nyílásokat.

A következő "embert próbáló" lépés, hogy a kék végekkel ellátott csőnek, az egyszerűbben kinéző csatlakozóját a helyére csavarjuk a mosógépen. Túl sok lehetőségünk nincs. Válasszuk azt az egyet. Ne felejtsük ki a gumitömítést. Ezek után toljuk nagyjából a helyére a mosógépet

Jó esetben a falon találunk két kütyüt. Az egyiken befelé jön a tiszta víz, a másikon pedig távozik a piszkos víz egy átmulatott éjszaka cigifüstös emlékeivel együtt. Nagyot tévedni nem tudunk. Az imént a mosógépre felszerelt cső másik végét csavarjuk rá a falon található csonkra. Arra, amelyikre rámegy. A másik, általában szürke színű csövet pedig húzzuk, a rendkívül szimpatikus nevű, bűzelzáró szelepre (azt hiszem, így hívják). Tegyünk rá egy bilincset. Az a biztos. Majdnem kész vagyunk.

Hátravan még a vízszintezés. A szakik szerint ez az egyik legfontosabb dolog egy mosógép beüzemelésekor. Hosszanti és keresztirányban is ellenőrizzük, hogy hol áll a buborék a vízszintmérőn. A vízszintet a mosógép menetes lábaival tudjuk beállítani. Nem nőknek való feladat, mert a mosógép nehéz. Ha kész vagyunk, két dolgot ne felejtsünk el: csatakoztatni a gépet az elektromos hálózathoz és kinyitni a csapot, amin keresztül vízhez jut szomjazó masinánk. Érdemes üresen lefuttatni egy programot a gépen. Kész!

Mivel "A" barátom komázza a metálzenét, megkértem, kápráztasson el valami ideillővel, ami öt percnél nem hosszabb, mert körülbelül ennyi időt fogunk a mosógép installálásával eltölteni. Ezt tette be: