Furdancs

"There are some jobs that absolutely must be done by hand, but sometimes you wish you could use someone else's hands."
"Van néhány munka, amit mindenképpen kézzel kell csinálni, de néha jobb lenne valaki másnak a kezével."

LeeValley vicces, megint

A kesztyű célja, hogy megvédje a használója kezét: piszoktól, víztől, hidegtől, melegtől, dörzsölődéstől, vegyi anyagoktól, rezgésektől. Cél lehet még emellett az emberi bőrnél jobb tapadás elérése is, gondoljunk a rakodókesztyűkre vagy az autóskesztyűkre. A védelemmel viszont együtt jár a csökkentett kézkoordináció, ezt a hátrányt igyekeznek a gyártók különböző technológiai újításokkal kiküszöbölni.

Mr. Furdancs írt már a pajszerről, de nem gondolhatta komolyan, hogy igényes, átfogó jellegű értekezés készülhet erről a szerszámról e kép nélkül:

Gordon Freeman, elméleti fizikus, a GameSpot Top10 hős-listájának 5. helyezettje, és hűséges barátja, a pajszer

Mire jó a feszítővas?

A feszítővas kialakításának három lényeges komponense van:

• élezett, ék alakú vég

• szögkihúzó nyílás

• az ék alakú vég és a nyél közötti íves hajlítás

Az ék alakú vég szolgál arra, hogy tárgyak alá vagy közé be lehessen nyomni, feszíteni a szerszámot. Ha ez sikerül, akkor az íves részt támasztékként használva nagy erővel kifordíthatjuk a feszítővas végét, ami a tárgyak eltávolodását eredményezi.

Akkor vágjunk bele!

Az olló nyíró szerszám: a két penge egymáshoz nagyon közel (gyakorlatilag a penge mentén egy pontban érintkezve), egymással szembe forog, és egyszerre mindig egy ponton nyírják szét az anyagot. Ezzel szemben például a csípőfogók élei találkoznak, a homlokcsípőfogók pedig a teljes vágási felületen egyszerre vágnak.
Az első ollók (Kr. e. 1500, Egyiptom) nagyjából úgy néztek ki, mint manapság a birkanyíró ollók:

Nem, nem lesz zombi. A láncfűrészt eredetileg orvosi célokra találták ki a XVII. században, segítségével kisebb károkozással tudták a csontokat fűrészelni.

Kép: Wikipédia

Érdekesség, hogy a modern láncfűrészek történetének kezdetén, az 1920-as években, pár évvel korábbra datálódik az elektromos láncfűrész kifejlesztése, mint a benzinesé. Az első szabadalmi jogokat Andreas Stihl jegyeztette be, az ő nevével fémjelzett cég máig is az egyik legismertebb gyártó. ("Stahl Judit, Stohl Buci, Stihl fűrész", ugyebár.)

A korai példányok még akkorák voltak, hogy két ember kellett a működtetésükhöz, akár kerekeken is lehetett gurítani őket. A kohászat fejlődésével a felhasználható acél és alumínium alapanyagok minősége javult, a belsőégésű motorok is egyre kifinomultabbá váltak, így ma már kifejezetten könnyű, mondhatni kompakt láncfűrészek is kapható.

Ez például egy kevesebb mint 4 kg-os láncfűrész

Az esőerdőket manapság láncfűrésszel és fakitermelőgépekkel vágják ki, itt sem látni baltát, a tüzelőfa a tüzép telepeken terem, mégis minden magára valamit adó szerszámgyár tart a kínálatában néhány baltát.
A címben szereplő tárgyak nagyjából ugyanazt jelentik: egy fanyélre rögzített, a nyéllel párhuzamos vágó éllel rendelkező acélfejet. Szekercének a kisebb méretű, általában fafaragásra használt szerszámokat hívjuk, a balta szintén kisebb vagy közepes méretű, a fejsze pedig a három közül a legnagyobb. Angolul a kisebb méretű eszközökre a hatchet, a nagyobb méretűekre pedig az axe szót használják. (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban jobbára a balta és a fejsze megnevezést fogom használni.)
Ezeknek a szerszámoknak a méretét a fej tömegével és a nyél hosszával jellemzik: a kisebb méretű szekercék és balták feje 300-1000g körül van, a nyelük hossza 25-50cm, a nagyobb balták és fejszék feje 1000-2500g, nyelük 60-90cm.
A balták és a fejszék fejét kovácsolással készítik acélból. Ez lehet gépi kovácsolás, de nagy kereslet van a hagyományos, kézi kovácsolással készült baltákra, az akár 50-70.000 forint körüli árak mellett is.

Hogy megértsük, egy kézzel gyártott fejsze mennyire nemes szerszám, íme egy idézet a Lee Valley & Veritas, a tengerentúlon nagy népszerűségnek örvendő szerszámgyártó és szerszámkereskedő honlapjáról (a svéd Gränsfors fejszék leírásában):

"Ezek speciális felhasználási célra készített fejszék. Ha egy sima fejszére van szüksége, kérjük vásároljon egyet a helyi szaküzletben vagy üzletláncban. Ezek nem arra valóak, hogy fák gyökereit csapkodják velük."

("These are special-purpose axes. If you want a utility axe, please buy one from your local hardware or chain store. These are not for chopping roots.")

A nyél általában hikorifából készül, de használnak még kőrist is. A fa erezetének természetesen a nyél hosszanti irányával párhuzamosan kell futnia. A fejet ragasztással és ékkel rögzítik a nyélhez.

Hangulatos videó egy lett manufaktúrából (Neeman tools)

Nagyobb gyártók kínálnak acél (akár a fejjel egybekovácsolt kivitelben is) és üvegszálas nyelű baltákat is.

Acél balta

Fejsze üvegszálas nyéllel

Múlt héten a csavarkulcsokról volt szó, jöjjenek most a dugókulcsok, úgyis rokonok.

A csavarkulcsokat használjuk csavaranyák és hatlapú fejescsavarok meghúzására, valamint a reklámok fontos kellékei: akinél csavarkulcs van, az kemény fizikai munkát végző ember. Az úr például se nem bölcsész, se nem közgazdász:

Igen, nem is csavarkulcs van nála, hanem Stillson kulcs, érdemes megfigyelni a fogazott szájat, azzal tud rámarkolni a csőre. Aki ezt kiszúrta, annak felesleges tovább olvasnia. Forrás: lexmachinaphoto.com

Forrás: xkcd

Pár ezer évvel ezelőtt az volt a kiindulópont, hogy ha szeretnénk méregetni, akkor a mérőeszköz legyen minél strapabíróbb: készüljön kőből, fából, fémből. És már akkor is tudták, hogy nem egységnyi hosszú mérőeszköz kell, hanem olyan, amivel többféle távolságot lehet mérni:

51,85cm hosszú sumér könyök Kr. e. 2650. Forrás: Wikipedia

Úgy rémlett, mintha láttam volna már nőknél csipeszt, ezért beírtam a csajos blog keresőjébe, hogy "csipesz", de aztán alig mertem kattintani.

A csipesz alapvetően három dologra jó: megvéd engem valamitől, megvéd tőlem valamit, vagy segíti a mozgáskoordinációt. Füstölgő kémcsövek, érdekes sejtkultúrákkal teli Petri-csészék, feszültség alatt lévő vezetékek, bélyegek és aranylapocskák, kullancsok, ezekhez mind csipesszel közelítünk.

Igen, tudom: ez egy fura szó. Én is csak néztem, amikor az iskolában előhozakodott vele a szakoktató. A tanműhelyben koronaékszerként vigyáztak erre a misztikus nevű szerszámra. Addig azt hittem, hogy a menetmetsző és a menetfúró az a két eszköz, amire a legjobban kell vigyázni. Emlékeimben valahogy úgy él a dörzsárazás, vagy ha úgy tetszik dörzsölés, hogy az valami annyira precíz és nagy odafigyelést igénylő művelet, mint űrhajót juttatni a Holdra. Persze ez nyilván egy egyszemélyes móka. A szakoktatók a dörzsárat annyira túlmisztifikálták hogy még annak is elment a kedve a használatától, aki eredetileg csillogó szemmel kezdett hozzá minden új feladathoz. Például én. Javaslom, ismerjük meg együtt ezt a fura szerzetet!