Furdancs

A mágnes erőteret hoz létre maga körül, ami vonzó/taszító hatással van bizonyos fémekre és más mágnesekre. Az erőtér egy északi és egy déli pólusból áll, a hasonló pólusok taszítják, a különböző pólusok pedig vonzzák egymást. A mágnes erőterét Tesla (=10 000 Gauss) mértékegységben mérjük, ennek nagysága függ a mágnes anyagától, típusától és méretétől. A mágnes vonzza a vasat és annak ötvözeteit (pl. acél), illetve a ritkábban előforduló kobaltot és nikkelt is.

http://www.camelcitydispatch.com

A mágnesek speciális vonzási képességéről soha nem szabad elfeledkezni: a legfontosabb, hogy kisgyerekek környezetében nagyon vigyázni kell, nehogy lenyeljék. Ha a gyomorba vagy az emésztőrendszerbe másik fémtárgy vagy mágnes kerül (vagy esetleg már került), akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, és műtéti úton eltávolítani.

Mr. Furdancs írt már a pajszerről, de nem gondolhatta komolyan, hogy igényes, átfogó jellegű értekezés készülhet erről a szerszámról e kép nélkül:

Gordon Freeman, elméleti fizikus, a GameSpot Top10 hős-listájának 5. helyezettje, és hűséges barátja, a pajszer

Mire jó a feszítővas?

A feszítővas kialakításának három lényeges komponense van:

• élezett, ék alakú vég

• szögkihúzó nyílás

• az ék alakú vég és a nyél közötti íves hajlítás

Az ék alakú vég szolgál arra, hogy tárgyak alá vagy közé be lehessen nyomni, feszíteni a szerszámot. Ha ez sikerül, akkor az íves részt támasztékként használva nagy erővel kifordíthatjuk a feszítővas végét, ami a tárgyak eltávolodását eredményezi.

Nem, nem lesz zombi. A láncfűrészt eredetileg orvosi célokra találták ki a XVII. században, segítségével kisebb károkozással tudták a csontokat fűrészelni.

Kép: Wikipédia

Érdekesség, hogy a modern láncfűrészek történetének kezdetén, az 1920-as években, pár évvel korábbra datálódik az elektromos láncfűrész kifejlesztése, mint a benzinesé. Az első szabadalmi jogokat Andreas Stihl jegyeztette be, az ő nevével fémjelzett cég máig is az egyik legismertebb gyártó. ("Stahl Judit, Stohl Buci, Stihl fűrész", ugyebár.)

A korai példányok még akkorák voltak, hogy két ember kellett a működtetésükhöz, akár kerekeken is lehetett gurítani őket. A kohászat fejlődésével a felhasználható acél és alumínium alapanyagok minősége javult, a belsőégésű motorok is egyre kifinomultabbá váltak, így ma már kifejezetten könnyű, mondhatni kompakt láncfűrészek is kapható.

Ez például egy kevesebb mint 4 kg-os láncfűrész

Az esőerdőket manapság láncfűrésszel és fakitermelőgépekkel vágják ki, itt sem látni baltát, a tüzelőfa a tüzép telepeken terem, mégis minden magára valamit adó szerszámgyár tart a kínálatában néhány baltát.
A címben szereplő tárgyak nagyjából ugyanazt jelentik: egy fanyélre rögzített, a nyéllel párhuzamos vágó éllel rendelkező acélfejet. Szekercének a kisebb méretű, általában fafaragásra használt szerszámokat hívjuk, a balta szintén kisebb vagy közepes méretű, a fejsze pedig a három közül a legnagyobb. Angolul a kisebb méretű eszközökre a hatchet, a nagyobb méretűekre pedig az axe szót használják. (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban jobbára a balta és a fejsze megnevezést fogom használni.)
Ezeknek a szerszámoknak a méretét a fej tömegével és a nyél hosszával jellemzik: a kisebb méretű szekercék és balták feje 300-1000g körül van, a nyelük hossza 25-50cm, a nagyobb balták és fejszék feje 1000-2500g, nyelük 60-90cm.
A balták és a fejszék fejét kovácsolással készítik acélból. Ez lehet gépi kovácsolás, de nagy kereslet van a hagyományos, kézi kovácsolással készült baltákra, az akár 50-70.000 forint körüli árak mellett is.

Hogy megértsük, egy kézzel gyártott fejsze mennyire nemes szerszám, íme egy idézet a Lee Valley & Veritas, a tengerentúlon nagy népszerűségnek örvendő szerszámgyártó és szerszámkereskedő honlapjáról (a svéd Gränsfors fejszék leírásában):

"Ezek speciális felhasználási célra készített fejszék. Ha egy sima fejszére van szüksége, kérjük vásároljon egyet a helyi szaküzletben vagy üzletláncban. Ezek nem arra valóak, hogy fák gyökereit csapkodják velük."

("These are special-purpose axes. If you want a utility axe, please buy one from your local hardware or chain store. These are not for chopping roots.")

A nyél általában hikorifából készül, de használnak még kőrist is. A fa erezetének természetesen a nyél hosszanti irányával párhuzamosan kell futnia. A fejet ragasztással és ékkel rögzítik a nyélhez.

Hangulatos videó egy lett manufaktúrából (Neeman tools)

Nagyobb gyártók kínálnak acél (akár a fejjel egybekovácsolt kivitelben is) és üvegszálas nyelű baltákat is.

Acél balta

Fejsze üvegszálas nyéllel

Múlt héten a csavarkulcsokról volt szó, jöjjenek most a dugókulcsok, úgyis rokonok.

A csavarkulcsokat használjuk csavaranyák és hatlapú fejescsavarok meghúzására, valamint a reklámok fontos kellékei: akinél csavarkulcs van, az kemény fizikai munkát végző ember. Az úr például se nem bölcsész, se nem közgazdász:

Igen, nem is csavarkulcs van nála, hanem Stillson kulcs, érdemes megfigyelni a fogazott szájat, azzal tud rámarkolni a csőre. Aki ezt kiszúrta, annak felesleges tovább olvasnia. Forrás: lexmachinaphoto.com

Forrás: xkcd

Pár ezer évvel ezelőtt az volt a kiindulópont, hogy ha szeretnénk méregetni, akkor a mérőeszköz legyen minél strapabíróbb: készüljön kőből, fából, fémből. És már akkor is tudták, hogy nem egységnyi hosszú mérőeszköz kell, hanem olyan, amivel többféle távolságot lehet mérni:

51,85cm hosszú sumér könyök Kr. e. 2650. Forrás: Wikipedia

A létra olyan természetességgel tartozik mindennapjainkhoz, hogy bizton állíthatjuk, nincs felnőtt ember a világon, akinek ne lenne határozott fogalma róla.

A létrát legegyszerűbben úgy definiálhatjuk, hogy: "távolság (jellemzően magasság) áthidalására szolgáló eszköz". A létra funkciója több más, hasonló eszközzel sokszor összemosódik. Így például a heveder, a hágcsó, a lépcső, mind egy-egy előnyös kiviteli alak a távolság áthidalásához. A létra, mint objekt számos megoldását találjátok ITT.

A tolómérő, tolómérce vagy külföldiül subler (angol nyelvterületen: Vernier Calliper), nagy kedvencem volt a suliban. Főleg miután megtanultam leolvasni a varázslatos elnevezésű nóniusz-skáláról a mért értéket. A subler elnevezést német eredetűnek gondoltam, aztán amikor egyszer Németországban arra ragadtattam magam, hogy kérjek egy "sublert" a helyi szakitól, akkor Hans úgy nézett rám, mint aki nem látott még hülyét. Lehet, hogy a kiejtésemmel volt baj, mindenesetre a félórás könyörgésem végére már tulajdonképpen svédül beszéltem. Megpróbáltam megkeresni a subler név eredetét, és bevallom, először nem találtam. Aztán elvetődtem egy német nyelvű oldalra, ahol a tolómérőről értekeztek és szemben találtam magam ezzel a mondattal: Der Messschieber (auch Schieblehre oder Schublehre) ist ein Längen-Messgerät. Ebből számomra egyértelműen kiderült, hogy a subler elnevezésnek van némi köze a tolómérőhöz. Ezek után végképp nem értem, hogy Hans mit értetlenkedett. Majd a kommentekben megmondjátok.

Ma egy olyan eszközről fogunk tanulni, amivel én gyerekkoromban leginkább kardoztam. A felnőttek legnagyobb örömére. Ez a vízmérték. Nevezik még libella műszernek is, én leginkább vízszintmérőnek szoktam hívni, bár nem vagyok benne biztos, hogy helyesen. Majd ti megmondjátok.

Aztán felnőttkoromban is találkoztam a vízmértékkel, legutóbb nem is olyan rég. Talán emlékeztek rá, hogy amikor Árpi barátommal ajtót szereltünk a helyére, nagy szerephez jutott ez a műszer. Anyáztunk is rendesen, hiszen, mint Árpi mondta: "itt az összes kőműves részeg volt". Én megengedőbb voltam. Talán nem volt jó a vízmértékük.