Furdancs

Manapság a legtöbb esetben a lakás/ház fűtését biztosító kazán a lakás valamelyik helyiségében van elhelyezve. A modern gázkazánok és kombinált fűtőberendezések viszonylag kicsik, esztétikusak és biztonságosak. Azonban kertes házak esetén - főképp vidéken - még mindig sok a fa- vagy más szilárd tüzelésű kazán. Vagy mert nincs is elérhető gázszolgáltatás, vagy mert fával fűteni bizony manapság a legolcsóbb megoldás. Ezekben az esetekben gyakori, hogy a kazán nem a lakásban kerül elhelyezésre, hanem egy külön kazánházban lakik. Ilyenkor pedig a forró vizet szállító csövek egy szakaszon a fűtendő lakáson kívül haladnak, hőszigetelésük tehát igen fontos.

Magyarországon alig alkalmazott, szinte tabuként elutasított megoldás az elektromos fűtés. Ennek az okairól sokat lehetne vitatkozni, de a gázenergiánál jelenleg mintegy háromszor magasabb ára valószínűleg a legfontosabb szempont. Az árkülönbség ellenére a kisebb házak, lakások fűtése nem feltétlenül drága árammal. Nézzük, milyen lehetőségeink adódnak a témában.

Többen a fürdőszobájukban sok helyet foglaló kádjukat a helytakarékosabb zuhanykabinok valamelyikére szeretnék cserélni. A választék bőséges, ám nem árt a célnak leginkább megfelelőt alapos megfontolás után kiválasztani. Ugyanis fontos a méretük, formájuk és a beépítésük ideális helyének a megválasztása. A megfelelő típus kiválasztása után azonnal felvetődik a beépítésüknek a problémája. Az egyszerűbb változatoknál ez nem is tűnik olyan nehéz feladatnak. Az igényesebb változatok teljes beépítését azonban célszerű szakemberre bízni. A szerényebb kivitelű változatok azonban - némi segédlettel - saját kezűleg is beépíthetők. A posztban látható fotók illusztrációk!

Lakásfelújításoknál, vízvezeték bővítéseknél a hagyományos fémcsöveknél előnyösebben használhatók az ún. ötrétegű műanyagcsövek. A csövek viszonylag olcsók, és alkalmazásukkal a vezetékhálózatok, vagy bővítések gyorsan kialakíthatók akár saját kezűleg is.

Amikor vidékre költöztem, a házban egy cserépkályha biztosította a fűtést. Aztán persze csináltunk egy szilárd tüzelésű kazánnal üzemelő radiátoros központi fűtést, de azért a cserépkályhát még használtuk néha, bár egyre ritkábban. Kezdett is füstölni kicsit, aztán meg jobban, úgyhogy idővel teljesen nyugállományba vonult. Én viszont elkezdtem gondolkozni azon, hogy azért egy kandalló mégiscsak kéne egy vidéki házba. Akkoriban még a kandallóbetétek elég drágák voltak, de támadt egy alternatív ötletem…

Ha eddig nem volt melegetek, akkor a mai posztot elolvasva garantáltan az lesz, vagy nem. Ismerjük az érzést, amikor a reggeli kávé közben próbálunk erőt gyűjteni, mert egész nap a metsző szélben kell majd dolgozni a szabadban. És tudjuk előre, hogy hiába húzunk fel több réteg termocuccot, legkésőbb délután kettő körül már az átfázástól belassulva zombiként fogunk csellengeni. Vagy amikor a hajnali félálomban szembesülünk azzal, hogy mégis leesett a hó, lehet korábban kelni havat lapátolni, és a forró tea hatása öt perc múlva már sehol se lesz.

A túraboltok tele vannak a jobbnál-jobb kabátokkal, pulóverekkel, mellényekkel, de tud ilyet valamelyik?

Ha kisiskolásokat kérdeznénk arról, hogy mi az a kémény, akkor nagy százalékban azt a választ kapnánk, hogy egy cső, ami füstöl a ház tetején. Hozzáteszem, hogy valószínűleg felnőttek esetében is hasonló válaszokat kapnánk, némi kiegészítéssel.

A kémény magában álló vagy építményekkel szervesen összekapcsolt függőleges gáz- vagy levegőelvezető csatorna. A gázelvezető kémények rendszerint valamely tűzhellyel kapcsolatosak s céljuk az, hogy a huzat növelésével az égést elősegítsék, a levegőelvezető kémény feladata pedig az épületekben összegyűlő romlott levegőnek eltávolítása, s e réven friss külső levegőnek beszívása, vagy pedig friss külső levegőnek bevezetése. Bővebben: Wikipédia

A kémény tehát, mint azt fent is is olvashatjátok, ennél sokkal bonyolultabb, a jó kémény pedig kimondottan bonyolult dolog. Számos olyan tényezővel találkozhatunk, ami nagyban befolyásolja füstelvezető-rendszerünk hatásfokát. Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár hatásfoknövelő megoldást, amire érdemes odafigyelni kéményünkkel kapcsolatban.

A legutóbbi hőszivattyús posztunkhoz született kommentek kapcsán úgy gondoltuk, hogy szakértő segítségét kérjük és megpróbálunk tisztába tenni néhány fontos részletet és tudnivalót a hőszivattyúkkal kapcsolatban. Segítendő a megfelelő készülék kiválasztását a későbbi csalódások elkerülése végett.

Egyszerűen fogalmazva, a csőhéjak csövek szigeteléséhez használatos műszaki eszközök, melyek esetünkben tekercselt eljárással készülnek. Az utóbbi időben két új termék is piacra került e tárgykörben. Ezek az új fejlesztésű csőhéjak, tervezésüknek köszönhetően, nagyban megkönnyítik a velük való munkát, a felhasználók legnagyobb örömére. Ismerkedjünk meg velük!

Ezek tehát a tekercselt kőzetgyapot csőhéjak, melyeket sima és alukasírozott felülettel is megtalálunk, ha a megfelelő helyen keressük őket. Mint az a nevükből is kiderül, ezek a termékek az úgynevezett tekercselt eljárással készülnek, amellyel simább felület és jobb hőszigetelő képesség érhető el. Az IPS 620 tekercselt koncentrikus szálelrendezésű, csiszolt felületű kőzetgyapot csőhéj fűtő- és klimatizációs csővezetékek hő-, hang- és tűzvédelmi szigetelésére alkalmas. Maximális üzemi hőmérséklete 620°C. A termék A1 tűzállósági besorolású. Ez lefordítva, hogy a nagyi is megértse, a nem éghető kategóriába tartozik. A minimális gyártási tűréseknek köszönhetően nagyon jó méretpontosságú. A csőre való felhelyezés megkönnyítése érdekében egyik oldalán hosszirányú hasíték található (a szemközti oldalon félig vágva).

Sok szó esik manapság kiváló hatásfokú kazánokról, utólagos kandalló beépítésről ill. CO₂ semleges fűtésről. Ilyenkor nem szabad megfeledkezni az épület füstgáz-elvezető rendszerének - azaz a kémény - korszerűsítéséről sem. Mielőtt nagyon felbátorodnátok és a cikk elolvasása után azonnal nekiállnátok kéményetek felújításának, képzeletben fogjuk meg egymás kezét és olvassuk el együtt az alábbi piros betűs részt!

Kéményépítés vagy felújítás előtt kérjünk tanácsot szakembertől!

Kazáncsere előtt érdemes a meglévő kéményt bevizsgáltatni, hogy alkalmas-e pl. az új kondenzációs kazánhoz. Jó példa az utólagos kandalló, pellet kályha vagy faelgázosító kazán telepítése is, ugyanis ezekhez a megújuló energiát hasznosító tüzelőberendezésekhez megfelelően szigetelt, a magas hőmérsékletnek és a nedves üzemnek egyszerre ellenálló kéményrendszer szükséges.