Furdancs

Az automata mosógép előnyeit nem kell ecsetelni azoknak, akik láttak már mosógépszagú, gombóccá összetekeredett zokniadagot egy fél délelőttnyi keverőtárcsás mosóprogram után, amit a hagyományos centrifuga kopogós tánca festett alá. Talán nem túlzás hétköznapjaink egyik leginkább innovatív felfedezésének tekinteni, bár története 247 évre nyúlik vissza, mikor az első, fából készül mosógép ötlete kipattant Jacob Christian Schäffer német lelkész fejéből.

A kerti talajművelés alapvetően szükséges szerszámain kívül számos egyéb vágó szerszám is szükséges a kerti munkák végzéséhez. Ha ezek nem megfelelő állapotúak akkor csak kínlódás velük a munka. Ezért még a szezonális munkák megkezdése előtt célszerű használható állapotba hozni a különféle ollókat, fűrészeket, és a baltákat, különös tekintettel az élükre.

A kerámiapadlók sokféleségük és dekoratív látványuk mellett a könnyű tisztán tartásuk miatt is nagyon kedveltek. Felületük ugyan nagyon kemény, ám mégsem sérthetetlenek. A leeső nehéz és éles tárgyak esetenként nagyon is szembeszökő sérüléseket okozhatnak a felületükön, kagylósan kitörik a mázas felületük és ha nem tökéletes tapadnak a lapok az aljzathoz még el is repedhetnek, vagy akár fel is válhatnak. Az ilyen sérülések nagyon szembetűnőek lehetnek, eltüntetésük pedig csak körülményesen, többnyire a sérült lap cseréjével korrigálható. Feltéve, ha az ilyen javításhoz van néhány félretett "pótlap".

Ez a munka főként a régi, agyon mázolt nyílászáróknál okoz gondot. Ezeknél ugyanis többnyire néhol olyan vastag a fedőfesték rétege, hogy az már szinte páncélnak mondható. Sajnos, úgy is viselkedik. A felülete elég rideg, viszont az évek múlásával rendkívüli módon kikeményedett és meglepően ellenálló is. A mázolók ezért is nem szívesen vállalkoznak a teljes festékrétegek eltávolítására, mert nagyon időigényes és fárasztó is. Könnyebb és előnyös is, ha csak a felületet csiszolják át alaposan és ahol szükséges, a felületi sérüléseket tapaszolással tüntetik el, majd jöhet rá az új alapozó festék, arra meg a két vékony rétegben felkent, vagy még inkább hengerelt új festékréteg, közbenső finomcsiszolást követően. Az újramázolt felületek így kellően simák lesznek és eltűnnek a faanyag összeszáradásából adódó repedések, és a használatból adódó leverődések, amelyeket a tapaszolással könnyű szinte teljesen eltüntetni. Ez a többfázisú munka sem könnyű és eléggé jelentős időt is igénylő feladat, feltéve, ha minőségi munka a cél. Aki maga vállalkozik erre, rámehet akár a szabadsága is, hiszen az egymást követő munkafázisok között a tapasz és a felvitt festékrétegek kiszáradásához is legalább 24 óra szükséges.

Sajnos a vezetékes víz mondhatni mindenhol a kemény, ami ellen elég nehéz védekezni. Látható nyomai leginkább a csaptelepeken és a vizes felületeken észlelhető, ha nem védekezünk ellene szinte napi rendszerességgel. Ha pedig gyakorta elfeledkezünk e felületek használat utáni tisztításáról, a felületük gyorsan veszít a fényéből és megjelenik a fátyolos lerakódás a csapokon, csempéken és egyéb nedvesen hagyott kerámia felületeken is. Utána pedig már csak jelentős plusz munkával lehet e felületeket újból csillogón tisztává varázsolni.

A tolóajtók előnyei tagadhatatlanok, ám a kialakításuk kissé összetettebb feladatot jelentenek a pántolt ajtók alkalmazásánál. Viszont bizonyos helyi adottságok esetében érdemes ezt a megoldást vállalni, pl. egy falbeugró kihasználásakor, vagy egy kisebb gardróbszekrény kialakításakor. Különösen, ha az ajtólap nyitásához nincs, vagy nagyon szűk a hely.

Manapság aki csak teheti, a régi ablakait korszerű, műanyag keretszerkezetesekre cseréli. Ám ez azon túl, hogy sokba kerül, kockázatokat is jelent. Ezzel ugyanis megszűnik a lakás eddig természetes légcseréje ami szélsőséges esetben a helyiségek penészesedését is okozhatja. Mielőtt döntenénk, nem árt megvizsgálni, hogy nem kifizetődőbb-e egy általános ablakfelújítás a csere helyett. Mivel az országban sok régi épület van, érdemes ezek ablakait kellő szakértelemmel felújítatni.

Joggal merül fel a kérdés, hogy napjainkban van-e létjogosultsága a reluxának. Simán lehet, hogy van, és csak az én fejemben kötődik szervesen a nyolcvanas évekhez ez az árnyékoló eszköz. Mindenesetre itt a szerkesztőségben többen érezzük úgy, hogy a hazánkban fellelhető ilyen redőnyök nagy része csak úgy ott ragadt és nem volt elég pénz, elképzelés, kreativitás a lecserélésükhöz. Lépjünk is túl ezen. A reluxa él és virul. Nem beszélve arról, hogy a 9 és fél hét című filmben is jó szolgálatot tett.

A barkácsolásra fogékony ember olyan szemmel jár a lakásban, hogy folyamatosan azt vizslatja, hogy hol akadhat valami kis csinosítani, javítgatni való dolog az ingatlanban. Mitagadás a ma feldolgozni kívánt problémát már hónapok óta nézegettem, de csak most jutottam el odáig, hogy ki is találjak valami okosat. Amit kiötlöttem inkább kreatív és praktikus, mint szép megoldás.

Igen, a vízcsapok eme hibái időről időre előfordulnak és viszonylag könnyen orvosolhatók is. Az közismert tény, hogy a csepegő csapoknál sok víz kárba vész, az egyrészt anyagi veszteség, másrészt vízkövesedési következményekkel is jár. Ez "örökzöld" téma, amire mindig ajánlatos odafigyelni. Előidézője, hogy a csapok tömítése a gyakori használat miatt már nem zár tökéletesen. A javítás pedig egyszerűen kivitelezhető: a tömítést ki kell cserélni.

A hagyományos festésű faldekorálást elég nehéz kivitelezni, ám ma már van ennek egyszerűbb módja is. A tapéta boltokban kapható, különféle színű és mintázatú fali matricákkal ez szinte gyerekjáték. Alapfeltétele, hogy a fal felülete lehetőleg sima legyen, ami elősegíti a különféle nagyságú és mintázatú matricák falra ragasztását. Előnye, hogy utólag könnyen, a fal károsodása nélkül eltávolíthatók, esetleg cserélhetők egy újabb változatra. Ezekkel gyorsan és főként könnyen a nagy üres falfelületek egyedivé és dekoratívakká tehetők.

Fotó: falmatrica.net