Furdancs

Az új CSOK sokakban ébreszthet reményt arra, hogy belátható időn belül álmaik otthonát teremtsék meg. Azonban kicsit jobban végiggondolva a lehetőségeket, szembesülhetünk pár buktatóval is. A kicsit sebtében összehozott program például felmentést biztosít a programban épült épületek számára az energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet alól, tehát ezeknél az épületeknél nem előírás az 'A' energetikai besorolás, akár 'D' energetikai besorolású házak is épülhetnek Magyarországon, noha a közeljövőben épülő ingatlanok várhatóan 2018-ra készülnek el, vagyis az lenne szerencsés, ha ezek is megfelelnének az akkor már érvényben levő szigorúbb energiahatékonysági szabályoknak.

Ez pedig több gondnak is lehet forrása. A program támogatott hitelének igénybevételével az építtető eleve a nyakába vesz egy 15-25 éves komoly törlesztésű hitelt. Az előzetes kalkulációk azt mutatják, hogy megfelelő saját tőke nélkül még e mellé jó eséllyel némi piaci kamatozású hitelre is szükség lehet. Azt már megtanulhattuk, hogy manapság az ilyen jellegű vállalásoknak bizony van kockázata. De gondoljunk bele, milyen gondokat jelenthet, hogy mindezt egy korszerűtlen szigetelésű házban illetve házért tesszük. Ezzel persze az ott lakók is szembesülnek majd, legkésőbb az első télen, amikor az amúgy is jelentős törlesztő csekk mellett megérkezik az első téli gázszámla, ami egy nagyobb méretű, de nem megfelelő energiahatékonyságú házban nagyon komoly tétel lehet. Ráadásul ekkor jóideig biztos nem lesz pénze a tulajdonosnak a megfelelő szigetelésre, plusz a programban szerepel az is, hogy ugye 10 évig nem lehet eladni az így készült lakást/házat. Szóval a csapdahelyzet szépen alakul...

A szakemberek azt mondják, attól, hogy ebben a programban nem kötelező az 'A' besorolás, még építtethetjük ilyenre az otthonunk. A megújult Családi Otthonteremtési Kedvezmény könnyített feltételeitől a pályázók körének bővülését, az építőipar fellendülését is várja a szakma. A Knauf Insulation szakértői szerint azonban az a könnyítés, hogy a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a CSOK összegének megállapításánál azt is magával hozza, hogy az energiahatékonysági szempontból jelenleg is rendkívül korszerűtlen ingatlanállomány fog tovább bővülni. Mivel a jogszabály nem írja elő, így az ingatlantulajdonosok felelős, hosszú-távra szóló döntésén múlik majd, hogy új otthonuk ne legyen energiapazarló. Ehhez ugyan további befektetés szükséges a tulajdonosok részéről, de a hőszigeteléssel megtakarítható, akár 50%-kal alacsonyabb fűtésköltségek a 10+10 millió forintos támogatás igénylése esetén jelentősen hozzájárulnak a törlesztő részletek kifizetéséhez is.

Előzetes kalkulációk szerint az új Családi Otthonteremtési Kedvezmény évi 3000-rel több új ingatlan építését teszi lehetővé, de 2020-ra a jelenlegi 8-9.000-ről akár 25.000-re is nőhet az újonnan épített otthonok száma. A Knauf Insulation szakértői szerint a januártól életbe lépett könnyített feltételek ugyan növelik az igénylők számát, de energiahatékonysági szempontból korszerűtlen házak építésére motiválnak.

A 2015. január 1-jétől életbe lépett 20/2014 (III.7) számú BM rendelet módosította az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24) TNM rendeletet, azaz a támogatásból, költségvetésből, pályázatból, uniós finanszírozással épülő ingatlanok esetében már a 2018-as energiahatékonysági előírásokat kell alkalmazni, amely a közel nulla energiaszint felé közelít. A szabályozás alól azonban az új CSOK rendszerben támogatásban részesülők a januári módosítások nyomán felmentést kapnak és a korábban a támogatási rendszerbe épített 10, 20, illetve 30%-os energetikai bónuszok is megszűntek. Az uniós direktíva szerinti rendeletnek megfelelően a jövőben tehát „A”, míg a CSOK rendszerben akár „D” energetikai besorolású házak is épülhetnek Magyarországon, noha a közeljövőben épülő ingatlanok várhatóan 2018-ra készülnek el, vagyis az lenne szerencsés, ha ezek is megfelelnének az akkor már érvényben levő szigorúbb energiahatékonysági szabályoknak. Ma, amikor az energiahatékonysági kérdések ennyire égetőek, az ezeket támogató beruházásokat, mint amilyen a hőszigetelés is, állami szinten kifejezetten támogatni, akár jutalmazni is kellene: minél takarékosabb otthont épít a lakosság, annál több kedvezménnyel, támogatással.

„A CSOK esetében ugyan az előírások nem teszik kötelezővé, de a 10+10 millió forintos támogatást igénylőknek mindenképpen érdemes hosszú távon gondolkodva, azzal kalkulálniuk, hogy amennyiben energetikailag korszerű ingatlant építenek vagy vásárolnak, akkor egy családi ház esetében a fűtési költség akár 50%-át is megspórolhatják. Az ily’ módon megspórolt összeget pedig lényegében a második 10 millió forint hiteltörlesztésébe forgathatják vissza” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

A támogatási rendszer használt ingatlanok vásárlására és bővítésére is igényelhető, viszont meglévő ingatlan felújítására nem, a magánszemélyeknek szóló ÁFA visszatérítés pedig szintén csak új építés esetén vehető igénybe. Ezáltal a meglévő családi házak energetikai fejlesztése, hőszigetelése sem támogatott.

A nemzetgazdasági miniszter decemberben az ÁFA csökkentés bejelentésekor nem zárta ki, hogy hosszabb távon a felújításokat, korszerűsítéseket is támogassák. Erre égető szükség van, mert a jelenlegi családi ház állomány energetikai szempontból rendkívül rossz képet mutat (mindössze 10,7%-uk számít energetikai szempontból korszerűnek). A legnagyobb energiamegtakarítási lehetőséget ez a rossz műszaki állapotban lévő lakásállomány felújítása jelentené.

„A statisztikák szerint évente 38.000 ingatlant újítanak fel. Amennyiben ezekre is kiterjesztenék a CSOK-ot illetve az ÁFA visszatérítést, az lehetőséget nyújthatna arra, hogy hazánkban az energiapazarló épületek európai összehasonlításban is kiemelkedően magas száma csökkenjen” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.

A családoknak azonban ezek a beruházások megterhelőek, a legtöbben pedig még a kedvezményes kölcsönöket sem tudják igénybe venni. A Knauf Insulation januári lakossági felmérése szerint a nem vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban élő tulajdonosok 55%-a csak akkor tudná elvégeztetni a hőszigetelési munkálatokat, amennyiben ahhoz állami pénzügyi segítséget kapna.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.