Furdancs

Az épület hőszigetelések kapcsán sokszor felmerül a tűzveszély kérdése. Időnként sajnos látunk egy-egy horror esetet a híradókban, például utólag szigetelt panelépületekről, ahol a tűz igen látványos "eredményt" képes elérni. Persze nem csak éghető anyagokkal lehet szigetelni, és bár igaz, hogy általában ezek drágábbak mint a polisztirol, de mint látni fogjuk, azért az árkülönbség messze nem olyan jelentős, mint a legtöbben gondolnák.

A kerti ösvény alatt 30 méteren át vizet és áramot vezettem a konyhakert felé. Végpontjára ideiglenes jelleggel biggyesztettem ezt a szabadtéri "áramszekrényt".

Többen a fürdőszobájukban sok helyet foglaló kádjukat a helytakarékosabb zuhanykabinok valamelyikére szeretnék cserélni. A választék bőséges, ám nem árt a célnak leginkább megfelelőt alapos megfontolás után kiválasztani. Ugyanis fontos a méretük, formájuk és a beépítésük ideális helyének a megválasztása. A megfelelő típus kiválasztása után azonnal felvetődik a beépítésüknek a problémája. Az egyszerűbb változatoknál ez nem is tűnik olyan nehéz feladatnak. Az igényesebb változatok teljes beépítését azonban célszerű szakemberre bízni. A szerényebb kivitelű változatok azonban - némi segédlettel - saját kezűleg is beépíthetők. A posztban látható fotók illusztrációk!

Az épületek hőszigetelése terén manapság szinte már naponta találkozunk új fejlesztésekkel. Bár már ma is rendkívül széles választékban elérhetőek ezek a rendszerek, még mindig vannak olyan területek ahol a meglévő megoldásoknál lehet jobbat találni. A külső szigetelések két visszatérő problémája a párazáró, nem szellőző kivitel, valamint a szerelés/szigetelés kapcsán esetlegesen keletkező hőhidak kérdése. A már általunk is bemutatott Supafil fújható üveggyapot egy új rendszer egyik alkotóelemeként erre is megoldást kínál.

Mikor az ember családi házba költözik, óhatatlanul megragadja a vidéki élet bukolikus idillje és rögtön természetközeli terveket kovácsol. Nálam ez egy autentikus csirkeól képében realizálódott. A poszt dicsérete lesz a gipszkartonnak, mely olcsón és meglepően időjárás-állóan használható a szabadban is.

Amikor vidékre költöztem, a házban egy cserépkályha biztosította a fűtést. Aztán persze csináltunk egy szilárd tüzelésű kazánnal üzemelő radiátoros központi fűtést, de azért a cserépkályhát még használtuk néha, bár egyre ritkábban. Kezdett is füstölni kicsit, aztán meg jobban, úgyhogy idővel teljesen nyugállományba vonult. Én viszont elkezdtem gondolkozni azon, hogy azért egy kandalló mégiscsak kéne egy vidéki házba. Akkoriban még a kandallóbetétek elég drágák voltak, de támadt egy alternatív ötletem…

Otthonaink hőszigeteléséről már írtunk korábban is. Az épületek hőszigetelése a legtöbbünk számára azt jelenti, hogy házunkat, lakásunkat kívülről csomagoljuk be. Persze a technika fejlődése a hőszigetelés területét is eléri, a mai írás egy, a problémát merőben új módon megközelítő technológiát mutat be. Ez ráadásul egy hazai fejlesztés eredménye.
A belső hőszigetelésről biztos már többen hallottak. Ezt főképp ott alkalmazták, ahol a külső szigetelésre nem volt mód. Ezek a szigetelések a szokásos anyagokkal történtek, csak épp a fal belső oldalára kerültek. Sok helyet foglaltak, sokszor párásodtak, a falazatot pedig teljesen kizárták a rendszerből, így azok télen annyira lehűlhettek, hogy a fal akár a fagyhatár alá is kerülhetett.

Az utóbbi években érezhetően megnövekedett Magyarországon is az energiatudatos építésre való igény. A házépítők tudatosan gondolnak a jövőre és olyan házat terveztetnek illetve építtetnek, ami nem csak komfortos és szép, de üzemeltetése is kevesebb költséget igényel. A nagyobb energiahatékonyságot megcélozva legtöbben a szigetelésre, a nyílászárókra és az energiatakarékos berendezésekre gondolnak, és emellett megfeledkeznek a hőhídmentes szerkezet fontosságáról. Bár a minősített passzívházak száma hazánkban még messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, a házépítők jogos igényét, mely szerint új otthonuk energiafogyasztási szintjét a passzívházak szintjére csökkentsék, az építőipar valamennyi képviselőjének kötelessége figyelembe venni.

Miután az új lakás tulajdonos pár a szobák falait megszabadította a régi tapétától és kifestették a saját ízlésük szerint, a két szoba közül a kisebb padlóját vették szemügyre. A szobában eléggé megkopott szőnyegpadló volt, amitől mindenképpen szerettek volna rövid úton megszabadulni. Mivel a felújítási keretük elég szűkös volt, nem futotta szalagparkettára, ezért az ennél kedvezőbb áron beszerezhető laminált parketta mellett döntöttek. Ezt ugyanis saját kezűleg lerakhatták és így csak az alapanyagért kellett pénzt adniuk.

Forrás: laminaltparketta.info

Mára, szakértő segítséggel, olyan listát tárunk elétek, amely tisztába tehet néhány dolgot fejetekben, illetve számos, szigeteléssel és energiahatékonysággal kapcsolatos kérdésre is választ kaphattok. A témában felmerülő tévhitek vastaggal szedve, a válaszok pedig alattuk.

Az energetikai korszerűsítés azt jelenti, hogy megújuló energiát használok.

Az, hogy energetikailag korszerű az ingatlan azt jelenti, hogy jelentősen kevesebb energiát használunk ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett, mint azelőtt. A megújuló erőforrások (pl. napkollektor) használata hasznos, de megtérülési ideje lényegesen hosszabb, mint az épület hőtartását segítő beruházásoké.

Minden energiahatékonysági beruházás egyformán megtérül.

Előbb-utóbb valóban megtérülnek ezek a befektetések, hiszen minden energiahatékonysági beruházás csökkenti az épület energiafogyasztását. A megtérülési idő azonban korántsem egyezik: bizonyos beruházások, mint a megfelelő szigetelés vagy egy komplex felújítás akár 2-4 év alatt is megtérülhet a tulajdonosnak, míg az ablakcsere önmagában kb. 19, napelemes rendszer kb. 8 év, a napkollektor pedig kb. 10, sőt, akár 20 év alatt hozza vissza az árát.

Ha megfelelően megtervezik a felújítást, biztos, hogy elérjük a kívánt energia-megtakarítást.

A tervezésnél optimális szigetelést a kivitelezés során a költségcsökkentés miatt gyakran gyengébb hatásfokú anyagra cserélik ki vagy silányabb minőségben helyezik fel és az épületszerkezet hibái is kritikus fontosságúak lehetnek a felújítás hatását tekintve. Hiába tervez be jó minőségű szigetelőanyagot a szakember, ha a tervezett építési vagy felújítási költségek túllépése miatt a megrendelő alacsonyabb árfekvésű vagy rosszabb minőségű szigetelést választ. Ennek később az épület tervezett energiafogyasztása látja kárát, mely azonban nem feltétlenül látszik a lakcímke igazoláson.

Mindig a szigeteléssel kell kezdeni az épület felújítását.

Bár nem lehet egyértelmű sorrendet szabni, általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni nyílászárók szigetelésével vagy cseréjével, illetve épületszigeteléssel. Ahol viszont nyílt égésterű kazán üzemel, ott ezt nem javasolják, illetve csak akkor, ha valami légtechnikai megoldást is alkalmaznak, mert a rosszul elvégzett ablakcsere szakértők szerint életveszélyes lehet.

A nyílászáró csere és a szigetelés csak együtt valósítható meg.

Ablakot úgy is lehet cserélni, hogy a régi tok bent marad; így nem kell bontani a szerkezetet, tehát a cserét a homlokzat szigetelése után, a második ütemben is végre lehet hajtani. Ha viszont kibontják a tokot, akkor előbb kell végrehajtani az ablakcserét, és ehhez lehet majd igazítani a hőszigetelést. A megoldás hátránya, hogy amíg a falakat le nem szigetelik, hőhíd alakulhat ki, elindul a penészedés.