Furdancs

Az ország teljes energiafelhasználásának 8%-a lenne megtakarítható az energetikai szempontból korszerűsítésre szoruló családi házak teljes körű hőszigetelésével. A mintegy 2,5 millió magyar családi ház fejlesztése elengedhetetlen abból a szempontból, hogy hazánk meg tudjon felelni a 2020-ig, 20%-os energiafogyasztás csökkentést előirányzó uniós célkitűzéseknek, amelyek hazai átültetéséről a kormány április elején nyújtott be törvényjavaslatot.

Majdnem elsiklottunk itt a blogon a múlt hét egyik neves világnapja fölött. Igaz, manapság már minden naptári napra több ilyen világesemény is jut, de azért vannak köztük tényleg fontosak is.

Március 6-án volt az ENERGIAHATÉKONYSÁGI VILÁGNAP. Ezen a napon minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, milyen sok területen van lehetőség energia megtakarításra.

Bár a fűtési szezonnak lassan vége, az általányt fizetők egész évben szembesülhetnek a fűtési költségekkel.

Egy-egy számla kézhezvételekor sokféle gondolat megfordulhat az ember fejében, köztük a "most már tényleg csinálni kell valamit, ez így nem mehet tovább" jellegűek is. De mit tehetünk?

Aki próbálkozott már az utólagos és házilagos hőszigeteléssel, ismerheti a problémát, hogy bizony sok olyan eset adódhatik, amikor a táblás, vagy paplanos szigetelőanyagok nem igazán jól használhatóak. Akár egy padláson kellene szigetelnünk valami rosszul hozzáférhető ficakot, vagy egy utólagosan beépített faszerkezet körül kell hőszigetelést megoldanunk, vagy épp a fűtés össze-vissza kanyargó csöveit szeretnénk körbe szigetelni a kazánházban a fal mentén, ezekhez a hagyományos szigetelő táblák csak nehezen alakíthatóak.

Rengeteg hőszigeteléssel foglalkozó posztunk jelent meg ebben az évben. Sok mindent megtudhattatok a témával kapcsolatban, de előfordulhat, hogy maradtak bennetek kérdések, melyekre nem kaptatok választ. A szakértelemnél olykor erősebb a szájhagyomány, ezért az alábbiakban egyfajta tévhiteloszlatásra teszünk kísérletet.

Azt már megszokhattuk, hogy a január általában mindenféle változásokat hoz az életünkbe. Az év első hónapjában szoktak életbe lépni a legkülönbözőbb új szabályozások, rendeletek is. Most sem lesz ez másképp, de ez nem feltétlenül baj. Mint már említettük korábban, 2015 január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett "U érték".

Épületek utólagos hőszigetelésén a legtöbbször a homlokzat szigetelését értjük, pedig családi házak esetében van egy másik lehetőség is a fűtési számla csökkentésére. Sok épület beépítetlen padlásterén semmiféle hőszigetelés sincs (a salak és a sártapasztás nem hőszigetelés!), és így a födém valósággal kiszívja a meleget a lakásból.

Vannak olyan döntések, melyeket utólag nehezen, vagy sehogyan sem lehet korrigálni. Ilyen az is, amikor az épülő házunk padló hőszigetelését határozzuk meg. A falak, tetők utólagos szigetelése könnyen megoldható, de a házat nem tudjuk megemelni, hogy aládugjunk pár centi plusz hőszigetelést. Belülről, a padlóra pedig azért nem szeretünk újabb rétegeket tenni, mert a belmagasság csökkenése és az ajtók magassága jelent komoly problémát. Érdemes tehát a készülő házat alulról alaposan leszigetelni.

Ott hagytuk abba, hogy a hőszigetelő táblákat felragasztottuk a homlokzatra. A következő lépés a felületet becsiszolása. Erre azért van szükség, mert egy egész háznyi felületen nem lehet milliméter pontosan dolgozni - de az ilyen kis eltéréseket is észre fogjuk venni. Hogy ezt elkerüljük, a táblák illesztéseinél előforduló kisebb eltéréseket egy durva smirglivel le kell csiszolni. Ez a munkafázis nem hagyható el. A Grafit® Reflex használatánál a védő festéket is ilyenkor távolítjuk el.

Amennyiben új építésű, tiszta beton- és téglafalak hőszigetelése a feladat, úgy a ragasztás kellően rögzíti a hőszigetelő anyagot. Minden más esetben viszont további rögzítés szükséges (dübelezés), különösen régi épületek vakolt falai esetében. Négyzetméterenkén legalább 6, a falazat anyagának megfelelő, és a falazatban kellően tartó dübelt kell választani. Utóbbiba az is beletartozik, hogy a vázkerámia téglában a dübel helyét nem ütvefúróval fúrják ki, mert az ütő igénybevétel szétroncsolja a tégla vázát, és alaktalan, rögzítésre alkalmatlan üreg keletkezik a hőszigetelés mögött.

A cím persze megtévesztő lehet, sok olvasó fejében talán elsőre nem is áll össze, miről is lehet szó... Steppelt paplant, tollal töltött paplant, műszállal töltött paplant, téli-nyári paplant persze már láttunk, de mi a fenének kellhet oda drótfonat?