Furdancs

Magyarországon a családi házak, társasházak többsége magastetővel készül. Ezek a szerkezetek megfelelnek az építési hagyományainknak, és jól beillenek a tájba, de többségük a fokozott energetikai követelményeknek már nem minden esetben felel meg. (Különösen, hogy az ilyen tetőterek egyre nagyobb számban kerülnek utólagosan beépítésre.) Újfajta hőszigetelési megoldásokat kell tehát találni.

Szigetelünk megint. Kedvelt téma, és a fejlesztés tempója már-már megközelíti a számítástechnikai eszközökét, ha ráállnánk, akár hetente lehetne új anyagokról blogolni. Az egyre dráguló energia mind hatékonyabb hőszigetelést kíván. Az elvárásainkat vagy extrém vastag hőszigeteléssel, vagy minőségileg jobb szigetelőanyagokkal tudjuk kielégíteni. (Vagy a kettő kombinálásával akár, de erről még később...)

Az épület hőszigetelések kapcsán sokszor felmerül a tűzveszély kérdése. Időnként sajnos látunk egy-egy horror esetet a híradókban, például utólag szigetelt panelépületekről, ahol a tűz igen látványos "eredményt" képes elérni. Persze nem csak éghető anyagokkal lehet szigetelni, és bár igaz, hogy általában ezek drágábbak mint a polisztirol, de mint látni fogjuk, azért az árkülönbség messze nem olyan jelentős, mint a legtöbben gondolnák.

A kerti ösvény alatt 30 méteren át vizet és áramot vezettem a konyhakert felé. Végpontjára ideiglenes jelleggel biggyesztettem ezt a szabadtéri "áramszekrényt".

Többen a fürdőszobájukban sok helyet foglaló kádjukat a helytakarékosabb zuhanykabinok valamelyikére szeretnék cserélni. A választék bőséges, ám nem árt a célnak leginkább megfelelőt alapos megfontolás után kiválasztani. Ugyanis fontos a méretük, formájuk és a beépítésük ideális helyének a megválasztása. A megfelelő típus kiválasztása után azonnal felvetődik a beépítésüknek a problémája. Az egyszerűbb változatoknál ez nem is tűnik olyan nehéz feladatnak. Az igényesebb változatok teljes beépítését azonban célszerű szakemberre bízni. A szerényebb kivitelű változatok azonban - némi segédlettel - saját kezűleg is beépíthetők. A posztban látható fotók illusztrációk!

Az épületek hőszigetelése terén manapság szinte már naponta találkozunk új fejlesztésekkel. Bár már ma is rendkívül széles választékban elérhetőek ezek a rendszerek, még mindig vannak olyan területek ahol a meglévő megoldásoknál lehet jobbat találni. A külső szigetelések két visszatérő problémája a párazáró, nem szellőző kivitel, valamint a szerelés/szigetelés kapcsán esetlegesen keletkező hőhidak kérdése. A már általunk is bemutatott Supafil fújható üveggyapot egy új rendszer egyik alkotóelemeként erre is megoldást kínál.

Mikor az ember családi házba költözik, óhatatlanul megragadja a vidéki élet bukolikus idillje és rögtön természetközeli terveket kovácsol. Nálam ez egy autentikus csirkeól képében realizálódott. A poszt dicsérete lesz a gipszkartonnak, mely olcsón és meglepően időjárás-állóan használható a szabadban is.

Amikor vidékre költöztem, a házban egy cserépkályha biztosította a fűtést. Aztán persze csináltunk egy szilárd tüzelésű kazánnal üzemelő radiátoros központi fűtést, de azért a cserépkályhát még használtuk néha, bár egyre ritkábban. Kezdett is füstölni kicsit, aztán meg jobban, úgyhogy idővel teljesen nyugállományba vonult. Én viszont elkezdtem gondolkozni azon, hogy azért egy kandalló mégiscsak kéne egy vidéki házba. Akkoriban még a kandallóbetétek elég drágák voltak, de támadt egy alternatív ötletem…

Otthonaink hőszigeteléséről már írtunk korábban is. Az épületek hőszigetelése a legtöbbünk számára azt jelenti, hogy házunkat, lakásunkat kívülről csomagoljuk be. Persze a technika fejlődése a hőszigetelés területét is eléri, a mai írás egy, a problémát merőben új módon megközelítő technológiát mutat be. Ez ráadásul egy hazai fejlesztés eredménye.
A belső hőszigetelésről biztos már többen hallottak. Ezt főképp ott alkalmazták, ahol a külső szigetelésre nem volt mód. Ezek a szigetelések a szokásos anyagokkal történtek, csak épp a fal belső oldalára kerültek. Sok helyet foglaltak, sokszor párásodtak, a falazatot pedig teljesen kizárták a rendszerből, így azok télen annyira lehűlhettek, hogy a fal akár a fagyhatár alá is kerülhetett.

Az utóbbi években érezhetően megnövekedett Magyarországon is az energiatudatos építésre való igény. A házépítők tudatosan gondolnak a jövőre és olyan házat terveztetnek illetve építtetnek, ami nem csak komfortos és szép, de üzemeltetése is kevesebb költséget igényel. A nagyobb energiahatékonyságot megcélozva legtöbben a szigetelésre, a nyílászárókra és az energiatakarékos berendezésekre gondolnak, és emellett megfeledkeznek a hőhídmentes szerkezet fontosságáról. Bár a minősített passzívházak száma hazánkban még messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, a házépítők jogos igényét, mely szerint új otthonuk energiafogyasztási szintjét a passzívházak szintjére csökkentsék, az építőipar valamennyi képviselőjének kötelessége figyelembe venni.