Furdancs

Az ország teljes energiafelhasználásának 8%-a lenne megtakarítható az energetikai szempontból korszerűsítésre szoruló családi házak teljes körű hőszigetelésével. A mintegy 2,5 millió magyar családi ház fejlesztése elengedhetetlen abból a szempontból, hogy hazánk meg tudjon felelni a 2020-ig, 20%-os energiafogyasztás csökkentést előirányzó uniós célkitűzéseknek, amelyek hazai átültetéséről a kormány április elején nyújtott be törvényjavaslatot.

Majdnem elsiklottunk itt a blogon a múlt hét egyik neves világnapja fölött. Igaz, manapság már minden naptári napra több ilyen világesemény is jut, de azért vannak köztük tényleg fontosak is.

Március 6-án volt az ENERGIAHATÉKONYSÁGI VILÁGNAP. Ezen a napon minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, milyen sok területen van lehetőség energia megtakarításra.

Aki próbálkozott már az utólagos és házilagos hőszigeteléssel, ismerheti a problémát, hogy bizony sok olyan eset adódhatik, amikor a táblás, vagy paplanos szigetelőanyagok nem igazán jól használhatóak. Akár egy padláson kellene szigetelnünk valami rosszul hozzáférhető ficakot, vagy egy utólagosan beépített faszerkezet körül kell hőszigetelést megoldanunk, vagy épp a fűtés össze-vissza kanyargó csöveit szeretnénk körbe szigetelni a kazánházban a fal mentén, ezekhez a hagyományos szigetelő táblák csak nehezen alakíthatóak.

Azt már megszokhattuk, hogy a január általában mindenféle változásokat hoz az életünkbe. Az év első hónapjában szoktak életbe lépni a legkülönbözőbb új szabályozások, rendeletek is. Most sem lesz ez másképp, de ez nem feltétlenül baj. Mint már említettük korábban, 2015 január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett "U érték".

A cím persze megtévesztő lehet, sok olvasó fejében talán elsőre nem is áll össze, miről is lehet szó... Steppelt paplant, tollal töltött paplant, műszállal töltött paplant, téli-nyári paplant persze már láttunk, de mi a fenének kellhet oda drótfonat?

Mint arról a blogon már beszámoltunk, szigetelték és átadták azt a családi házat is, amely a Knauf Insulation - régiónkban mindenképp elsőként - valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító vizsgálatában ezidáig a szigeteletlen ház volt. Ebben a programban egy szigetelt és egy szigeteletlen ház példáján keresztül az derült ki, hogy egy szezon alatt hőszigeteléssel 46% fűtési célú gázt, mintegy 114 ezer forintot lehet megspórolni.

Van úgy, hogy egy-egy szakmai sajtóeseményen az ember - ha nyitott szemmel figyel - más, nem kifejezetten az adott témával kapcsolatos dolgokat is észrevesz. És persze az is előfordulhat, hogy az erről az eseményről szóló blogposzt sem pont úgy kerekedik, ahogy annak kellene. De ez talán nem is akkora baj.

És hogy hogy jön ide ez az évszám? Magyarország csak épületállományának teljes körű, - tehát a családi házakra is kiterjedő - szigetelésével lesz képes teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Bár nálunk még nincs, a környező országokban már van támogatás a családi házak szigetelésére.

A Knauf Insulation 'Nálam szigetelnek" programjáról már igen sokszort hírt adtunk itt a blogon. Végigkísértük a programot a jelentkezők toborzásától a szigetelésen át a mérések havonkénti alakulásáig, és persze a végkövetkeztetéseket is bemutattuk.

A program célja az volt, hogy valós körülmények között, hiteles mérésekkel bizonyítsa: korszerű szigetelőanyagok alkalmazásával legalább 30-40%-os, de akár ennél nagyobb energia megtakarítás is elérhető. A kísérlet során a Knauf Insulation kiválasztott két teljesen egyforma házat a Hajdúságban. Egyiket leszigetelték, a másikat nem, és egyedi mérőórákkal mérték az eredményeket, melyekből az derült ki, hogy a szigetelt ház 46%-kal kevesebbet költött fűtésre a téli szezonban. A méréseket nyáron is folytatták, ami pedig azt mutatta meg, hogy a szigetelt ház folyamatosan 24°C-os hőmérsékletet tartott, azaz nem igazodott úgy a külső hőmérsékletingadozáshoz, mint a szigeteletlen ház.

Mostanában több helyről is hallhattuk, hogy a korábbi években megszokott éves energiafelhasználási arányok egyre kevésbé érvényesek. A legújabb adatok alapján, ez a különbség már el is tűnt. (Ez egyébként válasz lehet mindazoknak, akik a napenergia hasznosítása esetében azzal szoktak érvelni, hogy egy napelem nyáron termel sok áramot, amikor arra nincs is szükség. Hát, mint látni fogjuk, bizony hogy van.)

A poszt címe talán vet fel kérdéseket, esetleg túlzásnak tűnhet, de az alábbiakban bebizonyítjuk, hogy bizony egy csepp túlzás sincs benne, és sorsunk bizony megpecsételődött...