Furdancs

Ma van a víz világnapja. Emellett mi sem megyünk el szó nélkül, és egy egyszerű de igen hatékony háztartási kütyüről írtunk nektek egy beszámolót. Ezzel az eszközzel meglepő mennyiségű vizet, ezáltal konyhapénzt tudunk megtakarítani.

Van a csaptelepeknek egy olyan alkatrésze, amit mindenki használ, mégis csak kevesen ismernik. A perlátor, turbulátor, sugárszabályozó vagy éppen sugárvezető megnevezések nagyjából ugyanazt az eszközt jelentik.

Azt a kis fém kütyüt, amin keresztül a víz kifolyik a csapból. A perlátor kicsi, de erős, több szempontból is hasznos.

Sajnos a vezetékes víz mondhatni mindenhol a kemény, ami ellen elég nehéz védekezni. Látható nyomai leginkább a csaptelepeken és a vizes felületeken észlelhető, ha nem védekezünk ellene szinte napi rendszerességgel. Ha pedig gyakorta elfeledkezünk e felületek használat utáni tisztításáról, a felületük gyorsan veszít a fényéből és megjelenik a fátyolos lerakódás a csapokon, csempéken és egyéb nedvesen hagyott kerámia felületeken is. Utána pedig már csak jelentős plusz munkával lehet e felületeket újból csillogón tisztává varázsolni.

A kertészeti és kertépítő magazinokat kedvelő, vagy épp építkezésben, kertrendezésben érdekelt olvasóink már biztos találkoztak a "folyóka" nevezetű műanyag vagy beton anyagú tárgyakkal. Ezek különböző méretű, általában ráccsal fedett vályúszerűségek. A sokszor meglehetősen futurisztikus kialakítású tárgyak valóban nagyon mutatósak tudnak lenni. Ugyanakkor felmerülhet a kérdés, hogy valóban fontos alkotói-e egy kertnek?

Manapság a legtöbb esetben a lakás/ház fűtését biztosító kazán a lakás valamelyik helyiségében van elhelyezve. A modern gázkazánok és kombinált fűtőberendezések viszonylag kicsik, esztétikusak és biztonságosak. Azonban kertes házak esetén - főképp vidéken - még mindig sok a fa- vagy más szilárd tüzelésű kazán. Vagy mert nincs is elérhető gázszolgáltatás, vagy mert fával fűteni bizony manapság a legolcsóbb megoldás. Ezekben az esetekben gyakori, hogy a kazán nem a lakásban kerül elhelyezésre, hanem egy külön kazánházban lakik. Ilyenkor pedig a forró vizet szállító csövek egy szakaszon a fűtendő lakáson kívül haladnak, hőszigetelésük tehát igen fontos.

Magyarországon alig alkalmazott, szinte tabuként elutasított megoldás az elektromos fűtés. Ennek az okairól sokat lehetne vitatkozni, de a gázenergiánál jelenleg mintegy háromszor magasabb ára valószínűleg a legfontosabb szempont. Az árkülönbség ellenére a kisebb házak, lakások fűtése nem feltétlenül drága árammal. Nézzük, milyen lehetőségeink adódnak a témában.

Többen a fürdőszobájukban sok helyet foglaló kádjukat a helytakarékosabb zuhanykabinok valamelyikére szeretnék cserélni. A választék bőséges, ám nem árt a célnak leginkább megfelelőt alapos megfontolás után kiválasztani. Ugyanis fontos a méretük, formájuk és a beépítésük ideális helyének a megválasztása. A megfelelő típus kiválasztása után azonnal felvetődik a beépítésüknek a problémája. Az egyszerűbb változatoknál ez nem is tűnik olyan nehéz feladatnak. Az igényesebb változatok teljes beépítését azonban célszerű szakemberre bízni. A szerényebb kivitelű változatok azonban - némi segédlettel - saját kezűleg is beépíthetők. A posztban látható fotók illusztrációk!

Lakásfelújításoknál, vízvezeték bővítéseknél a hagyományos fémcsöveknél előnyösebben használhatók az ún. ötrétegű műanyagcsövek. A csövek viszonylag olcsók, és alkalmazásukkal a vezetékhálózatok, vagy bővítések gyorsan kialakíthatók akár saját kezűleg is.

Ha kisiskolásokat kérdeznénk arról, hogy mi az a kémény, akkor nagy százalékban azt a választ kapnánk, hogy egy cső, ami füstöl a ház tetején. Hozzáteszem, hogy valószínűleg felnőttek esetében is hasonló válaszokat kapnánk, némi kiegészítéssel.

A kémény magában álló vagy építményekkel szervesen összekapcsolt függőleges gáz- vagy levegőelvezető csatorna. A gázelvezető kémények rendszerint valamely tűzhellyel kapcsolatosak s céljuk az, hogy a huzat növelésével az égést elősegítsék, a levegőelvezető kémény feladata pedig az épületekben összegyűlő romlott levegőnek eltávolítása, s e réven friss külső levegőnek beszívása, vagy pedig friss külső levegőnek bevezetése. Bővebben: Wikipédia

A kémény tehát, mint azt fent is is olvashatjátok, ennél sokkal bonyolultabb, a jó kémény pedig kimondottan bonyolult dolog. Számos olyan tényezővel találkozhatunk, ami nagyban befolyásolja füstelvezető-rendszerünk hatásfokát. Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár hatásfoknövelő megoldást, amire érdemes odafigyelni kéményünkkel kapcsolatban.

A legutóbbi hőszivattyús posztunkhoz született kommentek kapcsán úgy gondoltuk, hogy szakértő segítségét kérjük és megpróbálunk tisztába tenni néhány fontos részletet és tudnivalót a hőszivattyúkkal kapcsolatban. Segítendő a megfelelő készülék kiválasztását a későbbi csalódások elkerülése végett.

Egyszerűen fogalmazva, a csőhéjak csövek szigeteléséhez használatos műszaki eszközök, melyek esetünkben tekercselt eljárással készülnek. Az utóbbi időben két új termék is piacra került e tárgykörben. Ezek az új fejlesztésű csőhéjak, tervezésüknek köszönhetően, nagyban megkönnyítik a velük való munkát, a felhasználók legnagyobb örömére. Ismerkedjünk meg velük!

Ezek tehát a tekercselt kőzetgyapot csőhéjak, melyeket sima és alukasírozott felülettel is megtalálunk, ha a megfelelő helyen keressük őket. Mint az a nevükből is kiderül, ezek a termékek az úgynevezett tekercselt eljárással készülnek, amellyel simább felület és jobb hőszigetelő képesség érhető el. Az IPS 620 tekercselt koncentrikus szálelrendezésű, csiszolt felületű kőzetgyapot csőhéj fűtő- és klimatizációs csővezetékek hő-, hang- és tűzvédelmi szigetelésére alkalmas. Maximális üzemi hőmérséklete 620°C. A termék A1 tűzállósági besorolású. Ez lefordítva, hogy a nagyi is megértse, a nem éghető kategóriába tartozik. A minimális gyártási tűréseknek köszönhetően nagyon jó méretpontosságú. A csőre való felhelyezés megkönnyítése érdekében egyik oldalán hosszirányú hasíték található (a szemközti oldalon félig vágva).