Furdancs

"Kontárok voltunk mindahányan, és az évek szálltak, mint a percek,…"

A fenti idézet Faludi György Villon fordításából való. Jelen posztunk témájára kétszeresen is jellemző. Aki valaha is neten keresztüli publikálásra adta a fejét, hamar rájöhetett arra, hogy a kommentelők gyakorlatilag mindenhez értenek, ráadásul biztosan jobban, mint a posztoló. Igazából soha nincs szükség arra, hogy az adott esetet, szituációt, vagy akár az íróembert ismerjék, hiszen e nélkül is tudnak megalapozott és megfellebbezhetetlen véleményt nyilvánítani.

Mindennapi életünk egyik fontos velejárója a kalapács. Elég, ha csak az időről időre, szerencsére egyre ritkábban, felbukkanó Kalapács Józsefre gondolunk. A kalapács végig kísér bennünket gyerekkorunktól a koporsóig. Nemrég még e nagyszerű szerszám művészeti vonatkozásairól is megemlékeztünk.

A kalapácsot sok mindenre használjuk. Szöget verünk be vele, falat törünk, árat verünk, a tartós körömfestésről nem is beszélve. Annak idején, szakirányú tanulmányaim során, azt akarták a fejünkbe verni, hogy a kalapácsot a nyél végénél megfogva kell használni. "Ne fojtogasd azt a szerszámot fiam", hangzott a feddés. Nos annyit elmondhatok, hogy ez egy baromság. Szerintem. Én ugyanis kizárólag akkor csaptam rá az ujjamra, amikor rendeltetésszerűen használtam a kalapácsot. Érdekes adat, ha igaz, ha nem, hogy az egyszerű, lakossági kalapács nyelének a hossza, a fej hosszának a háromszorosa. Lehet, hogy nem így van, de jól hangzik. Nos egyáltalán nem mindegy, hogy mit milyen kalapáccsal ütünk. Nézzük át, hogy milyen főbb típusai léteznek ennek a kiváló szerszámnak.

De legalább egy fát. Mert a fa jó. Ez a poszt egy konkrét megrendelés nyomán íródott. A megrendelő egy fát formázó előszobafalat szeretett volna. Az google képkeresője elég sok lehetséges alternatívát dobott ki. Persze ezek némelyike azért elég nehezen (értsd: drágán) kivitelezhető lett volna. Végül is a megrendelő kívánságát és a megvalósíthatóság lehetőségét sikerült összeboronálni.

Pénteki posztunk a szokásosnál kissé házszerűbb madárodúról népszerűnek bizonyult. Ennek örömére, amolyan hétvégi levezetésképp összevadásztunk néhány hasonló darabot. Egyik sem mindennapi, aztán hogy melyiket helyeznénk el a kertünkben, és persze hogy milyen is kell legyen az a ház, amelynek a kertjében elfér egy ilyen madárodú, az persze érdekes kérdés…

Ennek a posztnak az apropóját leginkább a naptár adta. Holnap ugyanis március 1-e leend. Vagyis, egycsapásra tavasz lesz. Ami azt is jelenti, hogy a mostanáig halogatott tavaszi munkák hirtelen esedékessé válnak.

Ilyen munka például a kertünkben élő madarak lakásainak elkészítése. A címben persze manókat emlegetek, de azért valószínűbb, hogy ezekben az odúkban madarak fognak tanyázni, bár kétségtelen, hogy időnként manók is költözhetnek beléjük.

Asztalosként dolgozva sokszor belefutunk abba a kérdésbe, hogy egy-egy bútor, vagy akárcsak polc, vagy épp párkány miből is készüljön. A tipikus megrendelő sokszor úgy gondolja, hogy a "természetes" anyagokból, tömörfából készült polc biztos jobb, mint a "mű" bútorlapból készült. Nézzük, valóban így van-e?

Aki már lakott régebbi építésű lakásban, ismerheti a jelenséget, amikor a szobák ajtajai kezdenek kissé nehezebben csukódni. Sőt, aki élt igazi régi bérházban, az emlékezhet, hogy a klasszikus masszív faajtók esetében inkább az volt a ritka, ha valamelyik korrekten és pontosan működött.

Üdvözlünk minden kedves régi és új olvasót!

Bár a POST-R felületén újnak számítunk, a Furdancs története nem most indul. Korábbi lakhelyünkön, a blog.hu felületén több mint egy éves múltra tekintünk vissza. Ez idő alatt kiderült, hogy igenis van igény egy jól összeállított írásokat tartalmazó, főképp az otthoni barkácsolóknak szóló blogra.

Biztos többen vagyunk úgy, hogy vannak bizonyos dolgok, amiből egyszer még szeretnénk egy sajátot gyártani. Nem készen megvenni, hanem összerakni, lehetőleg az utolsó csavarig a saját kezünkkel. Ez vérmérséklettől és irányultságtól függően lehet egy saját tervezésű buggy, vagy egy vitorlás hajó, vagy épp egy telecaster stílusú elektromos gitár. De ha vonzódunk a minőségi zenehallgatáshoz, lehet ez a saját projekt akár egy klasszikus angolszász kinézetű hangsugárzó-pár is.

A múltkor a fűrészelést jártuk körbe kicsit. Most egy ennél talán izgalmasabb területet nézünk át, a marás területét. Egy sima lécből vagy deszkából egy szép profil nagyon mutatós alkatrészt tud varázsolni, de a marás persze nem csak díszítésre való. Aki már látott kontraprofil marókészletet, az tudja miért olyan érdekes ez a terület, aki még nem, az majd most fog...