Furdancs

Újabb olvasói levelet kaptunk, egy magát Furd Ancsa névvel illető, vélhetően hölgytől. Kazános kalandjáról olvashatunk alább. Én remekül szórakoztam rajta.

Történetem lett egy kazánnal. Az előző fűtési szezonban kezdődött a szappanopera, az első fejezetek azzal teltek, hogy próbáltam rájönni: miért nincs időnként meleg víz, másik időnként pedig fűtés. Kijött a főbérlő által hívott, kazántípusilag felelős szerelő, mókolt ezt-azt egyszer a berendezésen, másszor a termosztáton, harmadszor mindkettőn, de változás nem történt.

Egyik barátom, nevezzük Árpinak, vett egy házat. Hónapokkal ezelőtt nekiállt, hogy saját, és családja képére formálja az ingatlant. Tekintve, hogy egy zenekarban játszunk, ennek én kimondottan örültem, mert tudtam, hogy annyira elfoglalt lesz, hogy nem fogunk próbálni. Mint tudjuk, a gyakorlás a tehetségtelenek utolsó mentsvára, vagy aki gyakorol az a zenésztársát szúrja hátba (forrás: J.A.). Szép lassan elfelejtettük Árpit. Eltűnt, nem jelentkezett. Már épp elkezdtünk volna új dobost keresni, amikor jött tőle az e-mail:

Jó kis név mi? Ahogy elkezdtem utánajárni ennek az eszköznek, azon kaptam magam, hogy annyi helyen használják, hogy nehezemre esik pontos felhasználási területet megnevezni. Azt mondom, rendeljük a sikattyút a fémmegmunkálás eszközei közé. Ha én sikattyú lennék, örülnék neki.

Nemrég megígértem, hogy folytatjuk a "Rögzítsünk lyukba" posztot, amely eddig a vékony gipszkarton mögötti üres tér (lyuk) problematikájával foglalkozott és kínált fényképekkel illusztrált megoldást a megfelelő rögzítésre. Most azt követjük nyomon, hogyan rögzítsünk üreges műanyag panelbe.

Nyilván sokan találkoztatok már ezzel a fotóval, de úgy érzem, hogy nem mehetünk el mellette szó nélkül. Első ránézésre nem az ipari formatervezés remeke, de működik. Tartja a telefont és a kis guriga még a hangot is felerősíti valamelyest. Azt ugye nem kell leírni, hogy miként kell elkészíteni. Jó szórakozást!

Mi mással töltenénk a vasárnapot, ha nem azzal, hogy szétszedünk egy grillgyújtót és összeeszkábálunk egy mini ágyút. Alább két videó. Az elsőben az ágyút, a másodikban pedig a belevalót készítik el. Kellemes vasárnapot!

Egyik posztunk majdnem megihlette olvasónkat. Végül nem posztunk okán, de írt nekünk egy levelet. Alább olvashatjátok.

Kedves Furdancs!

A fűrész szó hallatán sokatoknak nyilván a nagy sikerű "patakvér" mozifilm-sorozat jut eszetekbe. Ez rendben is van. Ha jól emlékszem, abban fűrészelnek is rendesen. Egyszer azért kíváncsi lennék rá, hogy hány liter vért sikerült kifolyatni a hét rész alatt. Ma viszont azért gyűltünk össze, hogy a filmsorozat címének alapjául szolgáló remek szerszámot tegyük sztárrá.

Arra gondoltam, hogy a mai és a holnapi posztot művészettel kötöm össze. Az alábbi dal tökéletes hidat képez a két bejegyzés között. Mondjuk ezt jelen pillanatban csak én tudom, hiszen csak én ismerem a holnapi poszt témáját. Páratlan vaslogikával azért kikövetkeztethető, hogy mivel készültem holnapra. Addig is hallgassátok Ferót!

A láncfűrész az a szerszám, amiről még a fiúk is azt gondolják, hogy 20%-al férfiasabbá teszi az embert. Aki használta már valaha ezt a csodálatos eszközt, átélhette azt a semmivel össze nem hasonlítható érzést, ahogy belehasítunk vele egy kiszerelt ajtófélfába. Aztán azt is, amikor megtaláljuk vele a benne felejtett zsanért. Ezzel a szerszámmal a kezében a legnyeszlettebb rendszergazda haverom bicepsze is nagyobbnak tűnik. Egyszóval férfias kis játékszer. Nyilván sok embert, köztük úgynevezett művészeket is megihletett a motoros fűrész. Nekem a Hello Kittys a kedvencem. A fotóra kattintva egy finom kis gyűjteményt találhattok arról, hogy milyen irányban kreatívkodtak, többek között a cukrászok.