Furdancs

Szögacélból készült keretek hajlításakor a szögacél egyik szárát a sarkoknál kivágjuk. Ügyeljünk arra, hogy a kivágás éleinek meghosszabbításai legalább a szögacél másik szárának semleges szálában találkozzanak. A hajlítást csak ezután végezzük el.

Kisebb munkadarabokat satuban hajlítunk úgy, hogy a hajlítandó munkadarabot a hajlítás helyén befogjuk és kalapácssal meghajlítjuk. Nagy szárhosszúság esetén a lemezt bal kezünkkel a hajlítóél fölött lenyomjuk, és a hajlítás helyét fakalapáccsal könnyedén ütögetjük. A szabad végre mért ütések a munkadarabot elgörbítik és nem hatnak a hajlítás helyére.

A termelési gyakorlatban sokszor szükség van arra, hogy idomanyagokat, lemezeket, csöveket megfelelő szögben vagy ívben meghajlítsunk. A hajlítás célja, hogy a képlékeny anyagú munkadarabot forgácsolás nélkül úgy alakítsuk (hajlítsuk), hogy az a műszaki rajz által megadott követelményeknek megfeleljen.

A hajlítás elmélete: a középső, ún. semleges réteg, amely a keresztmetszet súlypontján halad át, megtartja eredeti hosszúságát. Jól szemlélhetjük ezt a folyamatot, ha a hajlítandó test felületeire hossz- és keresztirányban vonalakat rajzolunk. Hajlítás után a vízszintes vonalak a hajlítás alakját követik, a külső vonalak megnyúlnak, a belsők pedig megrövidülnek. A függőleges vonalak sugárirányban helyezkednek el.

A határvonalak és a furatközéppontok bejelölése után a pontozás következik. A pontozás az előrajzolt méretek tartós megjelölésére való, szerszáma a pontozó.

A pontozó anyaga edzett szénacél. A legkisebb szabványos pontozó hossza 100 mm, átmérője 8 mm, a legnagyobbé pedig 160 mm, átmérője pedig 18 mm.

Síkbeli előrajzoláskor lényegében ugyanazok a tennivalók, mint a papíron való rajzok készítésekor, azzal a különbséggel, hogy lemezek, acélszerkezetek, öntvények, kovácsolt munkadarabok felületére kell rajzolni. Ez a különbség a rajzeszközök, a mérő- és ellenőrzőeszközök anyagában, alakjában és használatában is megmutatkozik.

Az elkészítendő munkadarabokon a műhelyrajz előírásai alapján bizonyos megmunkálásokat kell elvégezni. A megmunkálást sok esetben akkor lehet elkezdeni, ha a munkadarabokon már bejelöltük a megmunkálás határvonalait. Ezt a műveletet előrajzolásnak nevezzük.

Az előrajzolás további jelentősége, hogy megmunkálás közben (pl. reszeléskor) az előrajzolt munkadarabot a rajzvonal megközelítéséig nem kell megmérni (időnyerés), a megmunkálási ráhagyást a minimumra lehet csökkenteni (anyagtakarékosság), továbbá pontosabb és így selejtmentesebb lesz a munka.

A fémlemezek és az idomanyagok már gyártás közben - leginkább a hengerlést követő lehűlés alatt keletkező belső feszültségek következtében - vetemednek, de különösen szállítás, tárolás vagy megmunkálás közben válnak egyenetlenné (meggörbülnek, megnyúlnak stb.).

Az ilyen munkadarabokat egyengetéssel tesszük alkalmassá a további megmunkálásra.
Az egyengetés a munkadarab egyidejű nyújtása és zömítése.

Kalapálási alapműveletek következnek néhány részben, mint nyújtás, egyengetés, domborítás. Ha láttunk már arab bazárban domborműves tálakat kalapálgató kézművest, tudhatjuk, milyen remekműveket lehet alkotni különböző kalapácsok alkalmazásával. Kezdjük az alapoknál: igyekezzünk eltalálni a vasdarabot és ne a kezünket!

A munkadarab anyaga a kalapácsütések hatására megnyúlik, a munkadarab hosszabb lesz, a keresztmetszete megnövekszik. Ekkor nyújtásról, illetve zömítésről beszélünk.

Kevésbé pontos mérésekhez az acélmértéket, a tokos acél mérőszalagot és a mm-beosztású acélvonalzót használjuk. Ezeknek a nem állítható mérőeszközöknek legnagyobb mérési pontosságuk 0,5 mm. Fél és egész mm közötti értékeket csak "becsléssel" tudunk meghatározni.

A mérték beosztása 1 milliméteres. A beosztás a hosszirányra merőleges és a mérték homlok- felületénél kezdődik. A beosztást osztógéppel készítik, minden ötödik mm-t hosszabbított vonallal, minden tizedik mm-t még hosszabb vonallal jelölnek meg és számozással látnak el. A számozás a cm-ek számát adja.

Pontosabb (0,1-0,05 mm pontosságú) méréseket tolómércével végzünk. A tolómérce a műhelygyakorlatban legáltalánosabban használt mérőeszköz. Többféle mérésre alkalmas (hosszúság, vastagság, külső és belső átmérő, magasság, mélység).