AJÁNLÓ
 
05:00
2015. 03. 16.
A szegecs olyan kötőelem, amely végeinek megfelelő alakításával szerkezeti elemek összefogására...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 03. 16.
Az ipari gyakorlatban elég gyakran előfordul, hogy két vagy több alkatrészt úgy kell összekötni,...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 03. 16.
A különböző alkatrészek szerkezeti összekötéséhez különböző nagyságú és alakú...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 03. 16.
Ahhoz, hogy egyenes vonalú sík felületet kapjunk, úgy kell reszelni, hogy a kézi erőtől származó...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 03. 16.
A reszelés egyike azoknak a megmunkálási műveleteknek, amit szinte minden vas- és fémipari...
A bejegyzés folyatódik
Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Az egyengetés

A fémlemezek és az idomanyagok már gyártás közben - leginkább a hengerlést követő lehűlés alatt keletkező belső feszültségek következtében - vetemednek, de különösen szállítás, tárolás vagy megmunkálás közben válnak egyenetlenné (meggörbülnek, megnyúlnak stb.).

0xx.jpg

Az ilyen munkadarabokat egyengetéssel tesszük alkalmassá a további megmunkálásra.
Az egyengetés a munkadarab egyidejű nyújtása és zömítése.

Az egyengetést egyengetőlapon kalapáccsal végezzük. Az egyengetőlapnak simának kell lennie, felületén nem szabad vágóval dolgozni, mert az így keletkezett vágónyomok a felületet érdessé teszik.


Az idomvasak egyengetése
A hosszabb gömbvasat és a széles oldalán meghajolt laposvasat először visszahajlítással egyengetjük. Ezt kézzel is elvégezhetjük. Kézi egyengetéskor az anyagot röviddel a görbületi hely előtt satuba fogjuk és a görbület szabad végét húzva egyenesítjük ki. Az így durván kiegyengetett munkadarabot a letisztított és sima felületű egyengetőlapon kalapáccsal igazítjuk utána.

A gömbvasat úgy helyezzük el az egyengetőlapon, hogy a görbület legmagasabb pontja az egyengetőlapra merőleges legyen. Az egyengetést csak ezután kezdjük el.

Az ütőhatás következtében az anyagban Fh húzóerők és F nyomóerők keletkeznek. Ezek az erők a külső él mentén zömítik, a belső él mentén nyújtják az anyagot. Ha a laposvas széles oldalán görbült, az egyengetést az előbbi módon végezzük el. A keskeny oldalán görbült laposvasat azonban így nem tudjuk kiegyengetni. Ebben az esetben az anyagot a belső él mentén kalapálással kell nyújtani, hogy meghosszabbodjék.

egyenget10.jpg

A gömbvas egyengetése

egyenget09.jpg
Keskeny oldalán görbült lapos vas egyengetése

egyenget08.jpg

Szögvas egyengetése nyújtással

Szögvasat ugyancsak az előbbiek szerint hajlítással egyengetünk ki
Profilanyagok egyengetésekor először meggyőződünk arról, hogy a profilanyag a szál hosszában nem csavarodott-e el.

egyenget02.jpg

Egyengetés csavarással

Ha igen, akkor a profilanyagot satuba fogjuk és szelvényének megfelelő csavaróvassal visszacsavarjuk a szál eredeti helyzetébe. Ezután kifogjuk a satuból és az egyengetőlapon kalapácsütésekkel egyengetjük addig, amíg egyenesbe nem hoztuk.

egyenget01.jpg

Egyengetősajtó

Vastagabb és sima felületű munkadarabok (pl. tengelyek) egyengetéséhez célszerű egyengetősajtót használni. Az egyengetősajtó alaplapból és laposmenetű orsóval ellátott orsóbakból áll. Az orsónak cserélhető nyomófeje van, amely a kiegyenesítendő helyre nyomódik. A munkadarabot a görbület két szélén alátámasztjuk, míg az orsóval a görbület legmagasabb pontján fejtünk ki nyomást.
Nagyobb keresztmetszetű anyagok egyengetését a munkadarab felhevítésével melegen végezzük el.


A csövek egyengetése
Csövek egyengetésekor ügyelni kell arra, hogy a kalapácsütések hatására a csőkeresztmetszet ne deformálódjék. Elgörbült csövek horpadás nélküli sérülésmentes egyengetésére a csőegyengető készülékeket használjuk.

egyenget07.jpg

Csőegyengető készülék

A készüléktest kétágú, villaszerű részébe helyezzük a csövet, majd a trapézmenetű orsóra szerelt egyengető-kengyelt beakasztjuk, és a kengyelbe rakott csövet az orsó meghúzásával fokozatosan kiegyenesítjük.

A lemezek egyengetése
A lemezek kézi egyengetése hosszú gyakorlatot és nagy kézügyességet igényel. A leggondosabb munkát a belső feszültségek következtében létrejött egyenetlenségek megszüntetése igényli.
Ha az egyenetlen lemezeket egyengetőlapra helyezzük, azt tapasztaljuk, hogy azok nem simulnak az egyengetőlap felületére teljes felületükkel, hanem billegnek, helyenként dudorok vagy hullámok jelentkeznek. Ilyen egyenetlenségek akkor keletkeznek, ha a lemez szélei gyorsabban hűlnek le, mint a középső része és ennek következtében a szélek összehúzódnak, a középső rész pedig kidomborodik, azaz a dudoroknál és a hullámoknál az anyag megnyúlt, a felfekvő felületeken pedig megfeszült.

Lemezegyengetéskor mindenekelőtt megállapítjuk, hol kezdődik a dudor. Ez legegyszerűbben oly módon történhet, hogy a dudor helyén leszorítjuk a lemezt, amelyen így határozottan kirajzolódik a dudorodás széle. A lemezek egyengetését lemezegyengető kalapáccsal nyújtással végezzük. Ha a lemez közepén van a dudorodás, akkor a dudor szélétől kezdjük és körbe a lemez szélei felé haladva végezzük a nyújtást.

egyenget06.jpg

Dudorodott lemez egyengetése

Ha viszont több dudor borítja a lemezt, akkor először a dudorok közötti sima felületet nyújtjuk meg oly módon, hogy azokból egy nagy dudor képződjék, amit azután a fent leírt módon egyengetünk ki. Ha a lemez szélei hullámosak, akkor a középső sima részt kell megnyújtani. Ebben az esetben a lemez sarkaiból, ill. a hullámok szélétől indulunk ki, és körbe a lemez közepe felé haladva végezzük a kalapálást. Semmi esetre sem szabad a felpúposodott részre ütni, mert az még jobban megnyúlik és a púp nagyobb lesz.

Ahogy az egyengetéssel körbehaladunk, az ütéseket mind sűrűbben és erősebben mérjük a lemezre. Ne akarjuk azonban egyszerre eltüntetni az egyenetlenségeket, hanem a műveletet többször megismételve addig folytassuk, amíg a lemez teljes felületén „kifekszik”. Az egyik oldalán kikalapált lemez még kisebb egyenetlenségeket mutat, ezért meg kell fordítani, s a kikalapálást a másik oldalon folytatni. Vigyázzunk azonban arra, hogy ezen az oldalon is csak a feszült részeket kalapáljuk.
Az ütések nagyságát a lemez vastagsága és a dudorok nagysága határozza meg.

 egyenget05.jpg

Szélén hullámos lemez egyengetése

Nagyobb üzemekben a fárasztó és a hosszadalmas kézi kalapálás helyett speciális gépekkel végzik a lemez egyengetését. Ilyen pl. a lemezegyengető hengersor, amelyen a lemezt többször átengedik, a hengerek pedig megszüntetik az egyenetlenségeket.

egyenget03.jpg

Lemezegyengető hengersor

Kisebb munkadarabok gépi egyengetését sajtológéppel végezzük, ahol két sík felület fogja közre a lemezt és egyenletes nyomással sajtolja egyenesre.

egyenget04.jpg

Lemezegyengetés sajtológéppel

 Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.



Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek