Furdancs

Rengeteg hőszigeteléssel foglalkozó posztunk jelent meg ebben az évben. Sok mindent megtudhattatok a témával kapcsolatban, de előfordulhat, hogy maradtak bennetek kérdések, melyekre nem kaptatok választ. A szakértelemnél olykor erősebb a szájhagyomány, ezért az alábbiakban egyfajta tévhiteloszlatásra teszünk kísérletet.

Azt már megszokhattuk, hogy a január általában mindenféle változásokat hoz az életünkbe. Az év első hónapjában szoktak életbe lépni a legkülönbözőbb új szabályozások, rendeletek is. Most sem lesz ez másképp, de ez nem feltétlenül baj. Mint már említettük korábban, 2015 január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett "U érték".

Épületek utólagos hőszigetelésén a legtöbbször a homlokzat szigetelését értjük, pedig családi házak esetében van egy másik lehetőség is a fűtési számla csökkentésére. Sok épület beépítetlen padlásterén semmiféle hőszigetelés sincs (a salak és a sártapasztás nem hőszigetelés!), és így a födém valósággal kiszívja a meleget a lakásból.

Vannak olyan döntések, melyeket utólag nehezen, vagy sehogyan sem lehet korrigálni. Ilyen az is, amikor az épülő házunk padló hőszigetelését határozzuk meg. A falak, tetők utólagos szigetelése könnyen megoldható, de a házat nem tudjuk megemelni, hogy aládugjunk pár centi plusz hőszigetelést. Belülről, a padlóra pedig azért nem szeretünk újabb rétegeket tenni, mert a belmagasság csökkenése és az ajtók magassága jelent komoly problémát. Érdemes tehát a készülő házat alulról alaposan leszigetelni.

Ott hagytuk abba, hogy a hőszigetelő táblákat felragasztottuk a homlokzatra. A következő lépés a felületet becsiszolása. Erre azért van szükség, mert egy egész háznyi felületen nem lehet milliméter pontosan dolgozni - de az ilyen kis eltéréseket is észre fogjuk venni. Hogy ezt elkerüljük, a táblák illesztéseinél előforduló kisebb eltéréseket egy durva smirglivel le kell csiszolni. Ez a munkafázis nem hagyható el. A Grafit® Reflex használatánál a védő festéket is ilyenkor távolítjuk el.

Amennyiben új építésű, tiszta beton- és téglafalak hőszigetelése a feladat, úgy a ragasztás kellően rögzíti a hőszigetelő anyagot. Minden más esetben viszont további rögzítés szükséges (dübelezés), különösen régi épületek vakolt falai esetében. Négyzetméterenkén legalább 6, a falazat anyagának megfelelő, és a falazatban kellően tartó dübelt kell választani. Utóbbiba az is beletartozik, hogy a vázkerámia téglában a dübel helyét nem ütvefúróval fúrják ki, mert az ütő igénybevétel szétroncsolja a tégla vázát, és alaktalan, rögzítésre alkalmatlan üreg keletkezik a hőszigetelés mögött.

A cím persze megtévesztő lehet, sok olvasó fejében talán elsőre nem is áll össze, miről is lehet szó... Steppelt paplant, tollal töltött paplant, műszállal töltött paplant, téli-nyári paplant persze már láttunk, de mi a fenének kellhet oda drótfonat?

Itt a Furdancs blogon már volt szó az ingatlanok nedvesség elleni szigeteléséről, és arról is írtunk korábban, milyen egészségügyi problémákat okozhat a huzamosan nedves, penészes falu lakás. Az ilyen problémák persze általában az ingatlan építésekor elkövetett technológiai hiányosságok következtében jönnek létre. A 30, 50 vagy akár 100 éve épült épületek esetében a fal és az alapok közti szigetelés hiánya szinte biztosan problémákat okoz, amihez még az elmúlt években - a szokásosnál szélsőségesebb időjárás következtében - a belvíz és a helyi vízkárok is hozzájárultak. A talajból érkező, onnan a falak kapilláris rendszerén felszívódó nedvesség pedig a legveszélyesebb az épületek számára.

Mint arról a blogon már beszámoltunk, szigetelték és átadták azt a családi házat is, amely a Knauf Insulation - régiónkban mindenképp elsőként - valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító vizsgálatában ezidáig a szigeteletlen ház volt. Ebben a programban egy szigetelt és egy szigeteletlen ház példáján keresztül az derült ki, hogy egy szezon alatt hőszigeteléssel 46% fűtési célú gázt, mintegy 114 ezer forintot lehet megspórolni.

Van úgy, hogy egy-egy szakmai sajtóeseményen az ember - ha nyitott szemmel figyel - más, nem kifejezetten az adott témával kapcsolatos dolgokat is észrevesz. És persze az is előfordulhat, hogy az erről az eseményről szóló blogposzt sem pont úgy kerekedik, ahogy annak kellene. De ez talán nem is akkora baj.

Az előző részben előkészítettük a terepet, most már jöhet az érdemi munka. Tudjuk, hogy az alapok mindig nagyon fontosak. A homlokzat szigetelésnél is az első sor hőszigetelő tábla fogja megalapozni azt, hogy a következő sorok mennyire illeszkednek egymáshoz. Ezért az első táblákat nagyon precízen kell elhelyezni, különben a sorok emelkedésével egyre nagyobb hibákat kell korrigálnunk. Mivel a ragasztó nem pillanatragasztó módjára köt, a táblák alátámasztásáról gondoskodni kell. Ez a legjobb esetben a lábazati hőszigetelés lehet.