Fémipar: A csavar mint gépelem

csavarok09.jpg

A csavarok a legelterjedtebb gépelemek. Felhasználásuk szerint vannak rögzítő csavarok és mozgatócsavarok. Ha a csavar mint oldható kötőelem szerepel, akkor rögzítő csavarnak nevezzük, ha egy vagy több gépalkatrészt kényszerpályán mozgat, akkor a neve mozgatócsavar.

Több bekezdésű menetek
Különleges esetekben a mozgatócsavaroknál igen nagy menetemelkedések is előfordulnak A nagy menetemelkedéseket több-bekezdésű csavarmenet készítésével érhetjük el. A több bekezdést úgy kell érteni, hogy az emelkedés távolságán belül egymással párhuzamosan kettő vagy több menetszelvény van elhelyezve.

csavarok04.jpg

 Egy-, két- és három bekezdésű menet

Menetrendszerek
Kétféle menetrendszert különböztetünk meg: a hüvelyk- vagy az ún. Whitworth-menetet (elnevezése a megalkotója után) és a méter- (metrikus) menetet. A hüvelykmenetek az angol hüvelyk mértékre épülnek (1 hüvelyk = 25,4 mm). A menetek külső átmérőjét hüvelykben kell lemérni és a menetemelkedést is az 1 hüvelyknyi hosszon levő menetszámmal adják meg. A hüvelykmeneteket ma már ritkán alkalmazzuk.   A métermenetek külső átmérőjét mm-ekben mérjük, és a menetemelkedést is mm-ben adjuk meg.

Menetelemek
A csavarmenet a következő elemekből tevődik össze:

csavarok05.jpg

Menetprofil a menetfúró tengelyén átmenő síkban fekvő metszet körvonala, amelynek a csavarvonal mentén való elmozdításával a menetet alkotjuk.
Menet a csavarmenetnek az a része, amelyet a profilnak egy teljes körülfordításával kapunk.
Menetemelkedés (P) egyazon menet megfelelő pontjai között a tengellyel párhuzamos irányban mért távolság.
Megjegyzés: Hüvelykmeneten a menetemelkedés egyenlő: 1" osztva az l"-ra eső menetek n számával.
A csavarmenet Ψ profilszöge a menetoldalak által alkotott, a menetfúró tengelyén át fektetett síkban mért szög.
Menettető a menetprofilnak a tengelytől mért legtávolabbi része.
Menettő a profilnak a tengelyhez legközelebb eső része.
Menetoldal a menetprofilnak a menettetőt a menettővel összekötő része.
Menetmélység a menetfúró tengelyére a menettetőtől a menettőig merőlegesen mért távolság.
Külső átmérő (d) a csavar menetének a menettetőkön mért legnagyobb átmérője. A külső átmérőt a tengelyre merőleges vetületben kell mérni.
Középátmérő (d2) ama képzeletbeli henger átmérője, amely a profilt akként osztja, hogy a csavarmenet szélessége és a csavarmenetköz szélessége egyenlő. A középátmérőt a menetfúró tengelyére merőleges síkban kell mérni.
A menet belső átmérője (d,) a menettövek közötti, a csavar tengelyére merőleges vetületben mért legkisebb átmérő.
A csavarmenet emelkedési szöge egyenlő a középátmérőben fekvő csavarvonal α emelkedési szögével.

Jobb- és balmenet
A menetszelvények jobb vagy bal irányban emelkedve helyezkednek el, eszerint beszélünkjobb- és balmenetről. 

csavarok06.jpg

Jobb- és balmenet

Jobb irányú az a menet, amelyet az óramutató járásával egyező irányban kell becsavarni, bal irányú ennek ellenkezője.   A menetek túlnyomó  többségé jobb irányú. A balmenet szabványos jelölése abban különbözik a jobbmenetétől, hogy a menet jelölése elé kell írni a „balmenet szót. (Pl. balmenet M 10 X 1,25.)

Menetszelvények (profilok)

csavarok07.jpg

A csavarmenetek különböző profilokkal készülnek. Az alkalmazott profilt a csavar rendeltetése szerint választják meg. Az élesmenetet (a) kötőcsavarokhoz alkalmazzuk. A szelvényszög Whitworth-menetnél 55°, metrikus menetnél 60°. Laposmenet (b) mozgatócsavarként kétirányú mozgásra alkalmas. Menetszelvénye szabályos négyzet. Szerszámgépeken, satukon alkalmazzuk.

A trapézmenetet (c) mozgócsavarként - főleg szerszámgépeken - alkalmazzuk. Mindkét irányú igénybevételnek jól ellenáll. (Szilárdsági szempontból ugyanis mindig az a szelvény előnyös, amelyik tőben vastagabb, mint csúcsban.) Szelvényszöge 30°. A fűrészmenetet (d) ugyancsak mozgatócsavarként használják. Általában egyoldalú igénybevételek felvételére alkalmas (pl. sajtók). Szelvényszöge 30°.

A zsinórmenetet (e) olyan helyen alkalmazzák, ahol homok, iszap, hőtágulás stb. jelenlétével kell számolni (pl. vasúti kocsik összekötéséhez, hőtágulásnak kitett helyeken és a műanyagokhoz).

Különböző csavar- és csavaranyafajták
A csavaroknak és a csavaranyáknak igen nagy szerep jut a gépgyártásban. Rendeltetésüknek megfelelően az ipar igen nagy választékban gyártja őket.

csavarok11.jpg

csavarok12.jpg

Csavartípusok

csavarok13.jpg

Csavaranya-típusok

 Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.


   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

 



Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek