Furdancs

Sokan szeretik az autóversenyes játékokat, esetleg tudományos alapon járnák körbe az autóvezetési tanfolyam anyagát. Számukra kézenfekvő egy játékkormány beszerzése. Nehézkes azonban alkalmanként fel-leszerelni a kormányt, kényelmetlen az íróasztal magasságában tartani kezünket, ráadásul a pedálokat tartó blokk is megcsúszik a padlón.

Ha van egy talpalatnyi (0.8m2) helyünk a lakásban és szeretnénk utánozni az autóvezetés testhelyzetét, akkor építsünk egy szimulátorvázat. Mai írásunk bizonyítja, mennyire nem boszorkányság egyszerű fémkeretre összelegózni a gyári alkatrészeket.

Fogas kérdés egy valódi autóülés beszerzése. Egy bontásra ítélt kocsiban hulladéknak számít, beszerzési értéke nem nagy, csak meg kell találni a beszerzési helyet. Eredetiben produkálja a vezetés közbeni testhelyzetet és számos beállítási lehetősége megkímél bennünket attól, hogy ezt a váz túlbonyolításával kelljen megvalósítani. Nemcsak a felhasználók testmérete különbözik, de mindenki más testtartással érzi kényelmesnek az ülést, ezért kell állítási funkció, nem is egy.

A gyári ülésen minimum az ülésmagasságot, háttámla dőlését, fejtámlát tudjuk állítani, de előre-hátra húzva, a pedáloktól is optimális távolságra kerülünk. Mikor megtervezzük a vázat, az előre-hátra dimenzióban középre állítsuk az ülést a kényelmes lábkinyújtáshoz. Így lesz kb 10-10 cm korrigálási lehetőség, hogy a pedálok se túl messze, sem kényelmetlen szögben ne legyenek.

A játékkormányok többsége előrehúzható és dönthető, így komoly testmagasság-különbségeket is áthidalhatunk ezek variálásával. Más dőlésszöge van egy kamion kormányának és más az F1 versenyautókénak. Ha kamionozáshoz vízszintesre állítjuk, megnő a magassága. Ezt egy darabig lehet ellensúlyozni a kormány visszatolásával, az ülés megemelésével, de szükség lehet a kormány magasságának állítására is - tanúsítja a gyakorlat.

A sebességváltót állandó pontra (csavarokkal) rögzítettem. Kapitális tévedés esetén még arrébb fúrhatjuk a csavarhelyeket, ez hegesztésnél nehézkes. Ez a feladat arra példa, mikor szinte felesleges előre, kínos pontossággal megtervezni a szerkezet méreteit. Vesszük origónak az ülést és a kezelőszervek tőle viszonyított elhelyezését gyakorlatban, kézbe fogva állapítjuk meg.

Maga a váz szinte szót sem érdemel, eléggé rutinszerű már fémszerkezetek készítése itthon. A keret 30*30 zártszelvény. 45 fokban vágtam le alkotóelemeik végét (mint a képkereteknél), így nem kellett dugókkal zárni a végét és csinosabb is lett.

Az ülést 10-es csavarokkal erősítik gyárilag az alvázhoz. Nagyvonalú gesztus az összeszerelők felé, hogy nem mereven rögzítettek, hanem kicsit kotyognak, így könnyebb beilleszteni őket a furatokba. Főleg, ha azok nem pontosak. Ettől függetlenül nem kockáztattam egy (4) potenciális elmérést, hanem "gombhoz a kabátot" módszert alkalmaztam. A távtartók 50*50-es, 5 mm vastag szögvasból lettek levágva. Közepükre fúrtam egy 12 mm-es lyukat, majd felcsavaroztam az ülés aljára. Rátettem a keretre és így hegesztettem fel őket. Lehetetlen tévedni, még a hegesztés közbeni szükségszerű vetemedést is sikerült elkerülni.

A pedálokat tartó blokkot nem érdemes emelni, mert földre helyezett állapotra tervezték és magasabban már görcsös lenne lábtartásunk. Két fémlap tartja stabilan oldalt, a keret pedig nem engedi előrecsúszni. Egyszerűbb lett volna odahegeszteni a kormányt és sebességváltót tartó karokat, de a kiálló, szögletes vasak mindig beleakadnak dolgokba szállításkor, például ajtóba. Egy esetleg átalakításkor is könnyebb bánni velük.

A játékkormány-pedálok-sebváltó (kézifék) együttes nem tartalmazhat minden funkcióra elegendő gombot. Gondoljunk csak az irányjelzőre, biztonsági övre, világításkapcsolókra, felsorolni is tereh. Viszont a Windows megengedi több billentyűzet / egér párhuzamos használatát. Ez több szempontból is jó hír. Elszakadhatunk a számítógép közvetlen közeléből, mikor egy párhuzamosan csatlakoztatott USB billentyűzetre programozzuk ezeket a funkciókat. Maga a játékkormány is USB-dugóval csatlakozik. Ha nem, akkor kerüljük megvásárlását (használtan), mert már nem tesznek játékcsatlakozó aljzatot az alaplapokra!

A két USB dugóhoz egy filléres elosztóra van szükségünk, a hosszabbításhoz pedig egy aktív hosszabbítóra (repeater). Én ezt a típust használom, mert ára barátságos, kivitele strapabíró és jócskán megtoldja például egy kamera csatlakozási távolságát. 5V/0.5A, 480 Mbit/s átviteli sebesség mindenre elég.

A második billentyűzetet használhatjuk jeladóként is. Ha sikerül beszerezni egy valódi gépkocsi műszerfalat, az csupa-csupa nyomógombból és kapcsolóból áll. Nevezzük ki például a B gombot kürtnek. Kössük rá a szétszedett billentyűzet B-betű alatti érintkezőjére. (Ez egyáltalán nem lesz könnyű, mert műanyag fóliára préselt vezetősávokra kell valahogy vezetéket rögzítenünk). Mivel ezután a műszerfal kürt nyomógombja köti össze az érintkezőket, a jel B-betűként továbbítódik a számítógép felé.
Felkészült kismókusok eleve a billentyűzet-kezelő áramkör bemeneteire köthetik rá a saját készítésű érintkezőmátrixot (tudom, Önök most gyűlölnek engem). Ide illik régebbi írásunk a billentyűzet felépítéséről.

Végül a szoftverekről. Kifejezetten autóvezetést oktató program jóval kevesebb létezik, mint agyatlan autóverseny. Legjobban az orosz City Car Driver szimulálja a városi autóvezetést. A szabad vezetés mellett egy virtuális oktató szól ránk, ha nem kapcsoljuk be az övet, vagy nem indexelünk. Úgy értem, egy normális ország normális forgalmát hűen adja vissza, de pont az orosz utakon megszokott (...és akkor átrongyolt előttem nyolcvannal egy harckocsi) feelinget nem szimulálja. Nem is erre vágyunk, persze. Itt egy  bemutató videó az oktatóprogramról, magyarul. Megjegyzem, az oroszok nemcsak hackelésben nagymenők, de saját programjaikat is képesek szinte törhetetlenné tenni. Tehát ha a programot használva 15 perc vezetés után a gépkocsijuk egyszerűen felemelkedik a földről és szállni kezd...hát, Önök szoftverhamisítás áldozatai lettek, kacsintós szmájli.

E pillanatban találtam erre a házi építésű példányra. Szinte ugyanolyan, mint az enyém. Tanulság, ha egy cockpitet (pilótafülke, a szimulátorváz szlenges elnevezése) láttál, akkor mindet láttad:

Megemlítem még a Driving Simulator 2011.-et, illetve a kamionos ismerősöm által nagyon dicsért Euro Truck Simulator2 kamionos szimulátort. Mindig is őszintén nagyra becsültem a kamionosokat a szűk helyeken látott manővereikért, most gyakorlatban is megláthatjuk, milyen nehézpóttal tolatni parkolóban.

Ennyit röviden a statikus szimulátorvázakról. Egyszer majd visszatérünk a témára a hidraulikus- vagy pneumatikus mozgatással felszerelt és a valóságot más eszközökkel is utánzó jármű-szimulátorok tallózásával.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.