Furdancs

Hideg van mostanában, ezért frappáns ötlettel hidegburkolási gyorstalpalót indítunk Erich H. Heimann "Hidegburkolás lépésről-lépésre" című könyve felhasználásával. A kötet anyagismerettől a gyakorlati kivitelezésig végigvezeti olvasóját a hagyományos és modernebb burkolási technikákon, mint például a hálóra ragasztott greslap. Néhány részen keresztül a gyakorlati kivitelezés fejezeteiből szemezgetünk.

Anyagszükséglet: Fényes greslap (hálóra ragasztott közepes mozaik), elszórtan elhelyezett dekorcsempék, por alakú ragasztó, diszperziós ragasztó, epoxiragasztó, szürke fugázóhabarcs, szilikon fugázómassza, mosogatószer.

Ott tartottunk, hogy ma a legolvasottabb posztjainkat szedjük össze. Az elemzések áttanulmányozása után az alábbiakra jutottunk:

A legolvasottabb a vízkőmentesítésről szóló posztunk volt. Igazából nem értjük miért, mert bár a poszt tényleg jól sikerült, de azért olyan egetrengető újdonságra nem mutattunk rá benne. Úgy látszik ez valami igazán sűrűn előforduló problémára tapintott rá.

A következő érdekes posztunk a szalmabála házakról szólt. A témára a kiadónk egyik könyvében bukkantunk, és némi nyomozással kiderült, hogy itthon is vannak ezzel foglalkozó csoportok. Az elgondolás mindenképp érdekes, de igazából akkor és annak lehet célszerű gondokozni ezen a megoldáson, aki a szalmabálák élőhelye környékén lakik. És persze kiderült az is, hogy azért a magyar engedélyeztetés és szakhatóságok nem mindig tolerálják az ennyire szokatlan építőanyagot, tehát ha valaki ilyesmire adná a fejét, mindenképp a területen illetékes építésügyi hatóságnál kezdje az érdeklődést.

A további kedvelt posztjaink már inkább a valódi furás-faragás és javítások témaköréből kerültek ki.  A régi festékrétegek eltávolítása, vagy épp a gáztűzhelyek tisztítása épp oly kedvelt téma volt,  mint a szakállnyíró gép javításáról szóló poszt, vagy a már említett bojlerszerelésről szóló. Általában is sokan olvasták a vízszereléssel kapcsolatos posztokat, úgy látszik a víz slágertéma, igen sokan olvasták az esővíz gyűjtéséről és felhasználásáról szóló posztot is.

Szintén sokan olvasták a már említett szétszerelős sorozatot is, de az elektronika alapjait boncolgatókat is, amelyekhez elkészítéséhez hathatós segítséget kaptunk a Conrad részéről.

Az év első felében volt egy sorozatunk a munkaruhákról is, hiszen legtöbben még mindig az utcára már nem alkalmas kinézetű ruháinkat használjuk az otthoni munkához. Pedig a profi munkaruhák szinte szuperhősökhöz méltó védelmet is képesek biztosítani, márpedig erre néha szükség van. A munkaruhás és munkavédelmi postjaink elkészültében a Blaklader segítségét vettük igénybe.

Ezek voltak a Furdancs bloghoz igazán illő témáink. Volt azonban néhány olyan témánk is, ami csak rövid kiruccanás volt egy-egy másik területre. Írtunk több esetben kerékpárszerelésről, és volt egy-két autós támájú írásunk is. Ezek közül a juhász kerékpárját bemutató posztunk, és a 3M támogatásával létrejött fényszóró felújításról szóló írásunk volt a legolvasottabb. Ez utóbbi olyannyira kedvelt volt, hogy elgondolkoztunk, talán még más hasonló témájú írások is jöhetnek az új évben.

Mindenesetre továbbra is szívesen fogadunk mindenféle ötletet és kérdést, az ötleteket megfontoljuk, a kérdéseket megválaszoljuk. Ezzel kapcsolatban készülünk is januárban egy játékkal. Kiadónk, a Cser kiadó nagyon sok olyan szakkönyvet ad ki, amely témájában kapcsolódik a blogunkhoz. Szoktunk is ezekből közölni részleteket, és könyvbemutatók is készültek már.

A vélhetően hideg és borongós januári napokban egy olyan játékot tervezünk, amivel az olvasóinkat szeretnénk bevonni a Furdancs blog alakításának folyamatába. Szeretnénk minél több olvasót rávenni arra, mondja el a véleményét, ötleteit a blogról, és arról, milyen témákat látna szívesen. A fáradozást persze könyvekkel fogjuk honorálni, a részletekkel jövünk nemsokára.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Egy szakszerűen előkészített és lefestett fémtárgy hosszú időn keresztül ellenáll a környezet hatásainak. Csiszolása és alapozó festése után stabilan tapad rá a festék és ezek az előkészítő műveletek kitöltik a durvább karcokat, mélyedéseket. Azonban ha galvanizálással, eloxálással vagy egyetlen réteg festékkel fedjük a puszta fémet, bizony finomra kell munkálnunk a felszínét, mert az egyenetlenség itt fokozottan meglátszik.

Otthonunkban előforduló, puhafémből készült tárgyaink is tisztításra - polírozásra szorulnak alkalmanként, idővel az oxidált felületek elvesztik csillogásukat. Természetesen nem eshetünk nekik drótkefével, fémgyapottal vagy agresszív vegyi anyagokkal. Most egy kímélő, de hatásos megoldást mutatunk be visszaadni elvesztett fényüket.

Jó, lehetséges, hogy végül nem is halak fogják használni, de erre még visszatérünk a poszt végén. És így mindenképp jobban hangzik a cím. Szóval ez a poszt egy szekrényről íródik (meg néhány halról). Azon szerencsés olvasóink, akik kertes házban laknak, ismerhetik a dolgok felgyülemlésének folyamatát. Ha van valamilyen fészer, féltető, netán veranda a házhoz, ott bizony előbb-utóbb elkezdenek gyűlni a dolgok, holmik és motyók.

A szokásos, egyszer-még-jó-lesz-ne-dobjuk-ki félék épp úgy, mint az ennél rendszeresebben, de csak időszakosan, mondjuk bizonyos évszakokban használtak.

Ritkán és nem szívesen hasogatok fémtárgyakat, mert hangos, veszélyes és büdös ténykedés, ráadásul nem is vagyok gyakorlott a pontos vágásban. Viszont túl régóta kerülgetem a munkaasztalból kiálló vasdarabot, amibe vesetájékon szoktam beakadni.

A napokban hozzájutottam egy három darabos fémvágó-csiszoló szetthez és itt az alkalom, hogy összehasonlítsam a falusi vásárból szerzett olcsóbb társaival, miközben eltávolítom a zavaró kinövést. Szeretem, ha egy szerszám esztétikus kivitelű, ezek a korongok a Kill Bill DVD-t juttatják eszembe. Lássuk, hasítanak-e annyira, mint egy Hattori Hanzo kard.

Akinek van gyermeke, az biztos találkozott már a jelenséggel, hogy a gyerekféle bizony előbb-utóbb utánozni akarja a barkácsolásban aktív szüleit. Fiú gyermek különösen, de sokszor a leányok is. A dolgok kalapálása, az elektromos aljzatok csavarhúzóval történű piszkálása szinte minden családban elkövetkezik egyszer. A kérdés csak az, hogy mi hogyan reagálunk erre. Mi itt a blognál azt gondoljuk, hogy a dolgok túlaggódása és a gyermek túlféltése nem igazán célszerű. Sokkal jobb, ha már idejekorán szánunk időt arra, hogy utódunk tanulja meg, milyen szerszám mire való, és tanulja meg a biztonságos használatukat is.

Mint múlt pénteken már írtuk, közeledik a Furdancs blog második születésnapja. Ennek kapcsán felidézzük néhány korábbi írásunk. Ma a megosztóbb hatású posztok közül veszünk elő párat.

Aki volt már olyan szerencsés, hogy egy új autót első tulajdonosaként kezdett el használni, pontosan ismerheti az ilyenkor bekövetkező fokozatokat.

Az első időben a jármű abszolút új kinézetű, egyetlen karcolás sincs rajta. Ilyenkor még a beszállásnál is ügyelünk, nehogy hozzáérjen a fényezéshez a ruhánk cipzárja. Ez az időszak persze nem tart túl sokáig, az első apró kis kőfelverődést persze rögtön észrevesszük és bosszankodunk is rajta. De idővel ez elmúlik, hiszen az apró karcok, kőfelverődés nyomok folyamatosan keletkeznek és gyűlnek. Ekkorra már nem bosszankodunk ezeken, de az autó lemosása közben azért egy pillanatra megakad rajtuk a szemünk.

Polírozásról már írtunk több alkalommal is itt a blogon, azonban a tegnapi posztunk kapcsán talán nem árt újra körbejárni a polírozás témakörét.

A polírozás gyakorlatilag egy (finom-) csiszolási művelet. Célja a különböző anyagok (járművek, alkatrészek, háztartási- vagy épp antik tárgyak) fényesítése. Ugyanígy a polírozás egy fajtája a politúrozott bútorok vagy épp a márványpadlók fényesítése is. Eszköze a polírozó paszta, ami egy emulgálószerbe, pasztába homogénen bedolgozott csiszolószemcséket tartalmazó anyag. Ez a paszta a munkadarab és egy segédeszköz - a polírkorong - között elhelyezve, csiszolás jellegű folyamatban a felület egyenetlenségének megszüntetésével éri el a kívánt simaságot és fényességet.

A mai autóknál egyre gyakoribb, hogy a fényszórók a korábban általánosnak számító, üvegből készült helyett műanyag burát kapnak. Ennek nyilván sok előnye van, azonban az bizonyos, hogy ezek a burák az idő előrehaladtával bizony sok apróbb-nagyobb karcot és sérülést szenvednek el. Az is előfordul - mint az itt bemutatott esetben is - hogy valamilyen vegyi anyag, például egy jégoldó spray megmarja, mattá teszi a fényszóró felületét. De szintén ártalmas lehet a gépi mosó keféje, vagy éppen a menetszél által a fényszóróra szórt por által gyakorolt koptató hatás. Szintén van némi roncsoló hatása az UV sugárzásnak is. Bár a fényszórók a gyárban kapnak UV védő bevonatot, azonban hosszabb idő, és a mechanikai sérülések ennek hatását is csökkenthetik.