Furdancs

Igazából itt a blogon már szóltunk több ízben az alapvető szerszámokról, illetve arról, mit is érdemes összeszedni a kezdő barkácsolónak. Nyilván függ persze ez attól, milyen jellegű munkáknak fogna hozzá, asztalos, lakatos, netán villanyszerelői babérokra pályázna inkább. De általában persze ezek mind egyszerre lennének érdekesek. A téma most onnan jutott eszembe megint, hogy szereztem egy szép új szerszámos ládát, ami mostantól az autóban utazna velem mindenfelé. És megpróbáltam kitalálni, mit is kéne belerakni, hogy alkalmas legyen amolyan "mindentmegoldó csodapálca" jellegű hasznosításra.

Pár korábbi posztunkban már szóba került, hogy én időnként még asztalosként is dolgozom, amolyan besegítés képen. A tegnapi nap is így alakult. Barátom (akinek segítettem) egy irodák bérbeadásával foglalkozó cégnek végez asztaos munkákat, amibe beletartozik az irodák beépített bútorzatának alkalmankénti szét- és összeállítása is, ha valami változás történik valahol. Ezzel nem is szokott gond lenni, ha mindkét munkafázist ő végzi.

Természetesen abból, hogy a Furdancs egy barkácsblog, nem következik az, hogy mi mindent csakis saját kezűleg készítenénk. Mint már említettem korábban is, eredeti szakmám asztalos. Rendszeresen felvetődő kérdés, különösen újabb keletű ismerősökkel beszélgetve, hogy milyen jó nekem, mindent meg tudok építeni magamnak. A helyzet azonban az, hogy a mai tömegtermeléses és zilált gazdaságú világunkban jó esély van arra, hogy egy sztenderd méretű és funkciójú bútort bizony olcsóbb megvenni készen.

A modern gépek bizony lenyűgözőek... és pontosak is.

Itt a Furdancs blognál jobbára én írom a faipari témájú posztokat. Egyrészt az eredeti végzettségem okán is, másrészt mert fával dolgozni úgy általában is jó dolog. Azonban a jelenlegi műhelyem nem fűthető, így jó néhány hónapja nem igazán dolgoztam ott, így poszt sem nagyon készülhetett a témában.

Itt a Furdancs blogon faipari végzettségem okán általában én írom a különböző asztalos témájú írásokat. Bár volt már sok, gépeket, munkafolyamatokat is bemutató írásom, de igazán alapfokú, - például, hogy mondjuk hogyan is kell megfogni egy rókafarkú fűrészt, és azzal hogyan is kell bánni - jellegűek még nem. Főképp azért nem, mert ennyire alapfokú írásoknak nem nagyon látom értelmét. Mi itt a blogon már sokszor hitet tettünk a saját kezű munka mellett, és számtalanszor leírtuk, hogy valójában igen ritkán van szükség valódi szakemberre, egy lelkes és körültekintő amatőr rengeteg mindennel meg tud birkózni. De azt is gondolom, hogy ehhez azért kell némi affinitás, érzék, és ha valaki úgymond saját ösztöneitől vezetve nem jön rá arra, hogyan is kell fűrészelni, vagy hogyan kell használni egy csípőfogót, vagy egy fúrógépet, akkor az inkább ne barkácsoljon...

A Pom-Pom -féle Bátor Tintanyúl óta tudjuk, hogy a legbátrabb ember a világon a parkőr. Ez nem is igényel több magyarázatot. Viszont azon már lehet morfondírozni egy sort, hogy vajon a mesterségek, és az ezeket űző mesterek közül vajon melyik is a király?

Az alábbi videóra most találtunk rá, egyik kedvenc barkácsoldalunkon, az instructables.com-on. Az impozáns kisfilmben egy asztalos kolléga dönt úgy, hogy a műhelyben felhalmozódott, elvileg semmire sem jó hulladékfaanyagból készít valami értelmeset. Mondjuk egy asztalt. Maga a munkafolyamat, egy szakaszon legalábbis, valamiféle tetriszezésre hasonlít, némi ragasztóval. A ügyeskezű mesterember a végére készrevágja a terméket. Van itt minden: felsőmaró, csiszólógép, ragasztó, fúrógép. Gyönyörködjünk együtt a szakszerű munkavégzésben!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Aki dolgozott már fával, tapasztalhatta, hogy a faanyagok túlnyomó többsége még "holtában" vagyis feldolgozott állapotban is "élő" anyagként viselkedik. A környezet változásaira, a hőmérséklet és főképp a levegő nedvességtartalmának emelkedésére/csökkenésére vagy épp a direkt napsütés hatására bármikor képes némi alakváltozásra, vetemedésre.

Asztalosként dolgozva sokszor belefutunk abba a kérdésbe, hogy egy-egy bútor, vagy akárcsak polc, vagy épp párkány miből is készüljön. A tipikus megrendelő sokszor úgy gondolja, hogy a "természetes" anyagokból, tömörfából készült polc biztos jobb, mint a "mű" bútorlapból készült. Nézzük, valóban így van-e?

Az elektromosság veszélyei után azért egy posztot megérnek a mechanikai eredetű veszélyhelyzetek is. Végül is egy műhelyben minden csupa fog meg csupa él. Azt, hogy munka közben ne fúrjunk a kezünkbe, és ne vágjuk el az ujjunk, talán nem szükséges leírni. Azonban a kezdő barkácsolót érhetik meglepetések, ezekre próbál felkészíteni ez az írás.