Furdancs

A némileg egyszerűbbé és könnyebbé váló önerős családiház építkezések előnyeiről és hátrányairól már írtunk. Meg is kaptuk kommentben, hogy az építész kamara fizetett bértollnokai vagyunk. Való igaz, itt a blogon folyamatosan a saját kezű munka mellett tesszük le a garast, furcsa lehet, hogy pont egy építkezés kapcsán nem felhőtlen az örömünk az adminisztratív terhek, és a betartandó szabályok fogyatkozása felett.

De oka van ennek is, mint mindennek...

A Knauf Insulation leszámol a hőszigeteléshez kapcsolódó városi legendákkal

Itt a blogon sok szó esett már a hőszigetelésről. Most végre a családi házak számára is elérhető támogató program indul, ez az "Otthon Melege" program. Ennek keretében júliustól családi házak energetikai korszerűsítésére is lehet pályázni. A vissza nem térítendő állami támogatás keretében akár 2,5 millió forintot is igényelhetnek a családok, a beruházások értékének 40-55%-os utófinanszírozásával. A programra a leginkább energiapazarló épületek, a 20 évnél régebben épült családi házak pályázhatnak. Annak, aki energiahatékonysági felújítást, például hőszigetelést tervez, nem árt tudnia, hogy mire kell figyelni ahhoz, hogy a beruházás valóban megtérüljön.

A Knauf Insulation segítségével összeszedtünk néhány kérdést, ami segít a szigetelni vágyóknak: Mitől nem lesz penészes a fal? Számít-e, hogy milyen színű a vakolat? Ebben a posztban a szakemberek megválaszolták az 5 leggyakrabban előforduló városi legendát és tévhitet.

A különböző modern szigetelőanyagokról már számos esetben írtunk. Beszéltük fújható, tapasztható, vagy akár szerkezeti elemként is használható hőszigetelésekről.

Azonban a legtöbbünk számára, - különösen, ha az elmúlt 30 évben volt szerencsénk saját tetőteret beépíteni - a hőszigetelés szót meghallván, még mindig a padláson és a tetőtérben lefektetett, vagy a szarufák közé behelyezett szálas, üveg- vagy közetgyapot anyagú, paplan vagy tábla jellegű szigetelőanyagok ugranak be.

Az új CSOK sokakban ébreszthet reményt arra, hogy belátható időn belül álmaik otthonát teremtsék meg. Azonban kicsit jobban végiggondolva a lehetőségeket, szembesülhetünk pár buktatóval is. A kicsit sebtében összehozott program például felmentést biztosít a programban épült épületek számára az energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet alól, tehát ezeknél az épületeknél nem előírás az 'A' energetikai besorolás, akár 'D' energetikai besorolású házak is épülhetnek Magyarországon, noha a közeljövőben épülő ingatlanok várhatóan 2018-ra készülnek el, vagyis az lenne szerencsés, ha ezek is megfelelnének az akkor már érvényben levő szigorúbb energiahatékonysági szabályoknak.

Csak minden 5. magyarországi otthon szigetelt megfelelően.

Az év leghidegebb hónapjában, januárban a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79%-a nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik és mindössze 21%-ának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon és a tetőtérben is - derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből. A szigetelőanyag gyártó és a portál közös, lakossági kérdőíve rávilágít arra, hogy a nem szigetelt otthonban élő családok 70%-a tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a "nagy projektbe".

A társasházak korszerűsítésével akár 60%-kal is csökkenthető lenne a lakások energiafelhasználása - ez derül ki az Energiaklub nemzetközi projektjének eredményeiből, amelyben konkrét épületeken vizsgálták a felújítási és megtakarítási lehetőségeket, valamint az alacsony beruházási kedv okait. A lakóközösségek ugyan nyitottak a korszerűsítésekre, ám a pénzügyi lehetőségeik korlátozottak, sokaknak már az előkészítés költségei is megterhelőek. Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb kutatása szerint a lakosság közel kétharmada nem vág bele otthona korszerűsítésébe az elkövetkező három évben, ha ehhez csak saját megtakarításaira és hitelekre számíthat. Az elavult épületállomány megújulására vissza nem térítendő állami támogatások nélkül nincs esély. Az állam felelőssége tehát igen nagy, a rendelkezésére álló erőforrások megfelelő felhasználása akár 25000 új munkahelyet és akár 70 milliárd forint költségvetési bevételnövekedést eredményezhetne.

Guruló (majdnem) passzív házak a vasútnál

A vasúti pályaépítésben, pályakarbantartásban általános gyakorlat, hogy a kivitelezést végző szakemberek hetekre, hónapokra "kiköltöznek" a munkahelyre. Változó a munkahely, így folyamatosan költözni kell a munkát végzők kiszolgálását biztosító iroda-szállás-raktár komplexumnak is. Erre a célra speciális, az igények szerint átalakított vagonokat használnak, amelyek nappal irodák és raktárak, éjszaka pedig szállást nyújtanak a munkát végzőknek.

Nyakunkba szakadt a tél. Igaz, erre azért valamelyest számíthattunk, de hát a holnap mindig egy másik világ, mint tudjuk, így aztán a különböző téli előkészületek messze nem haladtak úgy, ahogy kellett volna. Vonatkozik ez például a mindenféle ház körüli jószágok téli szállásának kitalálására is.

Nálam ezek közül is a leginkább kérdéses a macskák elhelyezése. Nyáron sok gond nincs velük, alszanak ahol épp kedvük van:

10 év alatt duplájára nőtt a szigetelés vastagsága a magyar családi házakon!

A lakossági energiahatékonyságot segítő termékek, ezen belül is a hőszigetelő anyagok piacának dinamikus bővülésére és a leszigetelt családi házak számának megduplázódására számít 2020-ig a Knauf Insulation. A hazánkban 10 éve jelen lévő gyártó szerint a hőszigetelő anyagok piacát a következő években fellendítik az épületszigetelésre vonatkozó új, szigorúbb jogszabályi előírások, a hosszútávon várhatóan ismét növekedésnek induló energiaárak, valamint az újra erőre kapó építőipar és a mindezek okán megélénkülő kereslet.

Rövidesen itt a tél, ilyenkor ideje eszünkbe venni, hogy hát a madarakat bizony lassan etetni illene. Bár a szakemberek véleménye erről megoszlik, vannak akik csak a különösen mostoha, az átlagtól jóval eltérő időjárási körülmények esetén tartják elfogadhatónak a madarak etetését, egyébként a természet munkájába való indokolatlan beavatkozásnak tartják. Mindenesetre ha etetésre adjuk a fejünket, a legfontosabb alapszabályt be kell tartsuk: ha egyszer elkezdtük az etetést, azt tavaszig folytatnunk kell!