Furdancs

Időnk  90%-át belső terekben, falak között töltjük, mégis a beltéri levegő sokszor jóval szennyezettebb, mint a külső levegő. A régi, mára már elavulttá vált nyílászárók hézagjain, résein keresztül folyamatosan biztosították a lakás helyiségeiben a „természetes” légcserét. Ennek köszönhetően a belső légmozgás adott volt, így a levegőben lévő párakoncentráció felhígulhatott, ezáltal a levegő a nedvességtartalma csökkent. Ezzel szemben a mai alacsony energia igényű házak korszerű  hőszigeteléssel és  korszerű nyílászárók beépítésével épülnek. A  hőszigetelt falak, födémek, ajtók, ablakok elsősorban a téli hőveszteséget és a nyári felmelegedést minimalizálják. Ennek következtében csökkenhet vagy akár teljesen meg is szűnhet az épület természetes szellőzése. Ez a fokozott légzárás egy rosszul szellőző belső teret eredményez, amiben a levegő nem csak fullasztó, de nedves is lehet. Elterjedhetnek a penészgombák, spórák, baktériumok és allergiás megbetegedések alakulhatnak ki.

Az ablakon keresztül a szellőztetés mértéke túl nagy lehet és szabályozhatatlan, illetve a felfűtött levegő a szabadba távozhat. További hátránya még, hogy az ablak környéke jelentősen lehűl, ami szintén penészgombát eredményezhet. Eredmény: lakhatatlan épület, körülményes és költséges felújítás. Ezért mind a passzívházakhoz ,mind az alacsony energiaigényű házakhoz elengedhetetlen a kontrollált hővisszanyerő szellőztetőgépek alkalmazása. A gépi szellőzés alkalmazásával a zárt helyiség egyenletes és rendszeres átöblítése érhető el. A szellőzéskor keletkező hőveszteséget, hővisszanyerő segítségével lehet minimalizálni. Az elszívott levegő hőtartalmának nagy részét egy keresztáramú hőcserélőn nyerik vissza, amely előmelegíti a befújt friss levegőt. Valahogy így:

Ezáltal a „hulladékhő”  akár 90%-a is visszanyerhető, ami jelentős energiamegtakarításhoz vezet. Egy ilyen berendezés egy átlagos méretű családi háznál szokásos 100-120 m3/h-nyi levegőcserénél évi kb. 15.000-20.000,–  forintnyi elektromos áramot fogyaszt, ugyanakkor jelentősen csökkenti a fűtési költségeket. Néhány szellőztető készülékben található bypass szabályozás, amelynek vezérlése figyeli a külső és a belső hőmérséklet viszonyokat és ennek  függvényében  a friss levegőt direkt módon (nem a hővisszanyerőn keresztül) engedi befújni a szobákba. Ez a funkció nyári éjszakákon lehet  előnyös, amikor a benti hőmérséklet magasabb, mint a kinti levegő hőmérséklete, és nem kell, hogy a külső (friss) levegőt az elszívott levegő felmelegítse.

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a légtömörségi követelmények szigorodásával és a komfortigények növekedésével elengedhetetlenné vált az épületek mesterséges szellőztetése. Az energia megtakarítás jegyében születő korszerű, nagy hatásfokú és kis energiafelhasználású szellőztető berendezések szerves részei a passzívházaknak. A hővisszanyerő szellőztetőrendszerek biztosítják, hogy az alacsony hőveszteségre törekvő épületek helyiségeinek levegője mindig friss és kellemes legyen. A levegő behozatallal és a folyamatos légcserével szabályozzák a helyiségek nedvességtartalmát, ezáltal megakadályozható a penészesedés. A készülékek és rendszerek megfelelő karbantartásával és következetes szűrőcserével csökkenthetők a spórák és baktériumok terjedése is.

Ha ennél is jobban el szeretnétek merülni a témában, ajánljuk a cikk szakmai partnerét a Stiebel-Eltront.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.