Furdancs

A kérdés persze lehet az is, egyáltalán kell-e szeretni a szerszámokat, vagy elég használni? Lehet, hogy sokak számára maga a felvetés is furcsa, elmondom gyorsan, nekem miért jutott eszembe.  A Furdancs bloghoz hasonló, otthoni, sajátkezű munkavégzést népszerűsítő blogok igazi lelőhelye az Észak-amerikai kontinens. A sokak által praktikusnak tartott amerikaiak és kanadaiak sok hasonló tematikus oldalt és blogot szentelnek a témának.

Az egyik ilyen oldalon találtam tegnap egy összeállítást, amelyik 23 szemet gyönyörködtető kalapácstípust mutatott be. Erről jutott eszembe a fenti kérdés. Ugyanis végiggondoltam, vajon nálunk lenne-e értelme egy hasonló gyűjteményt összeállítani?  Érdekelne-e valakit, és ami még fontosabb, komolyan vennék-e, hogy tényleg szükség van ennyi féle, végül is alapjaiban meglehetősen hasonló szerszámra, vagy egyszerűen amolyan ’úri huncutságnak’ minősítenék?

Itt találjátok a hivatkozott poszt linkjét:

http://www.popularmechanics.com/home/tools/g1923/the-23-hammers-everyone-should-know/

Ezeket a külhoni oldalakat rendszeresen olvasva folyamatosan arra jutok, hogy bizony arrafelé valahogy sokkal nagyobb becsülete, vagy akár tisztelete van ezeknek a szerszámoknak. Persze az is igaz, hogy ezek a szerszámok tényleg jók, igényes és profi kivitelűek, ami az itthoni vásárban kapható, 390.- forintos kínai kalapácsról sokkal kevésbé mondható el. (Vajon a tengerentúlon egyáltalán  ismerik a kínai bóvli szerszámokat?) De végül persze ez is csak ezt az érzésem erősíti meg, hiszen nálunk is lehet kapni jó minőségű szerszámokat, csak épp az átlagos felhasználó hajlamos azt mondani, hogy „erre a célra, ez az olcsó is jó lesz”.

Erről már írtunk többször is. Mindenesetre a véleményem szerint - bár lehet, hogy ezzel egyedül vagyok itt a Furdancs szerkesztőségben – csak minőségi és szép szerszámokat volna szabad vásárolnunk. Már csak azért is, mert egy eleve drágább szerszámra nyilván jobban is vigyázunk, hajlamosabbak leszünk a munka végén mondjuk letörülni, rendbe szedni és elrakni, ahelyett, hogy ott hagynánk a műhelyasztalon a forgács vagy a spén között. És persze ez előbb-utóbb a szerszámokhoz való viszonyunk is megváltoztatná, ami végül is alighanem a munkához, a kétkezi munkát végzőkhöz való viszonyt is megváltoztathatja.

Na. Milyen remek társadalompolitikai eszmefuttatás lett egy szép kalapácsokat bemutató oldal kapcsán?

Pihenésképen nézzünk további kalapácsokat. Csodáljuk a kivitelüket, a megmunkálásukat, a felületkezelésüket. Aztán ballagjunk ki a műhelybe, és nézzük meg a mi kalapácsainkat... 

Ha a tapasztaltak - az általunk birtokolt és a képeken látható szerszámok lehangoló különbözősége - okán érzett felindultságunkon urrá sikerül lennünk, magyarán jól kizokogtuk magunk, igyunk valamit, amitől jobb kedvünk lesz, aztán fogadjuk meg, hogy mostantól csak szép és minőségi szerszámokat veszünk.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.