Furdancs

Ezen a napsütötte szombati napon stábunk egy legénylakásban járt. Az alábbi látvány fogadott bennünket a konyhában. Kíváncsian várjuk, hogy mi nő ki belőle. Amatőr botanikusok tippelhetnek is kommentek formájában. Ha jól sejtjük, hamarosan egy újabb szifonos poszttal jövünk.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Most aztán tényleg itt a jó idő, elővehetjük korunk városi emberének egyik legkedveltebb divatkellékét, a kerékpárt. A bringa a praktikum mellett olykor az önkifejezés egyik eszköze is. A mai gyűjteményt nézegetve, nem biztos, hogy könnyen eldönthető, hogy a fotókon szereplő lakóbiciklik és utánfutók praktikusak, vagy inkább "önkifejeznek". Döntsétek el magatok. Egy biztos: fura darabok egytől egyig. Nézzük együtt.

Néhányunknak volt olyan időszak az életében, amikor mágikus vonzódást éreztünk az elektronikai eszközök iránt. Nálam például ez a hangfalépítésben nyilvánult meg. Hamar alábbhagyott a lelkesedés, amikor rájöttem, hogy ehhez olyan kézség és tudás szükségeltetik, amivel nem rendelkeztem. Ellentétben például Jani bácsival, aki az egyik technika tanár volt a suliban. Na ő aztán számolatlanul építette a hangfalakat, amiket spontán "osztálykirándulások" alkalmával meg is mutatott a szerencsésebbeknek. Általában Dire Straits lemezekel tesztelte az elkészült darabokat, ráadásul a jelenlétünkben. Mi ezt akkor még nem annyira értékeltük, mert mi ugye metálosok voltunk. De már elmúlt. Szerencsére azért páran nem adták fel olyan könnyen és otthon, különböző újrahasznosítható alkatrészből és a Rádiótechnika vagy az Ezermester magazinok vonatkozó iránymutatásai alapján, el is készítették saját hangfalukat. Némelyik egész jól szólt, bár annyi idősen nálam ez nem volt olyan fontos szempont. Emlékezzünk ezekre az időkre egy kisebb gyűjteménnyel. Az alább látható hangszórók, hangfalak és izék közül párat házilag készítetek, némelyik ötletes és van köztük, amelyik egyszerűen csak fura.

Talán tíz évvel ezelőtt esett meg velem, hogy majdnem sikerült pincérfogásban kidobatnom magam a biztonsági őrökkel egy könyváruházból. Történt ugyanis, hogy a könyvek között bóklászva kezeme akadt egy olyan olvasni-, vagy inkább nézegetnivaló, amit a mai napig nem hiszek el. Ez az egyébként impozáns és persze drága kiadvány a Star Wars-sorozatban szereplő járművek részletes műszaki leírását tartalmazta, csodás ábrákkal és műszaki rajzokkal illusztrálva. Ezen annyira felvidultam, hogy azt nem lehetett nem észrevenni. Próbáltak csitítgatni, de nem tudtam uralkodni magamon. Olyan könyvet tartottam a kezemben ugyanis, ami gyakorlatilag nem létező eszközök, nyilván nem létező műszaki specifikációit tartalmazta. Azóta lecsillapodtam és minap, mikor a neten ténferegtem, belefutottam pár ilyen ábrába és leírásba. Arra gondoltam, idegyűjtök nektek párat ezekből a tervrajzokból. Gyönyörködjünk együtt! Nagyításért katt a képekre!

Alább láthattok néhány fotót, melyeket nézegetve, számomra egyértelműen kiderült, hogy nem véletlenül emelkedtünk ki az állatvilágból. Hajt bennünket a problémamegoldás utáni vágy. Vágyainkat pedig így, vagy úgy, olykor cselekedetekre váltjuk. A végeredmény nem mindig sikerül a legjobban.

Néhány éve, horgászat közben egy csónakban hallottam először ezt a kifejezést. Tekintve, hogy a Velencei-tó közepén üldögéltünk, nem nagyon tudtam félrevonulni, hogy kiröhögjem magam. Mindenesetre azt megfejtettem, hogy ebben az elnevezésben benne van minden, ami a barkácsolás, vagy szerelés közben lecsúszott nadrágból kilátszó fenék esetlenségét jelenti. Mert szerintem az esetlenség a fő motívum, ami ezt a jelenséget jellemzi. Talán ezért hatódtam meg tőle annyira. Aztán, ha jól láttam még divatos is lett egy időben, bár azt, amikor egy hölgy feneke kukucskál ki a nadrágból, nem minden esetben hívnám esetlennek. Addig a horgászatig én a "persely" szót használtam, utána viszont még belefutottam a "kőművesportré" kifejezésbe is. Ma emlékezzünk meg néhány fotóval a kőművesdekoltázsról, de mindenekelőtt jöjjön egy videó, amelyben helyes brit melósok mutatják meg, hogyan kell előállítani a tökéletes kompozíciót.

A legenda szerint ez volt az üzemi szarkák jelmondata az átkosban. Ezzel figurázva ki a rendszer egyik fontosnak tartott üzenetét. Az alábbi fotón látható lépcsőre nyilván valami selejtezéskor tett szert emberünk. Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen arcot vágott az illetékes repülőtéri kolléga, mikor meglátta a lépcsőről szóló igénylőlapot.