Furdancs

Nem tudom, ki hogy van vele, de én amolyan falra szerelős srác vagyok. Tévék és monitorok esetében mindenképpen. Nem egy bonyolult feladat, hiszen mindössze ki kell választani az igényeinknek és pénztárcánknak megfelelő, szaküzletben kapható falikonzolt, fúrni kell néhány lyukat, és ha szerencsénk van, netán ügyesek vagyunk, akkor vízszintesen kerül a falra a tévé/monitor. Na de nem úgy van az, hogy csak úgy szórjuk a pénzt!

Sohase használjunk hígítatlan klóros fehérítőszert, mert szétmarja az anyagot. Semmi esetre se használjunk klórtartalmú fehérítőt gyapjúhoz, selyemhez, műselyemhez, festett vagy impregnált pamuthoz és gyűrhetetlen anyagokhoz.

Nézzük meg a használati utasítást, hogy az adott ruhadarab fehéríthető-e. Ha kétségeink vannak, hígítsuk fel a szert és próbáljuk ki gyenge oldatát a ruhadarab egy nem látható részén.
Hibás vagy kifakult anyagot ne fehérítsünk, mert egyenetlen lesz. A fehérítés után az anyagot jól öblítsük ki. Ne használjunk a fehérítéshez fémedényt, mert megrozsdásodhat. Egy kis fehérítővel próbáljuk ki, vajon az edény színtartó-e. Húzzunk kezünkre gumi- vagy műanyag kesztyűt, nehogy a fehérítőszer kimarja a bőrünket.

Mai műtárgyunk egy igazán különleges kis szerszám. Gyerekkoromban még nem tudtam, hogy létezik ilyen, de a vele végzett munka végeredményét naponta láttam a házunk előtti parkolóban. A szomszéd srác széjjeltuningolt Ladáján ugyanis ott virított a popszegecsekkel rögzített, rendkívül gusztusos spoiler. Sosem értettem, hogy mire volt jó ez a légterelő - gondolom, terelte a léget - de legalább rondán volt felfogatva. Még kicsi voltam és nem igazán tudtam elképzelni, hogy azok a helyes kis szegecsek hogyan kerültek a helyükre.

Egy zárcsere persze igazán nem olyan bonyolult dolog, hogy csak egy poszt segítségével lehet nekiugrani. Azonban, ha már egyszer szembejött egy ilyen szerelnivaló, hát lőttem pár képet, és összeraktam belőle egy rövid posztot.

Van ez a sorozatunk, a Gyermeksarok, mely figyelemfelkeltő céllal oktatócsomagokat mutat be az elektronikával ismerkedő gyerekeknek, mint potenciális érdeklődőknek. Persze, ők nem böngésznek webkatalógusokat, ezért írásaink az ajándékok formájában megnyilvánuló gyengéd anyai/apai erőszakra biztatnak.

Most szintet lépünk, mert az elektronikai- és forrasztásos csomagok után az a digitális elektronika tanuló építőkészlet kerül terítékre, melynek kapcsán már elhangzik a baljós "többfokozatú aszinkron számláló" kifejezés is, messze túlmutatva a "Jack kapitány indiánerődje", mint játék bonyolultságán. Nem véletlenül került egyfajta fejlődési lépcső magasabb fokára ez a bemutató.

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel "Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák" című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

A könyvet teljes terjedelemben megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

Néhány hónapja állást foglaltunk a Paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Akkor azt ígértük, hogy indítunk egy cikksorozatot a témáról, pontosabban megpróbáljuk kicsit jobban bemutatni a Paks2 esetleges alternatívájául szolgáló technológiákat. Mert ilyenek vannak, elérhetőek és megfizethetőek. Csak épp a legtöbben nem is ismerik ezeket.

A szigetelésról szóló posztjaink kapcsán már többször felmerült, mi lenne, ha minden épületet leszigetelnénk magyarországon?

A válasz egyszerű, és ezzel rögtön le is lőjük a poént: évi 150 milliárdot spórolnánk...

Manapság abszolút reneszánszát éli az otthoni kenyérsütés. Mindenhonnan ez folyik, folyamatosan jobbnál jobb receptekbe botlunk minden fórumon. Természetesen mi sem maradhatunk ki ebből, különösen, hogy itt az új kenyér ünnepe...

Szerencse, hogy szerkesztőségünk oszlopos tagja, Thoreau kolléga nagy barátja a kelt tésztáknak, és sokszor lusta elbiciklizni a boltig. A továbbiakban egy ilyen kenyérpótlás leírását olvashatjuk.

Elnézést a szakállas szóviccért, de elérkezett a nap, mikor elkészítettem első Nyomtatott Áramköri Lapomat, és ezt itt dokumentálom mindenki okulására. Szinte óhatatlanul felmerül az igény, hogy saját gyártmányú elektromos gépeink vezérlését is házon belül oldjuk meg. A NYÁK szilárdan rögzíti, valamint elektromosan összeköti az alkatrészeket és kapcsolóelemeket és olcsóbb is az átláthatatlan sorkapcsoknál. Mivel már többször ismertettem elektronikai oktatócsomagokat, legalább említés szintjén szeretném bemutatni az áramköröket összefogó lap elkészítését.

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel "Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák" című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

A könyvet teljes terjedelemben megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

Miután a környezetvédelem és az újrahasznosítás szívügyünk, egy korábbi cikkünkben említett sörnyitó alkalmatosságok rendszeres használata után keletkező söröskupakokat is el kell használjuk valamire. Csinálhatunk belőlük például faliórát.

Aki dolgozott már fával, tapasztalhatta, hogy a faanyagok túlnyomó többsége még "holtában" vagyis feldolgozott állapotban is "élő" anyagként viselkedik. A környezet változásaira, a hőmérséklet és főképp a levegő nedvességtartalmának emelkedésére/csökkenésére vagy épp a direkt napsütés hatására bármikor képes némi alakváltozásra, vetemedésre.

Folytatva az első részben csak finoman, tudományosan előremutató rombolást, megkezdjük a multifunkciós irodai nyomtató levetkőztetését. Nem öncélú pusztítás a cél, hanem egy minőségi őskövület tanulmányozása, majd újrahasznosítani a bőségesen kinyert alkatrészeket.

Bár mindenféle szifonokról már esett szó itt a blogon, azért egy velem történt esetről és az ezzel kapcsolatos tapasztalásokról írnék néhány szót. Bár az írás egy konkrét eset okán született, de végül is nem ez a fontos, hanem a jelenség amit bemutat. Kezdésnek rajzoltam egy teljesen egyszerűsített sémát, ahogy egy hagyományos szifonnal szerelt lefolyónak működnie kellene:

Mint látható a rajzon, a víz felülről érkezik, feltölti a szifont, majd ha eléri a lefolyó szintjét távozik a csatorna irányába. Persze, ha minden jól szuperál...

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel "Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák" című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

Nem könnyű műveletek következnek, ha kézzel kell végeznünk, de azért próbáljuk meg. A könyvet teljes terjedelemben megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

A macskával kezdődött minden.

Itt nálunk a konyhában tízen éve, mióta itt lakunk, náddal/hánccsal szőtt ülőlapú fenyő székek állnak az étkezőasztal körül. Aztán az elmúlt télen a macskák valami miatt rákaptak, hogy a székek fonatát élesítsék a körmüket. Ez aztán pár hónap alatt elfogyasztotta az ülőfelületet.

A kaparásról, mint munkafolyamatról volt már szó a feszítővasaknál, természetesen van külön célszerszám erre a feladatra (és az nem a laposfejű csavarhúzó).

Rendben, belátom, a cím kicsit provokatív. Hiszen a védekezést persze igazából senki nem ellenzi. De az kétségtelen, hogy az emberek nagyon különböző jelentőséget tulajdonítanak neki, és igencsak eltérőek a védekezésre alkalmazott technikák és azok költségei is. Ezzel a posztunkkal kicsit visszatérünk korábbi írásaink stílusához, vagyis az igazi, "hardcore" csináld magad tevékenység propagálásához. Már csak azért is, mert mostanában elfogytak azon kommentfolyamok a posztjaink alól, ahol a szakember vs. barkácsoló mérkőzések folytak. Pedig ezeket szerettük…

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel "Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák" című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

Terítéken a forgácsképzés. Ha nem tudja kivárni a könyv végét, megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

A steampunk a legbarkácsabb szubkultúra, mert a réz, bőr és üveg művészi megmunkálásáról szól. Hollywood - a japánokkal szemben - még nem fedezte fel igazán a maga viktoriánus korabeli, csipke kézelőkkel, rézfogantyúkkal, gigamellű szerelőlányokkal és gőzgépekkel díszített környezetét, így közismertsége kimerül néhány ritka filmben. Tartós művészeti- és divatirányzat, így megérdemli, hogy néhány bekezdésben bemutassuk.

"Kontárok voltunk mindahányan, és az évek szálltak, mint a percek,…"

A fenti idézet Faludi György Villon fordításából való. Jelen posztunk témájára kétszeresen is jellemző. Aki valaha is neten keresztüli publikálásra adta a fejét, hamar rájöhetett arra, hogy a kommentelők gyakorlatilag mindenhez értenek, ráadásul biztosan jobban, mint a posztoló. Igazából soha nincs szükség arra, hogy az adott esetet, szituációt, vagy akár az íróembert ismerjék, hiszen e nélkül is tudnak megalapozott és megfellebbezhetetlen véleményt nyilvánítani.