Furdancs

A habarcs homok, kötőanyagok és víz keveréke. Vannak olyan habarcsok, amelyeket falazáshoz és vakoláshoz egyaránt lehet használni, de olyanok is, amelyek csak az egyik vagy a másik célnak felelnek meg.

A legtöbb habarcs fő alkotórésze a homok. Elsősorban ez határozza meg a habarcs tulajdonságait. A szokásos habarcshoz általában 0…4 mm szemcseméretű homokot használunk. A készhabarcs általában kisebb szemcseméretekkel készül. Finom vakolatokhoz finom homokot használunk. A vakolóhabarcs homokjához adott durva adalékok célja a felület struktúrájának kialakítása.

A barkácsmitológus nem az élet fonalát lassan elrágó párkákkal szimbolizálja az időnk fogyását, hanem szénkefével. A szén-grafit anyagú hasáb ugyanúgy elfogy idővel, s akkor vége az olcsó fúrógépnek. Javítása gazdaságtalan. Ezen emós életérzéssel nyitom a fúrógépreparáló képsorozatot, mely az évek során elhalálozott gépek megjavításra tett kísérletet dokumentálja.

Többször emlegetett történet, mikor megveszi az ember a fúrógépet a nagyáruházban, kedvező áron. Hazaviszi, nem indul. Visszaviszi nem túl boldogan. Az ügyfélszolgálatos hölgy ad egy másik fúrót, ezt pedig bedobja egy ládába, ahol már több példány hever. Valószínűleg megy a kukába, vagy pedig a gyárba és az ottani kukába, mert nincs az a bangladesi rezsiórabér, amiért érdemes lenne felnyitni és megjavítani.

A fedéllel rendelkező dolgok (dobozok, ládák, rack-ek) lezárására sok lehetőség adódik. Ezek egyike a címben szereplő szerelvény fajta. A név eredetére nem találtam semmi indoklást, talán az ültéből felugró béka lábának a zárak mechanikájához való hasonlósága lehet a magyarázat, hiszen ezek a zárak csukott állapotban feszülnek, és a nyitáskor felpattannak, akárcsak a megijesztett békák... A békákat kevésbé kedvelők használhatják a 'patentzár' kifejezést is.

A termelési gyakorlatban sokszor szükség van arra, hogy idomanyagokat, lemezeket, csöveket megfelelő szögben vagy ívben meghajlítsunk. A hajlítás célja, hogy a képlékeny anyagú munkadarabot forgácsolás nélkül úgy alakítsuk (hajlítsuk), hogy az a műszaki rajz által megadott követelményeknek megfeleljen.

A hajlítás elmélete: a középső, ún. semleges réteg, amely a keresztmetszet súlypontján halad át, megtartja eredeti hosszúságát. Jól szemlélhetjük ezt a folyamatot, ha a hajlítandó test felületeire hossz- és keresztirányban vonalakat rajzolunk. Hajlítás után a vízszintes vonalak a hajlítás alakját követik, a külső vonalak megnyúlnak, a belsők pedig megrövidülnek. A függőleges vonalak sugárirányban helyezkednek el.

A tésztából való hídépítés nem feltétlenül ismeretlen az érdeklődőbb furdancs olvasók előtt. Pár éve már időről-időre hallani erről a főképp egyetemisták által űzött vetélkedőről. Egy tegnapi sajtóesemény kapcsán azonban személyesen is találkozhattam két építővel (Horváth Bence és Vincze Miklós személyében) és igazán sok érdekes háttérinfót sikerült megtudni erről a szórakoztató, de cseppet sem egyszerű hobbiról.

A statikusnak feladata, hogy számításai segítségével gondoskodjék a ház vagy egy meghatározott épületelem stabilitásáról. Kiszámítja a várható terheléseket és nyomó igénybevételeket, ezek alapján pedig méretezi az erkélyeket, a födémeket és vasalásokat, a falakat és az alapokat.

Itt a tavasz, ideje felszántani a kiskerteket. Kreatív elmék - megfelelő műhelyfelszereléssel - nem költenek egymilliót egy kistraktorra, hanem építenek egyet. Videoválogatásunk ezekből szemléz.

Némi ellentmondás, hogy spoilerként már az első képpel ellentmondunk a "kis" fogalmának és a világ legnagyobb traktorát látjuk főcímképként. Az utolsó videónk ráadásként róla szól.

A kávéfőzőm körüli bonyodalmakról már írtam többször itt a blogon. Végül is a jól bevált szivattyús masina megadta magát, jelenleg egy hagyományosabb kávéfőzőt használok, azonban az ezzel készült kávé minősége messze elmarad az elvárásaimtól. Persze be lehetne szerezni egy új masinát, de a minap eszembe jutott, hogy talán itt volna az ideje egy saját kávégép megalkotásának.

A határvonalak és a furatközéppontok bejelölése után a pontozás következik. A pontozás az előrajzolt méretek tartós megjelölésére való, szerszáma a pontozó.

A pontozó anyaga edzett szénacél. A legkisebb szabványos pontozó hossza 100 mm, átmérője 8 mm, a legnagyobbé pedig 160 mm, átmérője pedig 18 mm.

Első olvasatra talán többen gondolják, hogy az e posztban vázolt probléma és a megoldása őket nem érinti. Azonban tapasztalatom szerint rengetegen vannak, akik nem is tudják hogy érintettek lehetnek. Szóval érdemes megfontolni az itt leirtakat.

Az épületen végzett munka sok veszélyt rejt magában. Helyes magatartással azonban elkerülhetők a balesetek és sérülések. Védjük kezeinket, viseljünk megfelelő méretű erős kesztyűt! A durva falazóelemekkel és habarccsal végzett, szokatlan munka könnyen bőrsérüléseket okozhat. Csak biztonsági szárral ellátott vésőt használjunk, amely felfogja a félrecsúszott kalapácsütéseket.

Forma- és betonbontó kalapácsot készítettem az újrahasznosítás jegyében. Babkaró leverésnél is érvényesül a fizika, azaz kell a tömeg a sebesség mellé, hogy nyomatékot adjunk ütéseinknek. Ezt egy félkilós kalapács legfeljebb az ujjunkon tudja produkálni. Műhelynapló következik képregény formában.

Gyarlók vagyunk, s mindannyiunknál porosodik jobb sorsra várva egy-egy súlyzókészlet, basszusgitár vagy az elolvasásra váró Nyelvészeti szemle hatodik évfolyama, hogy majd ha időnk és kedvünk engedi, végre használatba vegyük.

Múlt héten szóba került itt a blogon, hogy rendrakáskor rengeteg apró szerelvényre, csavarra, alkatrészre akadhat az egyszeri Furdancsos. Amit persze jó volna fajtánként és méretenként szétválogatva elrakni, de hát megfelelő számú doboz és rekesz a földön nincs.

Pedig van. És ehhez nem is kell más, csak néhány éhes macska...

Síkbeli előrajzoláskor lényegében ugyanazok a tennivalók, mint a papíron való rajzok készítésekor, azzal a különbséggel, hogy lemezek, acélszerkezetek, öntvények, kovácsolt munkadarabok felületére kell rajzolni. Ez a különbség a rajzeszközök, a mérő- és ellenőrzőeszközök anyagában, alakjában és használatában is megmutatkozik.

Korábbi posztomban említém, hogy a tavasz bizony a műhelyben is a rendrakás ideje. Nem tudom ugyan, az olvasóinknál ez hogy működik, de azt gondolom, ez a tevékenység sehol nem megy teljesen zökkenő mentesen. A kulcsszó alighanem a szelektálás, vagyis a címben említett dilemma megoldása. És ez nem egyszerű...

Eljött a tavasz, elmúltak a fagyok. Itt az ideje, hogy szántás-vetés mellett beizzítsuk a betonkeverőt és "gránitszilárdságú" építményekkel őrizzük meg emlékünket az utókor számára.
E műfajban könnyű hibázni és nehéz korrigálni, ezért ajánlatos áttanulmányozni a szakirodalmat.

Nem lehetünk eléggé hálásak a Cser kiadónak, mikor átadva néhány szerzői jogot, megkímél bennünket és Önöket, hogy kizárólag saját kútfőből sarjadó gondolatainkat osszuk meg a nagyérdeművel. Ez a hasznos stratégia most a betonozás világába vezeti olvasóinkat. Max Direktor (ezzel a névvel lehetetlen tévedni) építőipari könyvének kivonatait közöljük néhány részben. Mint egy nem túl sikeres járdaszakasz elkövetője, minden számító érdektől mentesen tanácsolom: vegyék meg a könyvet, mielőtt az első lapát cementet bedobják a keverőbe.

Itt a Furdancs blognál jobbára én írom a faipari témájú posztokat. Egyrészt az eredeti végzettségem okán is, másrészt mert fával dolgozni úgy általában is jó dolog. Azonban a jelenlegi műhelyem nem fűthető, így jó néhány hónapja nem igazán dolgoztam ott, így poszt sem nagyon készülhetett a témában.

Bevezetésként tűnődjünk el, hogy ha Ladó Gyula Lajos (Tüskevár) majdnem rosszul lett a hegyes paprikától (3000 SHU), hogyan reagált volna a Habanero Mustard chili paprika (350000 SHU) csípésére, melyet termeszteni készülök. Az SHU (Scoville heat unit) megmutatja, hány gramm vizet kell önteni 1 gramm paprikára, hogy ne csípjen. Tehát például a Trinidad Moruga Scorpion egy grammjához 1500 liter vizet. A konyhás néninek figyelnie kell az adagolásnál...

Származási helyükön, Mexikóban és a karibi térségben más a klíma, így a hosszú termésidőt idehaza korai vetéssel kell ellensúlyozni, hogy éretten szüretelhessünk. Két hétig csíráznak a kazánházban, egy hónapot eltöltenek az ablakpárkányon, de mikor eljön a csomóba vetett magoncok külön edénybe való átültetése (ez a tűzdelés), már kevés a hely idebenn. Remélhetőleg addigra elmúlik a fagyos időszak - írom ma, mikor hózáport látunk a Kékesen.

A dolgok a legritkább esetben alakulnak úgy, ahogy az ember eltervezi őket.

A múlt héten megírtam, hogy az épp használt öreg Vitarában hogyan kezdtem rendbe rakni a meglehetősen elhanyagolt audió rendszert. Megírtam azt is, hogy találtam egy rakás kontakthibára kész vezetéket, amelyeket sikerült is rendbe rakni. Azzal fejeztem be a posztot, hogy a második részben bemutatom, hogyan építettem be az új hangszórókat.

Egy műszaki blogon elkerülhetetlenül szóba kerül előbb-utóbb Murphy törvénykönyve és a köré épült demotiváló univerzum. Ezért április elsejei tréfaként most...Mi? Másodika van? Kicsit megcsúsztunk a határidővel. Ez érthető, hiszen Keopsz törvénye kimondja: "Határidőn vagy költségvetésen belül még semmi sem épült fel."

"A törvény Ed Murphy századosról, a labor fejlesztési mérnökéről nyerte a nevét. Egy rezgésátalakító kengyel sehogy sem akart szuperálni, mert a terhelésmérő áthidalásokat hibásan huzalozták. A százados kifakadt: - Ha el lehet szúrni, holtbiztos, hogy elszúrja - ti. az a szerelő, aki az áthidalásokat huzalozta a laborban". - írja Arthur Bloch, a Murphy törvénykönyve című könyv szerzője. Innen idézünk néhány sort.

A kötőanyagok ragasztják össze a habarcs és a beton adalékanyagait és alapvetően meghatározzák azok tulajdonságait.

A tegnapi nap találtunk egy igazán jópofa videót, amelyik az emberiség egyik komoly problémájára kínál igazán frappáns megoldást. Tudjuk, az életünk menetét sok esetben valóban megkönnyítő modern kori vívmányok és a folyamatosan használt technikai fejlesztések sajnos néhány esetben azért új problémákat is képesek okozni. Igazán üdvözölhető, ha egy egyszerű megoldás képes megszabadítani legalább egy ilyen problémától.