Mókus a tetőtérben?
2016.04.22. 05:00 | Thoreau 0 Komment
A Knauf Insulation leszámol a hőszigeteléshez kapcsolódó városi legendákkal
Itt a blogon sok szó esett már a hőszigetelésről. Most végre a családi házak számára is elérhető támogató program indul, ez az "Otthon Melege" program. Ennek keretében júliustól családi házak energetikai korszerűsítésére is lehet pályázni. A vissza nem térítendő állami támogatás keretében akár 2,5 millió forintot is igényelhetnek a családok, a beruházások értékének 40-55%-os utófinanszírozásával. A programra a leginkább energiapazarló épületek, a 20 évnél régebben épült családi házak pályázhatnak. Annak, aki energiahatékonysági felújítást, például hőszigetelést tervez, nem árt tudnia, hogy mire kell figyelni ahhoz, hogy a beruházás valóban megtérüljön.
A Knauf Insulation segítségével összeszedtünk néhány kérdést, ami segít a szigetelni vágyóknak: Mitől nem lesz penészes a fal? Számít-e, hogy milyen színű a vakolat? Ebben a posztban a szakemberek megválaszolták az 5 leggyakrabban előforduló városi legendát és tévhitet.
Legenda 1.: A tetőszigetelésbe beleköltöznek az állatok (pl. egér, pele, mókus, darázs).
Tény: Való igaz, hogy a kisállatok télen szeretnek menedéket keresni maguknak és sokszor erre a viszonylag zavartalannak számító, beépítetlen tetőtereket találják a legalkalmasabbnak. Az állatokat és rovarokat azonban nem a hőszigetelésre használt anyag vonzza, csak a hideg ellen keresnek alkalmas búvóhelyet és akkor is beköltöznek, ha nincs leszigetelve a tetőtér. A váratlan vendégeket úgy tudjuk kívül tartani, ha gondoskodunk arról, ne maradjon sehol sem lyuk számukra, amelyen bejuthatnak a tetőtérbe vagy a tetőszerkezetbe.
Legenda 2.: Ahol asztmás gyerek van, ott nem lehet szigetelni, mert nem engedi szellőzni a lakást.
Tény: Az asztma a gyermekkor leggyakoribb krónikus betegsége; ha gyermekünk asztmás, különösen fontos, hogy minél tisztább legyen az otthoni levegő. A penészesedés alapvetően két okra vezethető vissza: gépészeti (például csőtörés) vagy vízszigetelési probléma miatt ázik, nedvesedik a fal vagy az úgynevezett hő hidak miatt lehűl a falfelület egy hideg és egy melegebb épületszerkezet találkozásánál, emiatt páralecsapódás, nedvesedés lép fel. Utóbbi problémát még meg is szüntetheti a megfelelően kivitelezett hőszigetelés, amely önmagában tehát nem okoz penészesedést. Esetenként a már nedves falak „becsomagolása” járhat azonban ilyen veszélyekkel, ha nem vagyunk elég körültekintőek. A legjobb megoldás az egészséges és tiszta levegőért, ha kőzet- vagy üveggyapotot használunk szigetelőanyagként, hiszen azok páraáteresztőek, és a falakban lévő nedvességet is kiengedik.
Legenda 3.: A belső hőszigetelés ugyanolyan jó, mint a külső, sőt, olcsóbb.
Tény: A megtakarítás az első, de nem mindegy hogyan! A szigeteléssel spórolunk a gázszámlán, de van más szempont is, amit figyelembe kell vennünk. A szakemberek alapvetően csak bizonyos körülmények (pl. műemléki épület védett homlokzata, zártsorú beépítés stb.) esetén javasolják a belső hőszigetelést. Ha ugyanis belülről hőszigetelünk, elzárjuk a homlokzati falakat a belső, melegebb levegőtől, ezáltal télen jóval hidegebbek lesznek, mint külső hőszigetelés esetén. Ez azzal jár, hogy a hideg fal és a szigetelés találkozásánál nem megfelelő gondossággal kivitelezett párazárás esetén kicsapódik a levegő nedvességtartalma, ami penészesedést okoz. A belső hőszigetelés miatt a külső falak hőmérséklete a külső levegőjével egyezik meg, így nem használható ki a hőtároló képességük. Így otthonunk könnyebben kihűl és marad megint a takaró meg a meleg vizes palack az ágy végébe. Nyaralók esetében használhatunk belső hőszigetelést, hiszen ezeket csak rövid ideig lakják, így kisebb a külső és belső hőmérséklet különbségből adódó páralecsapódás kockázata. Otthonunk esetében viszont akkor járunk a legjobban, ha kívülről szigetelünk.
Legenda 4.: Szigetelni nagyon egyszerű, bárki meg tudja csinálni. Ha magam teszem fel, spórolok a munkadíjon
Tény: Minden nő álma az ezermester férj, és persze a családfő is állítja, hogy ehhez is ért. Azonban a szakemberek azt javasolják, elsőként végeztessünk energetikai auditot. Az anyagok felhelyezése is számtalan hibaforrást tartogat, kezdve a hő hidak kialakulásának lehetőségétől a rossz rögzítésből adódó károkig. Ez azonban szakma, s ha nem ismerjük megfelelően, komoly károkat okozhatunk a ház szerkezetében és az energiahatékonyságra szánt pénzbefektetésünk is elúszhat. A szakembereknek tehát nem csak az idejét és munkáját, de a tudását is megfizetjük, az ő munkája tehát kifizetődőbb, mintha a rossz alkalmazás miatt feleslegesen költünk hőszigetelésre.
Legenda 5.: A hőszigetelt házat nem szabad sötétre vakolni, mert az alatt napfény hatására deformálódik a szigetelőanyag.
Tény: A ház csinosításakor felmerülhet az ötlet, hogy ne hagyományos színt válasszunk a külső vakolásra, hanem valami egyedit, például sötétzöldet vagy sötétbarnát. Nem tévhit, hanem való igaz, hogy a sötétre vakolt felület hőmérséklete magasabb, így a jelentős hőingadozás miatt nagyobb a vakolat repedezésének veszélye. Ezért szakemberek valóban nem ajánlják sötét színek használatát hőszigetelés esetén.
Reméljük tudtunk segíteni, és elhessegettük az összes tévhitet a szigeteléssel kapcsolatban. Természetesen, ha további kérdés merülne fel, forduljon szakemberhez.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Utolsó kommentek