Furdancs

Kalapálási alapműveletek következnek néhány részben, mint nyújtás, egyengetés, domborítás. Ha láttunk már arab bazárban domborműves tálakat kalapálgató kézművest, tudhatjuk, milyen remekműveket lehet alkotni különböző kalapácsok alkalmazásával. Kezdjük az alapoknál: igyekezzünk eltalálni a vasdarabot és ne a kezünket!

A munkadarab anyaga a kalapácsütések hatására megnyúlik, a munkadarab hosszabb lesz, a keresztmetszete megnövekszik. Ekkor nyújtásról, illetve zömítésről beszélünk.

Ha a kalapácsütések egyenletes erővel, egyenlő távolságban és teljes szélességben érik az anyagot, akkor egyenes (b) nyújtást kapunk. Ha a munkadarab külső oldalát erősebben kalapáljuk, ívelt (c) nyújtást készítünk

A nyújtás a kalapács talpával és élével végezhető. A kalapács talpával végzett nyújtásnál erőteljesen, egyenletesen kell az üllőre vagy az egyengetőlapra helyezett munkadarabra ütni, ezáltal tiszta, kalapált felületet kapunk.

Nyújtás a kalapács talpával

Egyenes nyújtás a kalapács élével

A kalapács élével végzett nyújtást is erőteljes, egyenletes ütésekkel kell végezni úgy, hogy a kalapács a munkadarab teljes szélességében üssön.

 Ív alakú nyújtás a kalapács élével

Az ív alakú nyújtást is a kalapács élével készítjük úgy, hogy az ütéseket kissé ferdén tartott kalapáccsal a munkadarab külső szélére mérjük. A kalapács élével végzett nyújtással hullámos felületet kapunk. A hullámokat a kalapács talpával mért apró ütésekkel távolítjuk el, s tesszük a felületet simábbá.

Nyújtás közben ügyelni kell arra, hogy a kalapácsütéseket egyenletesen és egyforma erősen helyezzük el a munkadarabon, s elölről hátrafelé vezessük. Egyenlőtlen ütemű vagy túl erős kalapácsütések csak a munkadarab egy részét tömörítik. A munkadarab a tömörített helyeken túl kemény lesz, és a további kalapálásnál berepedezik.

Szakszerűen és a szakszerűtlenül végzett nyújtások:

Szélesítés

Ívelt nyújtás

Egyenes nyújtás

Az acélok nyújthatósága hideg állapotban a széntartalomtól függ. A kis széntartalmú anyagok jobban nyújthatók. Ha a munkadarab a nyújtás következtében megkeményedett, közbeeső felhevítéssel ki kell lágyítani.

Baleseti veszélyek nyújtás közben
Nyújtás közben számos baleset keletkezhet. Leggyakoribbak a következők:
- A kalapács - szakszerűtlen felékelése vagy lazulása miatt - ütés közben lerepülhet a nyélről és súlyos sérülést okozhat.
- A repedt, szilánkos kalapácsnyél megsértheti kezünket.
- A túl keményre edzett kalapácsról lepattanó szilánk sebesülést okozhat (szem- és kézsérülés).
- A sorjázatlan, éles lemez megsértheti kezünket.
- A munkadarab, szerszám, segédeszköz leeshet és lábsérülést okozhat.
- A rosszul felfektetett munkadarab „megrúghatja” kezünket.
- Hosszú munkadarabok ide-oda helyezése, átfordítása közben munkatársunkat megsérthetjük.

Ezek a balesetek körültekintéssel, figyelmes munkával megelőzhetők.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.