AJÁNLÓ
 
05:00
2015. 11. 09.
Tekintve, hogy majdnem minden marad a régiben és a Furdancs dübörög tovább, nem szeretnénk bő...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 11. 09.
A csavarok a legelterjedtebb gépelemek. Felhasználásuk szerint vannak rögzítő csavarok...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 11. 09.
A játékkatonákat mindenki szereti, mert a kézbe fogható maketteknek van egyfajta, gyermekkorba...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 11. 09.
Az átlagnál több olvasói reakciót kapunk az elektromos szerszámok bemutatására válaszul,...
A bejegyzés folyatódik
 
05:00
2015. 11. 09.
Néha-néha még be kell gyújtani, de már látjuk a fűtési szezon végét. Nem hagyjuk...
A bejegyzés folyatódik
Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

reszel2.jpg

A reszeléshez a munkadarabot általában satuba fogjuk. Igen fontos, hogy a satu magassága megfelelő legyen. Ha a satu magas, nem tudunk a reszelőre megfelelő nyomást gyakorolni, ha alacsony, idő előtt kifáradunk. A munkadarabot lehetőleg a satu közepébe helyezzük.

Ha a satuba lágyabb anyagot fogunk, a satupofák rovátkái benyomódnak az anyagba. Ilyenkor a munkadarabot a satupofákra helyezett, lágyabb anyagból készült betétek közé illesztjük. Különösen fontos ez akkor, ha már simára munkált munkadarabon dolgozunk. A munkadarab befogásának erőhatásvonala lehetőleg mindig a satu középtengelyének irányvonalában legyen. Az ily módon befogott munkadarab biztosan fog állni a satuban. A féloldalt befogott munkadarab beszorítása mindig bizonytalan. A lemezeket lemezszorítóval fogjuk be.

reszelo8.jpg

Lemez befogása lemezszorítóval

reszelo14.jpg

Csavarok vagy menetes munkadarabok befogására oldalán felhasított csavaranyát vagy ólompofákat használunk.

Csapok és hengeres anyagok befogásához több, különböző méretű furattal ellátott befogó-készüléket alkalmazunk.

reszelo12.jpg

Vékonyabb lemezek oldallapjainak reszelésekor a lemezt satuba fogott  deszka- vagy lécdarabra helyezzük, apró lecsípett fejű szegekkel rögzítjük, hogy ne mozduljon el

reszelo6.jpg

A munkadarabot éleinek 45°-os letörésekor ferde sikattyúba fogjuk be.
Apróbb munkadarabokat sikattyúval fogunk be

A reszelő megfogása és a kéztartás a reszelő nagyságától függ. A nagy reszelőt jobb kezünkkel kell mozgatnunk és vezetnünk. A hüvelykujj az ábra szerint helyezkedjék el, mert így a kar tartása a legelőnyösebb. Bal kezünket a reszelő végére helyezzük és azzal tartjuk egyensúlyban.

reszelo13.jpg

Nagy reszelő helyes megfogása

reszelo11.jpg

 A  közepes nagyságú  reszelőt  bal  kezünk hüvelyk- és  mutatóujjával  vezetjük.

reszelo10.jpg

Ha kis reszelővel dolgozunk, bal kezünk több ujját helyezzük a reszelő közepére, nehogy a reszelő meggörbüljön. Jobb kezünk mutatóujját a reszelőnyélen kinyújtva tartsuk.

reszelo20.jpg

Kisebb lyukak reszelésekor a reszelőt két kezünkkel fogjuk meg és vezessük.


A reszeléshez felveendő helyes testtartás egyik előfeltétele a jól megválasztott satumagasság. A satumagasság és a testmagasság szorosan összefügg. A satu előtt állva bal lábunkkal előrelépünk és testsúlyunkat a bal lábra helyezzük. Lábaink egy helyben maradnak, de nem állunk mereven. Az alapállás csak a reszelés irányának megfelelően módosulhat, de lényegében változatlan. Lábunkat nem szabad a satupad keresztrúdjára vagy az alsó polcra feltenni, mert így testhelyzetünk bizonytalan, erőkifejtésünk kedvezőtlen, testsúlyunk egy lábra nehezedik.

reszelo22.jpg

Helyes testtartás reszelés közben

Nagyoló reszeléshez álljunk mindig a satu bal oldalán, mert így tudjuk kiegyenlíteni a reszelőn keletkező erőnek balra mutató összetevőjét.

reszelo23.jpg

Testtartás nagyoló reszeléskor

Simító reszeléskor a test súlya egyformán nehezedjék mindkét lábra. Ilyenkor a munkamozgást a karok a felsőtest mozgása nélkül végzik.

A helyes reszelő- és testtartás elsajátítása nagy gyakorlatot igényel, de ha kellően begyakoroltuk, munkateljesítményünket nagymértékben fokozni tudjuk, és elkerüljük az idő előtti kifáradást. A percenkénti taszítólöketek számát 45-60 között határozzuk meg. Kisebb reszelőkkel dolgozva ez az ún. munkasebesség nagyobb lehet.
 

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

 



Kövess a Facebookon

Hirdetés

Furdancs

blogavatar

Ez az oldal azoknak szól, akiket érdekel, hogyan működnek a minket körülvevő dolgok. Azoknak, akik tudják mire valók a szerszámok, vagy legalábbis szeretnék megtanulni. Azoknak, akik úgy gondolják, az emberré válás fontos alkotóeleme hogy magunk oldjuk meg a felmerülő problémákat. Mottónk: Nem azért másztunk le a fáról, hogy a fotelben ülve várjuk a szerelőt...

Hirdetés

Szeretjük

szineslogo.png
Kapanyel.png

Hirdetés

Feedek

Reblog

Utolsó kommentek