3DPrint: Buli van a manóházban
2016.02.16. 05:00 | Tákolmányi 0 Komment
Volt egyszer egy manó, Fritónak hívták. Ízléskárosodottként jött világra, később 12 törpével és egy munkanélküli bűvésszel komoly összeget sikkasztottak a Sárkány & Fia Banktól. Szabadulása után vásárolt egy leselejtezett bakterházat. Lakóingatlan céljából hasznosítva, tetejére rézborítást tett és nem spórolt a korinthoszi oszlopokon nyugvó gipszoroszlánokkal sem. Az objektum felkavaró forma- és színkavalkádjáról válogatott trágárságokkal tűzdelt vezércikk jelent meg az Építészet és esztétika című hetilapban.
A kötelező, öncélú hülyeség után komoly téma következik: 3D tervek ellenőrzése és hibakeresés a geometriában, a nyomtatványok alátámasztása és festése. Sőt, a gyengeáramú elektronikával is kacérkodunk, mikor kivilágítjuk makettünket.
Kezdjük egy fontos tudnivalóval. A 3D tervezőprogramokkal igen pontosan méretezhetjük a tárgyakat, de ha takarékosságból túl vékonyra veszünk pl. egy oldalfalat, a szeletelő program elveszíthet részleteket.
A "természetközeli autentikus manóház" koncepció jól nézett ki a tervezőasztalon, a szeletelőprogram normál nézetében megegyezett a várakozásokkal. Nyomtatáskor azonban komplett részeket kihagyott már az alapoknál. Pont azokat, melyek már a szeleteket mutató nézetben is hiányoztak, elvesztek útközben. Itt egy deformált, össze-vissza hajlított és csavart fantázia során annyira elvékonyodhattak az oldalfalak, melyeket a 0.4 mm átmérőjű nyomtatófej- tubus már nem tudta volna leképezni, ezért ki is hagyta a szeletelő.
A nyomtatás opciónál megadhatjuk a kitöltés mértékét, akár nullát is, illetve az oldal- és felső felületek vastagságát. Az olvadt szálat síkban egymás mellé fekteti a fej, így ezt a 0.4 mm többszöröseivel adhatjuk meg (lehetőleg már tervezésnél). Tapasztalatom szerint a 0.4 mm vastagság pusztán nézési terhelésre alkalmas. 0.8 mm lemezként még hajlik, de már kézbe fogható, viszont 5-20 százalékos kitöltésnél egészen szilárd tárgyat alkot (lásd a legutóbbi írás marokcsavarjait). Lényeg, hogy ellenőrizzük le nyomtatás előtt művünket a layer opcióval és szükség esetén növeljük a "shell thickness" és a "bottom/top thickness" értékét.
Már tervezéskor gondolnunk kell a festés és az áthidalás problémájára. Az áthidalás az, mikor levegőben lógó vízszintes felületeket nyomtatunk, például egy ajtó szemöldökfája és a felette húzódó falszakasz. Szélsőséges esetekben használhatjuk az "alátámasztás" opciót, mikor a szeletelőprogram később könnyen letörhető oszlopokat képez a tárgyasztal és a megtámasztandó felület közé. Tapasztalatom szerint a nyomtató szépen elboldogul a problémával alátámasztás nélkül is. Látják a fenti képeken, hogy az ajtónyílást támasztás nélkül terveztem. S lám, a kinyomtatott példány nyílásai is megőrizték formájukat.
Talán leginkább hibamentes módszer, ha tömör tárgyat tervezünk és nullára vesszük nyomtatáskor a kitöltést. Ekkor zárt felületek határolják a tárgyat, de belül üreges. A házacska padlásablakát két részből állítottam össze, mert
- Az ablakosztók vékonyak és beljebb esnek a kerettől. Megnő a hibázás lehetősége alátámasztás hiányában. Így a tárgyat az ablakkeretnél fogva fektethetem a tárgyasztalra és nem fog semmi a levegőben lógni. A külső ablakkeretet pedig ráillesztem és így az ablakosztók mégis beljebb kerülnek, akárcsak egy valódi ablaknál.
- Másrészt könnyebb festeni, ha az ablakot kívül cserépszínűre festjük, a keret pedig más színű lesz. Kihagyjuk a cserépszín és a keret festéseinek találkozásakor fellépő hibákat, mert nem kell elmerészkedni ecsetünkkel a külső színig.
Különböző színű részekre bontva egy tárgyat még ecsethez sem kell nyúlni, megszórjuk festékkel alkotóelemeit és összeragasztjuk. Így készültek a tető alkotóelemei és az épület nyílászárói is.
Én papírragasztóval tapasztottam össze próbaképp az alkatrészeket, ennél erősebbet keressenek. Makettező oldalakon taglalják a lehetőségeket, akárcsak a festés helyes módját és a szükséges anyagokat is. Csak önöknek készült ez a modell, ezért nem ruháztam be az ajánlott akril- vagy modellfestékek bármelyikére. Ehelyett próbát tettem a kartávolságra elérhető hagyományos színezőanyagokkal, lássák eredményét.
Filctollal nem kenjük el a festéket és rajzolhatunk vele. Fedőképessége korlátozott és mivel nem képez vastag réteget a felületen, híven visszaadja annak csíkosságát. Leginkább a lakkfilc vált be, szép fényes felületet ad. Természetesen kopásra nem ellenálló. Nagyobb felületek festésére nem ajánlom, hiszen satírozni sokáig tart és elkeni az előző, még friss réteget.
A vizes alapú zománcfesték (itt matt fekete) egy rétegben is meggyőző, alig üt át néhány csíkban a műanyag fehér színe. Előnye még, hogy elég az ecsetet elmosni, nem kell hígítóval bajlódni. Második tárgyat rézszínű spray festette. Egy rétegben inkább színez, mint fest, viszont a manóház teteje is azzal készült és két réteg lefedte. Harmadik tárgyyat az eleve elrendeltetett kudarc szellemében temperával mázoltam, cseppekbe fut és azonnal ledörzsölődik.
Végül közeli fotó a legeredményesebb versenyzőről, a spray kiszerelésű zománcfestékről. Igazán széles színválasztékban kapható, nem oldja a műanyagot és ecsettel finom részletek is felvihetők. Ára töredéke a modellfestékeknek, másrészt eredeti céljára is hasznosítható. A példamodell is azért ilyen anyaszomorító színekkel készült, mert néhány - több éve lejárt szavatosságú - szprét kapartam elő és ezeket találtam. Sajnos a piros már kifogyott, amit a tetőre szántam.
A legkézenfekvőbb módszert, a színes nyomtatószálak használatát nem tudom bemutatni, mert csak fehér van itthon. Egy hat-nyolcszínű szett beszerzése nem olcsó, viszont sokáig kitart.
Emeli makettünk értékét a kivilágítás is. Szándékosan nem ejtettem szót a valódi barkácshősökről, a vasútmodellezőkről, de ott például számos élethű jelzőberendezéshez nélkülözhetetlen a beépített lámpatest. Fritó manó ma este bulit rendez a padlásszobában vagy nyitva hagyta a szolárium tetejét. Esetleg bombázástól tart és a légóparancsnokság a kék világítást ajánlotta.
Az erős lámpafény átüt a vékony műanyag falakon. Ha csak halvány derengést szeretnénk az ablakokból, ragasszunk elé fehér papírt. A falak szilárdságáról és átlátszóságáról két rész múlva esik szó, mikor a kompozit, azaz különböző anyagokból épített tárgyakról írok.
Korábbi részek:
3DPrint: Bevezető
3DPrint: Szoftverek és letöltések
Sorozatunkat a 3D nyomtató shoppe szaküzlet támogatja.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Utolsó kommentek