Vannak órák, mikor kertészkedünk, szöszmötölünk a műhelyben, de semmi olyat nem végzünk, ami érdemben lekötné felesleges agykapacitásunkat.

Háttérként hasznos és kellemes szellemi enteriőrt alakíthatunk ki hangoskönyvek hallgatásával, melyet időnként félbeszakít a fémfűrész sikoltozása (vagy a miénk, ha nem figyelünk). Skandináv hörgőmetál vagy Fekete szemek hallgatása helyett okulunk és szórakozunk. Lássuk a kínálatot, melyet logikusan hangoskönyv borítókkal illusztrálok.

Törekedve a szerzői- és szomszédos jogok tiszteletben tartására, először a leginkább legális forrást, a lejárt jogokkal rendelkező irodalmi alkotások lelőhelyét, a Magyar Elektronikus Könyvtár hangoskönyvtárát ajánlom figyelmükbe. Legtöbbjük a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kiadásában látott napvilágot. Géphang, amatőr előadók vagy nagylelkű hivatásos színészek felolvasása nyomán ismerkedhetünk meg a magyar és világirodalom rég (azaz legalább 70 éve) halott klasszikusaival. A minőség - technikai és művészi értelemben - hullámzó. Első élményem egy számítógép által előadott Viking visszatér (Zsoldos Péter) volt és még jobban együtt éreztem a vakokkal, akiknek nem elég a fogyatékosság, de a szórakozásuk is ilyen borzalmas. Hiába fejlődnek a felolvasó szoftverek, soha nem lesznek képesek hosszú távon is elviselhető módon visszaadni az írott szöveget.

Igazán hálával kell említeni két színészt, Bodor Pált és Korompay Valit, akik egymaguk több száz órányi hanganyaggal gazdagították  - vélhetően díjazás nélkül - az MVGYSZ kínálatát. Jelenleg 280 tételt tartalmaz a katalógus, ám ez a szám tájnyelvi hangfelvételektől irodalmi művekig mindent magában foglal. A kereskedelmi tételek közül egyértelműen Rudolf Péter fektette bele a legtöbb lelkesedést, energiát a Rejtő sorozatba. Hangot utánoz, sír és nevet.

Rejtő könyvek kategóriájában Reviczky Gábor is élvezetes előadást nyújt, neki külön hála a Svejkért. Hálásnak kell lennünk a jó értelemben vett profizmusért, mert hallottam én már nemzet színészét is ledarálni a szöveget, mint egy falusi hakni kötelező és lelketlen előadását. Ha csak egyetlen hangoskönyvet akarnak meghallgatni egy lakatlan szigeten, közvetlenül az éhenhalás előtt, az Raymond Chandler „Asszony a tóban” legyen, Galambos Péter előadásában. Vagy a Poirot sorozatból a Gyilkosság az Orient expresszen címűt, természetesen Balázs Péter közreműködésével.

A jó felolvasás művészet. Nemcsak a hangszínen, orgánumon és az érzelmek visszaadásának képességén múlik az előadás élvezete, hanem a hosszú felolvasás egyenletességén, a helyes levegővételen is. Személyes kedvencemet, Dr. Gépész munkásságát ajánlom, aki tényleg belead apait-anyait, hangutánzást és megszemélyesítést. Témaválasztása is széleskörű, érdekes könyveket tartalmaz.

Hogy mit hallgassunk? Nagyon síkos jégre tévednék ennek konkrét javaslatával, hiszen ízlések és pofonok különböznek. Ha azt mondom gyermekkori első (és sokaknak utolsó) olvasmányaink kedvence, Verne irodalomszakmailag nulla? Vagy a magyar irodalomoktatás kötelező olvasmányai, melyek oly sikeresen gyűlöltették meg nemzedékekkel az olvasást egy életre? Ne is kezdjünk bele a szubjektív értékelésbe. Amit találunk, hallgassuk, aztán legfeljebb abbahagyjuk az első 10 perc után, vagy továbbvisz a kíváncsiság és végül meg is szeretjük.

Például Jules Verne életműve. Egybites karakterek, akiknek csak a zabáláson és kipusztulóban lévő fajok további irtásán jár az eszük (vadász-szenvedélyből), über-életszerűtlen párbeszédek, nevetségesen heroikus - avagy szélsőségesen idióta - ábrázolású szereplők. A tudományos leírások, melyek sivatagi por szárazságával karcolják agyunkat, satöbbi. Viszont e könyvekben történnek dolgok, melyek minden bosszantó részlet ellenére kíváncsivá tesznek bennünket a folytatásra. Szóval, próbálkozzanak minél széleskörűbb irodalmat beszerezni.

Tanulhatunk is, legfeljebb többször kell meghallgatnunk az anyagot. A nyelvtanulás evidens, de már hozzáférhetőek egyetemi előadások is letölthető video/hang formájában. Mesélősebb tantárgyak Videotóriumban  is találhatók, anélkül, hogy félnünk kellene a későbbi vizsgától.

Végül pedig ínséges időkben akár Poirot, Twin Peaks vagy Sherlock és más sorozatok hangsávjait is konvertálhatjuk hanganyaggá (bár a legutóbbi hangmérnökét Kim Dzsong Il tutira kivégeztette volna).

Sajnos a közmédia anyagai nemcsak nem letölthetőek, de pusztán két hétig érhetjük el a műsorait. Érdekes dolog ez, hiszen reklámbevételeik minimálisak és a mi adónkból készítik el azokat. Saját gyártású hanganyag esetében a szerzői jogokat is ők gyakorolják. Tényleg minden a gonosz kalózok karjaiba hajtja szegény művelődni vágyó polgárunkat...

Frissítés!

Kedvenc felolvasóm, Gépész reagált az olvasottakra. Engedélyével hozzáfűzöm kiegészítését.

"Olvastam a hangoskönyvekről szóló írást és nem állom meg, hogy némi kiegészítést fűzzek hozzá.
Valamikor a múlt század végén ( milyen furcsa ezt írni, csak azért mert már 15 éve "ebben" a században élünk) Soros György alapítványt hozott létre a látássérültek javára, könyvek meghangosítása céljából. Kezdete az 1980 - as évek első felére tehető. Színészek ( és nem csak a két említett ) vállalkoztak arra, hogy egy - egy könyvet felolvassanak. A technika akkori állása szerint magnókazettára. A kazetták 30 percesek voltak és nem fejezetenként tartalmazták a könyvet, hanem ahogy kifért. Így is volt olyan könyv aminek meghallgatásához 60 kazettát kellett hazavinni.

Köszönhetően a számtalan típusú és minőségű készülékre a kazetták egyre rosszabb állapotba kerültek. Mára már nagyrészük hallgathatatlan vagy a szalag szakadása miatt hiányos. Egy ideig, amíg volt pénz, felújították az elkopott felvételeket, de mára ezt már csak néhány vállalkozó szellemű ember végzi a mai kornak megfelelően CD -re másolva ( digitalizálva ) a szalagokat.

Az Internet és a megosztó portálok elterjedésével ( valószínű ) egyre kevésbé éri meg kiadóknak hangoskönyvet készíteni. Ez meglátszik a kínálaton is. Néhány amatőr, mint én is, ezt untuk meg és kezdtünk el könyveket olvasni hangosan. Nekem az volt és ma is az az elvem, hogy amiket olvasok, amik érdekelnek, azt akár hangosan is olvashatom és megoszthatom másokkal akik nem tudnak vagy nincs idejük olvasni.

Nem vagyok naív, tudom, némi kívánnivalót hagy maga után az amatőr felolvasás! (minőség, hangsúlyok stb ). De ahol ezek elérhetőek ingyenesek! És a gépi felolvasásnál mindenképpen jobbak és nem a mindenkori művelődéspolitikai koncepció alapján készülnek.

Nem sokan vagyunk amatőrök akiknek felolvasásai megjelennek itt - ott (10 max 15 ember), de mindenkiben a segíteni akarás munkálkodik. Sajnos a jogi dolgok beleszólnak a megosztásokba. Erről van véleményem de én nagyon kicsi pont vagyok ennek megoldásában!"

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.