Furdancs

Ha a férfiember elég hosszú ideig kénytelen hallás után vizelni, tekintve, hogy a mellékhelyiségben nincs világítás, két dolog történhet. Megszokja a dolgot és többet takarítja a wc környékét, vagy elege lesz és csinál villanyt az illemhelyre. Velem az utóbbi történt. A feladat mindössze annyi volt, hogy az eredeti, nem szabványos és amúgy is viseltes vezetékeket kellett kicserélni a lámpatest és a villanykapcsoló között.

Egyik vég

Másik vég

A klasszikus, többnyire kínai gyártmányú, karácsonyfára való izzósorok mindenki előtt ismertek. Ezek ugye 10-100 darab (néha még több), sorba kötött apró izzólámpát (vagyis hagyományos, izzószálas lámpát) tartalmaznak. Ezekből persze nem csak karácsonyi stílus kapható, hanem mindenféle másmilyen is, esetünkben például világító tökfejeket lehet az apró izzók foglalatára húzni. Az ilyen világítások néha elég macerásan használhatóak, épp a hurok jellegük miatt. Persze a hosszabb füzérek esetén lehet eleve duplán felszerelni a helyére a füzért, de a rövidebb, 10-20 izzós soroknál ez nagyon megrövidíti a füzér hasznos méretét, és az izzók is túl közel kerülhetnek egymáshoz.

Egy korábbi posztunkban említettem, hogy elektronikai készülékek megbontásakor figyeljünk oda, nehogy hozzáérjünk egy feltöltődve maradt kondenzátorhoz. Az egyik kommentelő meg is lepődött ezen, és javasolta, hogy készíthetnénk egy posztot a Nem Annyira Magától Értetődő veszélyforrásokról. Akkor azt válaszoltam, hogy mindenféle házilagos barkács- és javítási feladatot meg kellene előzzön némi utána olvasás, az adott szakterület legalább nagy vonalakban való ismerete. Mindazonáltal a gondolat szöget ütött a fejembe, ennek eredménye lett ez a poszt.

A kerti ösvény alatt 30 méteren át vizet és áramot vezettem a konyhakert felé. Végpontjára ideiglenes jelleggel biggyesztettem ezt a szabadtéri "áramszekrényt".