Furdancs

Az idei a negyedik karácsony a Furdancs Blog életében, együtt, veletek kedves olvasók. Részünkről az alábbi gyűjteménnyel kedveskedünk nektek, ha az izzószerelés, talpba faragás és egyéb karácsonykor szokásos nem feltétlenül kívánt barkácsfeladatok és az ünneplés mellett esetleg a neten is ténferegtek. Mai posztunkban arra teszünk ajánlásokat, mit tegyünk ha nem jutunk hagyományos (tűlevélből készült) karácsonyfához, de szeretnénk azért valami az ünnep jellegét kiemelő dekorációt. Talán még nem késő.

Természetesen abból, hogy a Furdancs egy barkácsblog, nem következik az, hogy mi mindent csakis saját kezűleg készítenénk. Mint már említettem korábban is, eredeti szakmám asztalos. Rendszeresen felvetődő kérdés, különösen újabb keletű ismerősökkel beszélgetve, hogy milyen jó nekem, mindent meg tudok építeni magamnak. A helyzet azonban az, hogy a mai tömegtermeléses és zilált gazdaságú világunkban jó esély van arra, hogy egy sztenderd méretű és funkciójú bútort bizony olcsóbb megvenni készen.

A modern gépek bizony lenyűgözőek... és pontosak is.

Akinek van gyermeke, az biztos találkozott már a jelenséggel, hogy a gyerekféle bizony előbb-utóbb utánozni akarja a barkácsolásban aktív szüleit. Fiú gyermek különösen, de sokszor a leányok is. A dolgok kalapálása, az elektromos aljzatok csavarhúzóval történű piszkálása szinte minden családban elkövetkezik egyszer. A kérdés csak az, hogy mi hogyan reagálunk erre. Mi itt a blognál azt gondoljuk, hogy a dolgok túlaggódása és a gyermek túlféltése nem igazán célszerű. Sokkal jobb, ha már idejekorán szánunk időt arra, hogy utódunk tanulja meg, milyen szerszám mire való, és tanulja meg a biztonságos használatukat is.

Mint múlt pénteken már írtuk, közeledik a Furdancs blog második születésnapja. Ennek kapcsán felidézzük néhány korábbi írásunk. Ma a megosztóbb hatású posztok közül veszünk elő párat.

Mai műtárgyunk egy igazán különleges kis szerszám. Gyerekkoromban még nem tudtam, hogy létezik ilyen, de a vele végzett munka végeredményét naponta láttam a házunk előtti parkolóban. A szomszéd srác széjjeltuningolt Ladáján ugyanis ott virított a popszegecsekkel rögzített, rendkívül gusztusos spoiler. Sosem értettem, hogy mire volt jó ez a légterelő - gondolom, terelte a léget - de legalább rondán volt felfogatva. Még kicsi voltam és nem igazán tudtam elképzelni, hogy azok a helyes kis szegecsek hogyan kerültek a helyükre.

Miután a környezetvédelem és az újrahasznosítás szívügyünk, egy korábbi cikkünkben említett sörnyitó alkalmatosságok rendszeres használata után keletkező söröskupakokat is el kell használjuk valamire. Csinálhatunk belőlük például faliórát.

Aki dolgozott már fával, tapasztalhatta, hogy a faanyagok túlnyomó többsége még "holtában" vagyis feldolgozott állapotban is "élő" anyagként viselkedik. A környezet változásaira, a hőmérséklet és főképp a levegő nedvességtartalmának emelkedésére/csökkenésére vagy épp a direkt napsütés hatására bármikor képes némi alakváltozásra, vetemedésre.

Folytatva az első részben csak finoman, tudományosan előremutató rombolást, megkezdjük a multifunkciós irodai nyomtató levetkőztetését. Nem öncélú pusztítás a cél, hanem egy minőségi őskövület tanulmányozása, majd újrahasznosítani a bőségesen kinyert alkatrészeket.

Bár mindenféle szifonokról már esett szó itt a blogon, azért egy velem történt esetről és az ezzel kapcsolatos tapasztalásokról írnék néhány szót. Bár az írás egy konkrét eset okán született, de végül is nem ez a fontos, hanem a jelenség amit bemutat. Kezdésnek rajzoltam egy teljesen egyszerűsített sémát, ahogy egy hagyományos szifonnal szerelt lefolyónak működnie kellene:

Mint látható a rajzon, a víz felülről érkezik, feltölti a szifont, majd ha eléri a lefolyó szintjét távozik a csatorna irányába. Persze, ha minden jól szuperál...

A macskával kezdődött minden.

Itt nálunk a konyhában tízen éve, mióta itt lakunk, náddal/hánccsal szőtt ülőlapú fenyő székek állnak az étkezőasztal körül. Aztán az elmúlt télen a macskák valami miatt rákaptak, hogy a székek fonatát élesítsék a körmüket. Ez aztán pár hónap alatt elfogyasztotta az ülőfelületet.