Furdancs

Csigafúróval nem lehet pontos és sima felületű furatokat készíteni. Ha  a  furatnak  pontosnak  és  a  felületnek  simának  kell  lennie,  akkor  a furatot  dörzsölési  ráhagyással  kell elkészíteni,  és  utána  megfelelő méretű dörzsárral  fel kell  dörzsölni.

A dörzsölés furatbővítő megmunkálás. Főleg abban különbözik a fúrástól, hogy igen vékony fémréteget választ le. Dörzsöléshez,  akárcsak  a  fúráshoz, egyidejűleg két mozgásra van szükség; forgó mozgásra és a forgástengely irányában egyenes vonalú haladó mozgásra.

A dörzsölést kézzel vagy géppel végezzük, ennek megfelelően megkülönböztetünk kézi és gépi dörzsárat. A kézi dörzsárak a többélű forgácsolószerszámok csoportjába tartoznak.

A dörzsár részei

A dörzsár részei a fogazott, forgácsoló élű dolgozó rész, a hengeres szárrész és a forgatóvas elhelyezésére szolgáló négyszögletes rész. A dolgozó rész hengeres vagy kúpos. Ennek alapján nevezzük a dörzsárat hengeres vagy kúpos dörzsárnak.

Kúpos dörzsár

A dolgozó rész a dörzsár fogazott vagy késekkel ellátott része. A dolgozó részen további négy részt különböztetünk meg: a bevezetőkúpot, a forgácsoló- vagy vágókúpot, a simító vagy vezető részt és a hátsó kúpot.

A dörzsár élkiképzése

A bevezetőkúp a forgácsolókúp előtt levő rövid letörés, amelynek alkotója a dörzsár tengelyével rendszerint 45°-os szöget zár be. A bevezetőkúp a szerszámnak a furatba való ütközésmentes behatolását biztosítja, s ezzel óvja a dörzsárat a rongálódástól.

A forgácsolókúp a bevezetőkúp mögötti kúpos rész. Dörzsöléskor ez végzi a tulajdonképpeni forgácsoló munkát.
A simító rész vezeti a dörzsárat a furatba, és a furat felületének befejező simítását végzi.
A hátsó kúp a dolgozó rész utolsó szakasza, a simító részhez csatlakozik a simító rész mögött található, és azért készül a szár fele szűkülve, hogy munka közben kisebb legyen a súrlódás.

A dörzsár lehet jobbra és balra vágó. Jobbra vágó, ha vágási iránya a szerszám szára felől nézve az óramutató járásával megegyező, balra vágó, ha vágási iránya a szerszám szára felől nézve az óramutató járásával ellenkező. A dörzsárak nagyobb fogszámúak, mint az egyéb furatmegmunkáló szerszámok. A nagyobb fogszámot a furat megkívánt felületi simasága és mértani alakjának pontossága teszi szükségessé.

A dörzsár fogosztása egyenlőtlen, mert ezáltal a terhelési ingadozásból származó egyenlőtlen erőhatások jobban eloszlanak, s így annak felületrontó hatása kisebb mértékben jelentkezik. A dörzsár fogainak száma a legtöbb esetben páros, mert a dörzsár átmérője így könnyen mérhető.

Hasított állítható dörzsár

A hengeres dörzsárak mérete nagyobb részben állandó. Az állítható dörzsárakat 0,6... 1,2 mm-es állítási határok között a kívánt méretre be lehet állítani. A szűkebb határok között állítható hengeres dörzsár fogazott része fel van hasítva és a végén levő feszítőcsavar állításával szabályozható. A beállítás pontosságát próbadörzsöléssel ellenőrizzük.
Tágabb határok között állítható a betétkéses hengeres dörzsár. A dörzsártest lejtős hornyaiban elhelyezett betétkéseket a dörzsártest két végére szerelt szabályozóanyákkal lehet pontos méretre állítani.

Betétkéses állítható dörzsár

A csavarthornyú dörzsárnak csak akkor van szerepe, ha a furat felületének folytonosságát hornyok (pl. ékhorony) szakítják meg. Ilyen furatban a tengelyirányú élek a megszakítás élébe ütköznek, a dörzsár emiatt ugrál és sokszögletű felületet készít.

Csavarthornyú dörzsár

A gépi dörzsár élei rövidebbek, szára hosszabb, mint a kézi dörzsáré, fúrógéppel forgatható. Befogását ugyanúgy kell végezni, mint a kúpos szárú fúrókét.

Gépi dörzsár

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.